A ‘Nincs kategorizálva’ kategória archívuma

A bűnbánat nem csak erkölcsi mozzanat. Ha pusztán erkölcsi mozzanat volna, soha nem szembesülnénk a Törvényadóval, mindig csak a törvénnyel lenne dolgunk, azt pedig akár ki is játszhatjuk. A valódi bűnbánat nem a törvény, hanem a Törvényadó előtt hajol meg. Az igazi bűnbánó tudja: ha a törvény egyetlen parancsolatát megszegte, az egészet szegte meg, hiszen magát a Törvényadót vetette meg, nem csak egy személytelen elvet vagy parancsolatot (Jak 2,10-11). Ha a Törvényadót vetette meg, akkor pedig nincs méricskélés, nincs farigcsálás, ellentételezés, kozmetikázás. Akkor a bűn személyes ügy. És itt válik a dolog hátborzongatóvá, és ugyanakkor szívet melengetővé is. Az igazi bűnbánó lelkét belső remegés járja át, megszeppen, elnémul, megilletődik, megsemmisül, és mégis, ez a halogatott, gyűlölt, majd váratlanul rászakadó kiszolgáltatottság juttatja el őt a léte célját jelentő szeretetkapcsolatra.

Tovább a teljes cikkre »

Amikor J. S. Semler elválasztotta egymástól a „Szentírás” és az „Isten igéje” fogalmakat, önmagát választotta el az egyház kétezer éves hagyományától, mely a Szentírást Isten igéjének tekintette. Nem a fundamentalista reakció volt új az egyház történetében, hanem Semler és a liberális teológia nézőpontja. A Westminsteri Hitvallástól az apostoli korig ívelő sorozattal nem az volt a célom, hogy bebizonyítsam: a Szentírás Isten igéje. A célom ennél jóval szerényebb volt. Azt szerettem volna bebizonyítani, hogy a felfogás, mely a Szentírást Isten igéjének tekinti, egyezik a kereszténység kétezer éves egyöntetű – protestáns, katolikus, latin és görög – felfogásával. A liberális teológiai hagyomány tért el ettől. A sorozat végéhez érve összeszedtem egy helyre az összes cikk linkjét. Jó csemegézést azoknak is, akik nem követték a sorozatot!

Tovább a teljes cikkre »

Hadd hívjam fel a figyelmet három remek anyagokat tartalmazó angol nyelvű honlapra. Az első a FOCL. Évekig váratott magára, de tavaly végre megindult a European Leadership Forum összes előadásának igényes közzététele, erre a célra született a FOCL (Forum of Christian Leaders) honlap. Érdemes körülnézni az oldalon, rengeteg érdekfeszítő, színvonalas előadást lehet meghallgatni vagy megnézni a teológia, az apologetika, a lelkigondozás, a tanítvánnyá tétel, a homiletika, a tudomány, a filozófia, az oktatás, a politika, az etika és az élet más területeiről. Sok előadás videó formátumban is elérhető, és ha jól látom, még mindig folyamatosan kerülnek fel újak. Kedvcsinálóként máris ajánlok néhányat.

Tovább a teljes cikkre »

Április 27-én (most szombaton) a Szabad Szombat programsorozat keretében Jézus követéséről és a tanítványságról fogok beszélni. Az előadással és filmklubbal egybekötött program 13h-kor kezdődik a Kelenföldi Missziós Központban (Budapest, Etele út. 55.). Fűtő Robi márciusi előadásának folytatásaként azt szeretném körüljárni, hogy mit jelent tanítható tanítványnak lenni. A tőlem megszokottnál gyakorlatiasabb leszek, alig fogok különbözni vasárnap délelőtti igehirdető önmagamtól. Én is tanulok…

Önmagamat időnként kálvinistaként szoktam definiálni, jelezve, hogy egy bizonyos konfesszió mentén értelmezem a keresztény hitemet. Nagyjából úgy gondolkodom a Biblia tanításáról, ahogy azt a kálvinista hitvallások (II. Helvét hitvallás, Heidelbergi káté, Westminsteri hitvallás, Belga hitvallás, La Rochelle-i hitvallás, Skót hitvallás, Ír hitvallás, Londoni Baptista hitvallás, Dordrechti kánonok stb.) összefoglalják. Nem mindegyikkel értek egyet minden kérdésben, hiszen ezek a hitvallások maguk is különböznek megfogalmazásaikban, arányaikban, és egy-egy konkrét kérdés értelmezésében, lényegét tekintve mégis úgy gondolom, hogy ezek a hitvallások olyan összefüggésekben mutatják meg a keresztény hitet, mely összefüggéseket én is a magaménak vallok.

Tovább a teljes cikkre »

Hadd fogalmazzam meg egyszerűbben is az előző cikk lényegét. Az apostolica successio katolikus és ortodox elképzelését hallva az a játék jut eszembe, amit gyerekkoromban az óvodában játszottunk. Az egyik gyerek kitalál egy mondatot (pl. „az erkély hűvös”), és belesúgja a mellette ülő fülébe. Ő továbbadja, amit hallott, majd a következő is, aztán ő is, és így tovább, egészen a kör végéig. Az utolsó gyerek aztán elmondja hangosan, hogy az ő fülébe mi jutott el (pl. „a szekrény büdös”). A játék azért vicces, mert az üzenet akaratlanul is torzul. Rutinos óvodások néha rá is játszanak a félrehallásra, hogy a vége – szerintük – még mókásabb legyen.

Tovább a teljes cikkre »

A bálványimádás egyik legalaposabban megrajzolt metaforája a Bibliában a paráznaság. Izráel évszázadokon át olyan vallási környezetben élt, ahol a termékenységi kultuszok egybefonódtak a rituális szex különböző formáival. A bálványszobrok isteneket és istennőket testesítettek meg, akiktől a kánaáni népek a termékenységet, a szaporulatot, a sikeres aratást remélték. Az Aserák és Baálok szerves részét képezték a kánaáni vallási életnek, fallikus kőoszlopok és faszobrok utaltak a termékenységgel kapcsolatos reményekre (Jer 2,27). Amikor a kánaáni szokások megjelentek Izráel vallási életében is, a próféták szenvedélyesen tiltakoztak, paráznaságnak (pl. Hós 4,12), sőt, egyfajta vallási nimfomániának (Ez 16,15-16.32-34) titulálva ezeket a kultikus megnyilvánulásokat.

Tovább a teljes cikkre »

Egy éve indítottam útjára ezt a honlapot. Nem tudtam, milyen lesz a fogadtatása, fogja-e olvasni valaki, lesz-e visszhangja a cikkeimnek, csak azt tudtam, hogy írni akarok, és van sok gondolatom hozzá. Őszintén meglepett a látogatók (várakozásaimhoz – és egy teológiai honlaphoz – képest) nagy és növekvő száma, és a számtalan link, amely más helyekről a Divinity-re vezet. Meglepett a rendes kommenteken kívül az elektronikus postaládámba beérkező sok email is. (Ezúton köszönöm a visszajelzéseket, beleértve a jószándékú kritikákat is, és köszönöm a türelmet mindenkinek, akinek nem tudtam azonnal válaszolni a megkeresésére.)

Tovább a teljes cikkre »

Ma kezdődik a Grund apologetikai tábor, melyet a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) rendez Cegléden. A tábor a hitvédelemről, a hit melletti érvelés megtanulásáról szól, illetve arról, hogy nem keresztény felebarátainkat hogy tudjuk tisztelettel és szeretettel megközelíteni, amikor a Jézusba vetett hitünkről adunk nekik számot. Izgalmas kezdeményezésnek tartom ezt a tábort, és örömmel veszek részt rajta, mert meggyőződésem, hogy szükség van olyan keresztényekre, akik képesek érveket felsorakoztatni a keresztény hit igazsága mellett, és képesek ezt hitelesen, jó lelkülettel, megnyerő stílusban tenni. Ezen a kis videón Hamar Dávid, a MEKDSZ utazótitkára ismerteti a Grund céljait. A Parókia református portál itt, a mindennapi.hu pedig itt adott hirt erről a kezdeményezésről.

Az elmúlt két évben is sok érdekes, izgalmas és hasznos könyvet olvastam. Néhányat ezek közül minden évben csokorba gyűjtök. Tavaly ez elmaradt, mert Amerikában voltam, ezért most 2009. és 2010. legjobb olvasmányaiból egyszerre fogok szemezgetni. (Most először a Divinity-n!)

1. Szépirodalmi olvasmányaim közül egyértelműen Mikszáth A fekete város c. regénye volt a legjobb. Gyönyörű nyelvezete, lélekelemzései, természetes bölcsessége megmelengette a szívemet, főleg úgy, hogy nagyon távol voltam szülőföldemtől.

Tovább a teljes cikkre »

1. Miért indítok saját honlapot?

Két fő célom van vele. Egyrészt kedvem van írni (talán belső indíttatásnak is nevezném), és egy saját honlap kiváló lehetőséget ad arra, hogy rendszeresen és szabadon azt írjam le, ami éppen fontos vagy érdekes a számomra. Ha egy cikk szerkesztők kezén is átmegy, az természetesen nagyobb hitelességet kölcsönöz az írásnak, de régóta kedvem volt ahhoz is, hogy gyakrabban, és a magam szempontjai szerint írhassam le mindazt, amit Istenről, a világról, a keresztény életről gondolok. A blog forma ezt a szabadságot biztosítja, ráadásul a kommenteken keresztül visszajelzéseket is kapok, melyek segíthetnek a további gondolkodásban, a világban való ügyesebb eligazodásban, vagy akár a tévedéseim felismerésében. Az a tervem, hogy hetente többször is megírom a véleményemet teológiáról, spiritualitásról, kultúráról.

A másik célom egy új honlappal az, hogy egy helyen elérhetővé tegyem az elmúlt években különböző alkalomból és céllal született írásaimat. Ezek egy blogbejegyzésnél általában hosszabb lélegzetvételű esszék, tanulmányok, vázlatok, de nem valószínű hogy valamikor is nyomtatott formában megjelennek. Egy részük eddig is elérhető volt a veszprémi Evangéliumi Keresztény Gyülekezet honlapján, néhány írásom az interneten is keringett, de talán jobb helyük lesz mostantól egy új, önálló honlapon. Azt remélem, hogy a meglévő írások fokozatosan további anyagokkal is bővülnek majd.

2. Miért Divinity a honlap címe?

Megtapasztaltam, hogy a névadás az egyik legnehezebb feladat. Vagy megálmodja az ember, és szinte egy pillanatban születik a honlap ötletével, vagy nem, és akkor magyarázni kell. Ennek a honlapnak nem álmodtam meg a címét, de megszerettem. Mindenképpen akartam címet adni a honlapnak, mert ez nem klasszikus értelemben vett személyes blog: nem fogok képeket feltenni a gyerekeimről és az autónkról, a blogbejegyzések nem az én életemről fognak szólni. A feleségem, a fiaim, a gyülekezetem nagyon fontos szerepet játszanak az életemben, nyilván a gondolkozásom formálódásában is, de ebben a blogban a teológiáról, a spiritualitásról és a kultúráról szeretném elmondani a gondolataimat. Ezért kellett egy név a honlapnak.

Hosszú vajúdás után döntöttem a Divinity név mellett. Az angol Divinity szó Istenséget, valamint teológiát, hittudományt jelent, de magában hordozza az istenes élet mellékjelentését is. Ez a név így azt mondja el, hogy miről szól a honlap, nem azt, hogy kiket kíván megszólítani vagy milyen hatása lehet másokra. Tudom, sokan fanyalogni fognak amiatt, hogy nem magyar – ráadásul angol – címet választottam. Többen figyelmeztettek, hogy egy idegen cím inkább eltávolít. Én is szeretem a magyar nyelvet, és nem akarok senkit eltávolítani, de azt hiszem, fontosabb volt most nekem, hogy a név kifejezze azt, amiről ez a honlap szól. A Divinity szóban számomra benne van az a fajta evangéliumi szemlélet, amely az írásaimat és blogbejegyzéseimet olvasva egy idő után remélhetőleg mindenki előtt kibontakozik majd. Magyar nyelven csak pátoszos vagy fellengzős megfelelőit találtam, illetve olyanokat, melyek csak részhalmazát adják vissza a Divinity által lefedett jelentésnek. Mivel a honlapnak van angol része is, ahova angolul írt tanulmányaimat teszem fel, és mivel gyakran és örömmel fogok meríteni az angolszász teológiai örökségből, úgy gondolom, a név legalábbis nem disszonáns. Aztán meg ha lehet Litera egy nívós irodalmi újság neve, Fidesz egy hazafias párté (Fidelitas nevű ifjúsági szervezettel), akkor a Divinity is elfogadható lehet egy szerényebb célokat maga elé tűző teológiai honlap számára. De talán ennyi elég is magyarázatnak.

Mostantól jöjjenek a bejegyzések…

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum