2011. március havi archívum

A kreatív szellemi munka különbözik más munkáktól. Kreatív szellemi munka alatt olyan foglalatosságot értek, mint például a szobrászat, festés, írás, prédikálás, zeneszerzés, tervezés, vízióalkotás, elemzés, mely foglalatosság nem tudja olyan mértékben garantálni a munkavégzéshez szükséges alkotó erőt, mint a fizikai munka vagy mechanikusabb szellemi tevékenység esetében. Természetesen minden munkavégzésnél függünk az egészségünktől, frissességünktől, megszerzett tudástól, készségektől, és végső soron az Istentől kapott erőtől és kegyelemtől. A kreatív szellemi munka esetében azonban ez a függés sokkal nagyobb, hiszen a munkavégzés kezdetén a munka alakulása és végeredménye még kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert az alkotó számára sem.

Tovább a teljes cikkre »

Tegnap reggeli csendességemben megsimogatta a lelkem Máté evangéliumának egy részlete, melyben páratlan erővel mutatkozik meg Jézus emberi arca. A 14. részben Máté arról számol be, hogy Jézusnak megviszik a hírt: Heródes banális és egyben horrorisztikus körülmények között véget vetett Keresztelő János életének. Jézus valószínűleg tudta, hogy János nem párnák között fog meghalni, és Heródessel kapcsolatban sem voltak illúziói, mégsem sztoikus közönnyel reagál a hírre. „Amikor meghallotta ezt Jézus, eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül.” (13) Máté hallgat arról, hogy Jézus miért akart egyedül lenni, de nem nehéz kitalálni ennek az okát. Kedvenc Jézus-filmemben, a Miracle Maker (A csodatevő) című káprázatos agyagbáb technikával készült animációban Jézus a tengerparton a földre veti magát és sír: siratja Jánost, a prófétát és útkészítőt, és Jánost, a közeli rokont. A szöveg dramaturgiája szerintem is arra enged következtetni, hogy Jézust mélyen megrázta a Keresztelő halála, és emiatt keresi az egyedüllétet.

Tovább a teljes cikkre »

Charles Malik szenvedélyesen hitt az egyetemek társadalom- és kultúraformáló szerepében, és ebből kifolyólag abban is, hogy a keresztények nem mondhatnak le az egyetemek világnézeti kritikájáról és befolyásolásáról. Ez a meggyőződése nem csak közéleti felelősségvállalásából következett, hanem megtérés-teológiájából is. Malik féloldalasnak tartotta azt a megtérést, amely nem formálja át egyben a gondolkodást is, és féloldalasnak tartotta azt a tanítványságot, melybe nem tartozik bele a körülöttünk lévő világ befolyásolása. Meggyőződéssel vallotta, hogy a Szentlélek az értelmünket is meg akarja változtatni, és arra tanít, hogy ne csak teljes lelkünkkel, de teljes elménkkel is szeressük Istent.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum