2012. december havi archívum

Úgy írom ezt a listát, hogy néhány könyvet még nem fejeztem be, pedig szívesen felvenném a legjobb idei olvasmányaim közé. Ilyen például Faith Cook Selina: Countess of Huntington c. életrajza. Mély vonzódást érzek a kor felé, amelyben a grófnő élt, de nem a kultúra, hanem az evangéliumi ébredés miatt, amely páratlan erővel kavarta fel a 18. századi angolszász világot. Selina Huntington ennek az ébredésnek volt egyik vezéralakja. Faith Cook úgy mutatja be őt, hogy az életrajza felemelő kontrasztban áll egy másik idei olvasmányommal, a Hiúság vásárával Thackeray-től, amit viszont unalmasnak, vontatottnak és lehangolónak találtam.

Tovább a teljes cikkre »

A dolog logikája a következő. 1) A hit Isten ajándéka (Ef 2,8; 2Pt 1,1). 2) A hit Krisztussal köt össze (Gal 3,22). 3) Aki hit által Krisztusban van, megkapta bűnei büntetését és Krisztus igazságát, vagyis megigazult (Róm 3,21-24). 4) Ahhoz, hogy megigazult státusza megmaradjon, Krisztusban kell maradnia, mert csak őbenne számít igaznak (Gal 2,2-4). Ha elveti Krisztust, megigazulása sincsen (Zsid 10,26-29). 5) De nem fogja elvetni Krisztust, mert aki a hitet ajándékozta neki, megadja neki azt a kegyelmet is, hogy megmaradjon a Krisztusban való hitben (Róm 5,9-11; Fil 1,6). 6) Ez az egész pedig azért van, mert Isten Krisztusban kiválasztott bennünket magának a világ teremtése előtt (Róm 8,28-30; Ef 1,3-14).

Tovább a teljes cikkre »

Mi lenne, ha a Krisztus eljövetelének célját idén az előfutárán keresztül próbálnánk megérteni? János evangélista napokra lebontva számol be Jézus krisztusi szolgálatának kezdeteiről. Ezekben a kezdetekben kulcsszerepe van a másik Jánosnak, a Keresztelőnek, aki kiáltó szóként jelenti be a Király jövetelét. Az evangélium első fejezetében a Keresztelőt arról faggatják a zsidó vallási vezetők, hogy ő-e a Krisztus. János ezt határozottan visszautasítja. A Krisztus nagyobb nála, ő még arra sem méltó, hogy a saruja szíját megoldja. Ő csak bejelenti a Király jövetelét, és felszólítja a népet, hogy álljanak készen a fogadására. Ahogy az evangélista János mondja, a Keresztelő rámutat a világosságra, de nem ő a világosság. A világosság a Logosz, a testet öltött Isten, a Krisztus.

Tovább a teljes cikkre »

Elképesztő, hogy mennyire rácuppant a világ erre a maja naptár dologra. Ezoterikus körök évek óta pörgetik a témát, de a hisztéria idén már egészen abszurd méreteket öltött. Persze senki nem gondolja komolyan, hogy a világ véget ér holnap. Legkevésbé azok, akik jó üzletet csináltak ebből az álapokalipszisből. Nem látom, hogy az emberek magukhoz szorítanák feleségüket, férjüket, fiaikat, lányaikat, hogy megköszönjék az együtt töltött éveket, és sírva bocsánatot kérjenek egymástól. Nem rohannak rokonokhoz, barátokhoz, hogy lezárják ezt az egész életet, bármennyire is haragudtak a világra vagy annak Alkotójára. Az emberek nem próbálják rendezni a dolgaikat, és nem látom annak a jeleit sem, hogy a Mindenhatóval próbálnának jó viszonyba kerülni az apokalipszis előtt.

Tovább a teljes cikkre »

A hobbitot 1994 nyarán olvastam, akkor még A babó címmel. Ez volt az első bátortalan lépésem Tolkien aprólékosan felépített mitológiájának megismerése felé. Ezt a mitológiát sokakkal együtt aztán én is nagyon megkedveltem. A hobbit történetét nem említeném egy lapon sem A gyűrűk ura monumentális meséjével, sem A szilmarilok gyönyörűségesen gyönyörű tündevilágával, a könyv olvasásakor mégis azt éreztem, hogy ez a mese valami más, mint amit addig a mesékről tudtam. Tolkien világa ámulatba ejtett. Nem volt benne semmi ismerős és kiszámítható. Elütött az általam ismert irodalmi kánontól. Félelmetes volt és kedves, vad és gyönyörű, izgalmas és nemes, tiszta és lenyűgöző. Úgyhogy kicsit izgultam, mit csinál majd A hobbitból Peter Jackson. Természetesen kíváncsi is voltam, ezért vasárnap este a gyülekezetem fiataljaival együtt elmentem és megnéztem a filmet.

Tovább a teljes cikkre »

Az előző négy bejegyzés igen hosszúra sikeredett, és ez valószínűleg sokakat elrettentett attól, hogy végigrágják magukat Michael Kruger érvein. Úgy döntöttem tehát, hogy mivel nagyon fontos témáról van szó (lehet, hogy teológiai „geek” vagyok, de tényleg azt gondolom, hogy a keresztény hit alapjaival kapcsolatos legfontosabb kérdések egy része az újszövetségi kánon körül gyülekezik), egyetlen rövid bejegyzésben is összefoglalom a négy előadás lényegét. Az összefoglaló olyan, mint egy menü: aki eddig csak emészthetetlenül hosszú cikkeket látott maga előtt, a menü segítségével tudni fogja, hol kezdjen hozzá a négyfogásos vacsorához. Csak négy kattintás, és a pincér azonnal viszi a fogásokat…

Tovább a teljes cikkre »

Michael J. Kruger előadássorozatának negyedik – befejező – részét foglalom össze ebben a bejegyzésben. Az előadás arról szól, hogy vajon miért nem volt teljesen egyértelmű a korai keresztények számára, hogy hol vannak a kánon határai, és nem jelent-e ez halálos veszélyt az Újszövetség megbízhatóságába vetett hit számára. Bart Ehrman, Elaine Pagels, Helmut Koester és a nevükkel fémjelzett pluralista álláspont szerint a kánon határaival kapcsolatos viták valójában a bizonytalanságnál is súlyosabb kérdést vetnek fel. Lehet, hogy a korai évszázadokban nem csak egyféle kereszténység létezett? Lehet, hogy az egyik keresztény irányzat hatalmi eszközökkel szimplán maga alá gyűrte a többit? Kruger negyedik előadásában ezzel a kérdéssel foglalkozik.

Tovább a teljes cikkre »

Michael J. Kruger újszövetségi kánonról szóló előadássorozatának harmadik része a leginkább technikai jellegű – de éppen ezért a rideg tényekhez talán legszorosabban kötődő – előadás. A négy közül számomra ez tartalmazta a legtöbb új információt. Kruger az Újszövetség kéziratairól rendelkezésre álló ismeretek alapján próbál többet megtudni a kánon kialakulásának tényleges folyamatáról. Az újszövetségi kánonnal kapcsolatos tudományos kutatások szinte kizárólag a kéziratok tartalmával szoktak foglalkozni, magukkal a kéziratokkal (azok fizikai valóságával és tárgyi bizonyítékaival) alig. Kruger szerint emiatt érdekes információk háttérben maradnak, melyek pedig rávilágíthatnak a kánon kialakulásának kézzelfogható bizonyítékaira. A kéziratok bevonása a kutatásba szerintem kifejezetten izgalmas gondolat, és ahogy látni fogjuk, Kruger vizsgálódásai nem is maradtak eredmények nélkül.

Tovább a teljes cikkre »

A kánon fogalmának definiálása után Michael J. Kruger előadássorozatának második része az újszövetségi kánon eredetét és kialakulását állítja a középpontba. Vajon miért jött létre az, amit újszövetségi kánonnak nevezünk? Mikor és hogyan alakult ki a könyvek listája (és az, hogy egyáltalán legyen ilyen lista), és milyen okok járultak hozzá a kialakulásához? Számos teológiai diszciplína kapcsolódik a kánon kutatásához és értelmezéséhez, ami azt mutatja, hogy egyáltalán nem lényegtelen kérdésről van szó. Az újszövetségi kánon vizsgálata körül találkozik egymással az exegézis, a bevezetéstudomány, a patrisztika, a szövegkritika, sőt, a rendszeres teológia is. Ebben az előadásban Kruger elsősorban a bibliai teológia megfigyeléseit használja a kánon kialakulásának magyarázatához.

Tovább a teljes cikkre »

Ahogy ígértem, a most következő cikksorozatban Michael J. Kruger előadásainak főbb gondolatait foglalom össze. Első előadása a kánon definíciójáról szól. Akiket általában hidegen hagynak a definíciók, azokat most arra kérem, legyenek türelemmel, el fogunk érni az izgalmasabb részekhez is. Sajnos nem spórolhatjuk meg a fogalom definiálását, mert a kánonnal kapcsolatos viták igen gyakran a közös definíció hiánya miatt futnak zátonyra. Vitatkozó teológusok a kánon kapcsán nem mindig ugyanarról beszélnek. Kruger megközelítésének egyik erőssége pedig éppen az, hogy a téma zavaros pontjainál tiszta vizet önt a pohárba. Az egyik ilyen tiszta vizet igénylő „pohár” a kánon definíciója. Sokszor egyáltalán nem világos, mit értünk a „kánon” szó alatt, amikor az Újszövetség kialakulásáról beszélünk.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum