2015. április havi archívum

Olyan igével folytatom a sort, melynek első ránézésre nem sok köze van az episztemológiához, ráadásul nem is explicit tanítás, hanem egy nagyobb történet parányi epizódja. Ebben a parányi epizódban azonban az egyik legfontosabb ismeretelméleti motívumot látjuk, mely a tapasztalatainkban megjelenik: a csalódás episztemológiai jelentőségét. Az ige egy ismert történet része. Amikor József testvérei hazamentek Egyiptomból apjukhoz, Jákóbhoz, megmondták neki, hogy József még él, és egész Egyiptom fölött uralkodik. Ekkor olvassuk a paradigmatikus mondatot: „De Jákób szíve hideg maradt, nem hitt nekik.” (1Móz 45,26)

Tovább a teljes cikkre »

A következő ige, melyre a figyelmet szeretném irányítani, egy szintén ismert szakasz a 2. Thesszalonikai levélből. A mondatokat az antikrisztussal kapcsolatban szokták idézni (akárki is ő), de én most nem eszkatológiai, hanem episztemológiai jelentőségüket szeretném kiemelni: „Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság (ψεύδους) minden hatalmával, jelével és csodájával; és a gonoszság mindenféle csalásával (ἀπάτῃ) azok számára, akik elvesznek, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés (πλάνης) hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak, hogy ezáltal mindazok elvegyék ítéletüket, akik nem hittek az igazságnak, hanem a hamisságban (ψεύδει) gyönyörködtek.” (2Thessz 2,9-12)

Tovább a teljes cikkre »

Az episztemológiai jelentőségű igék sorát kezdjük egy jól ismert szakasszal: „Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett.” (Róm 1,18-21)

Tovább a teljes cikkre »

Cikksorozatot indítok episztemológiai (ismeretelméleti) jelentőségű bibliai igékről, melyek rámutatnak a megismerés összetett és személyes folyamatára. Ebben az első részben ennek a sorozatnak ágyazok meg egy Polányi Mihálytól származó ismeretelméleti gondolattal. Azt szeretném megmutatni, hogy a Biblia megismeréssel kapcsolatos képe összhangban van azzal, ahogy a tudásszerzés más esetekben is történik (beleértve a tudományos módszert). Polányi tudományfilozófiai meglátásait meggyőzőeknek tartom, és úgy gondolom, nem a bibliai, hanem az azzal szemben álló pozitivista episztemológia kerget délibábokat, amikor a tudás megszerzésének folyamatát ismerteti. A sorozat többi része könnyedebb és olvasmányosabb lesz, de aki átrágja magát ezen az első bejegyzésen, sokkal jobban fogja értékelni az utána következő cikkeket.

Tovább a teljes cikkre »

Az egyház léte Dietrich Bonhoeffer szerint csak Krisztusban érthető meg. Az egyház lényege (Exit Kiadó, 2013) címmel megjelentetett előadássorozatának anyaga tanítványai jegyzetein keresztül maradt fenn, ezekből a jegyzetekből azonban mélyebben is megismerhető az a dinamikus egyházkép, melynek mozgásirányát a Sanctorum Communio, a Közösségben, a Követés és a Börtönlevelek is viszonylag jól megrajzolják. Bonhoeffer egyházképében a legfontosabb állandó elem a krisztológiai középpont: az egyház Krisztus teste. Ebből következik, hogy az egyház egybefonódik Krisztus helyettes áldozatával. Krisztus olyat tett, amire ember soha nem képes: átlépte az etikai felelősségvállalás átléphetetlen határát, hogy magára vegye a mi bűnösségünket és annak büntetését. Ez a határátlépés az egyház létének alapja.

Tovább a teljes cikkre »

Vágysz arra, hogy hatással légy mások életére? Hogy adjanak a véleményedre? Szeretnél az az ember lenni, akihez mások igazodnak, akiről akkor is beszélgetnek, ha nincs jelen, és olyanok is, akik soha nem is találkoztak még veled? Szeretnél ismert keresztény vezető lenni? Nemes szolgálatra vágysz, bár hogy a vágyad nemes-e, azt én innen nem tudom megítélni. Ha Isten keresztény vezetővé akar tenni, azzá fog tenni a nélkül is, hogy te ezért küzdenél. Sőt, nagy valószínűséggel ő csak akkor fog azzá tenni, ha nem küzdesz ezért, hanem egyszerűen csak szereted a körülötted élőket és használod az ajándékaidat. Viszont nem vagyok biztos abban, hogy tényleg ezt a lovat akarod. Hadd mondjak néhány kevésbé ismert tényt erről a pályáról, hogy tisztábban láss. Keresztény vezetőként…

Tovább a teljes cikkre »

Élete végéhez közeledve Pál Jézus feltámadására irányítja Timóteus figyelmét: „Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Erről szól az én evangéliumom, amelyért még bilincseket is viselek, mint egy gonosztevő. Az Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve. Ezért tehát mindent elviselek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel.” (2Tim 2,8-10) Négy fontos dolgot szeretnék kiemelni ebből a néhány mondatból: 1) Pál evangéliuma Jézus feltámadásáról szól, 2) Isten igéje nincs bilincsbe verve, 3) a kiválasztásban való hit Pált aktív szolgálatra indította, 4) emlékeznünk kell a feltámadás örömhírére. Egyik sem triviális.

Tovább a teljes cikkre »

Rengeteget. Megpróbáltam csokorba kötni ezeket és elmondani egy előadásban. Itt lehet meghallgatni (legörgetve az utolsó előadás). Augusztinuszról beszélni óriási kihívás, de hatalmas öröm is. Azt remélem, hogy az előadásból átjön mind a derű, mind a megilletődöttség, amit átéltem. Az Augusztinusz kapcsán tapasztalt megilletődöttségem az ő gondolatai összetettségéhez, örömöm viszont Istenhez kapcsolódik, akihez Augusztinusz is társította azt. „Távol legyen Uram, távol legyen előtted ím vallomást tevő szolgád szívétől, hogy akármilyen öröm birtokában mindjárt boldognak tartsam magamat. Van ugyanis öröm, ami sohasem a gonoszok része, hanem a te ingyen szolgáló szolgáidé: te magad vagy örömük. S ez az igazi boldogság: rajtad, nálad és miattad örvendezni. Ez a boldogság, és nincs más ezen kívül.” Kívánom, hogy az előadás hallgatása közben rátok is átragadjon ez a boldogság.

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum