2015. július havi archívum

Nem hiszem, hogy a másként gondolkodás lenne mindig a megfelelő attitűd, sokszor inkább a gőg, az engedetlenség, a hitetlenség, az arrogancia, az exhibicionizmus, a nyughatatlanság vagy a bizonyítási kényszer jele. De a különvéleményre való bátorság időnként fontos erény is lehet. Illés négyszáz Baál-pappal nézett farkasszemet. Mikeás egyedül maradt a királynak jót jövendölő látnokok köz. Jeremiás egész nemzetével ment szembe. Sadrak, Mésak és Abédnegó nem borultak le az állókép előtt. Mordekáj nem hajtott térdet Hámán előtt. Arimáthiai József szembefordult a Nagytanáccsal. Athanasziosz kész volt az egész világgal ellentétbe kerülni (Athanasius contra mundum), amikor az ariánussá vált. Luther számára a reneszánsz pápaság minden ereje sem volt nagyobb saját lelkiismereténél, melyet az Isten igéjéhez láncolt. Bonhoeffer még a Hitvalló Egyházban is szinte egyedül maradt, amikor a „náci kereszténység” nyomása elviselhetetlenné erősödött. Ezek az emberek megálltak a meggyőződésükben.

Tovább a teljes cikkre »

Bonhoeffer a huszadik század egyik legérdekesebb teológiai gondolkodója volt. Az elmúlt másfél évtizedben mindent elolvastam tőle és róla, amihez hozzáfértem, és többféle formában összegeztem is a gondolataimat, különösen Bonhoeffer utolsó teológiai innovációjával, a „vallástalan” kereszténységgel kapcsolatban. Itt a Divinity-n is elérhetővé tettem egy cikksorozatot, ami eredetileg az El Mondo folyóiratban jelent meg, és egy hosszabb angol nyelvű tanulmányt, amit más célból írtam, no meg egy életrajzi előadást is. Ezeket most kiegészítem egy angol nyelvű előadás videójával, amit a tavalyi European Leadership Forum teológus műhelyében tartottam, és két interjúval, ami szintén az ELF-en készült és a FOCL honlapján tekinthető meg. Jó szórakozást mindenkinek, akit ezeken a forró nyári napokon ilyesmi érdekel!

Tovább a teljes cikkre »

Látom a szigorú konfesszionalizmus veszélyeit, ettől függetlenül elengedhetetlennek tartom a hitvallásokat ahhoz, hogy a keresztény hit önazonos maradhasson. Oscar Cullmann 20. századi német teológus szerint a keresztény egyháznak a hitvallások két fajtájára van szüksége. „1. Az egyszer s mindenkorra lerögzített és az Újszövetség nyelvén megfogalmazott hitvallásra. Ezt az apostoloknak tulajdonítják, mint az Írás autentikus összefoglalását. 2. A körülmények megkövetelte hitvallásra, amely a Biblia üzenetét egy meghatározott kor nyelvén és felfogásában közvetíti. – Az Újszövetség alapján foglal állást az új problémákkal és az apostoli korban még ismeretlen tévtanításokkal szemben.” (Az első keresztyén hitvallások. TP, 2000, 6). Cullmann szerint az elsőre példa az apostoli hitvallás, mely az evangéliumi hagyomány magját foglalta össze, a másodikra a niceai, mely a hit apostoli magja mellett antiariánus formulákat is tartalmaz. Hasznosnak tartom ezt a megkülönböztetést, két okból is.

Tovább a teljes cikkre »

A Keresztények a melegekért csoport a Pride-on tett hitvallást arról, hogy Jézus szereti a „melegeket”. A felvonuláson részt vett a szombathelyi Golgota gyülekezet lelkipásztora is (feltételezem, hogy nem felekezete támogatásával), aki blogjában beszámolt erről, megfeddve bennünket, akikből ez a lépés erős ellenérzéseket vált ki. Gondolom, az egyetnemértésünk is része annak a „vérgáz” hozzáállásnak, amit az egyház a „melegek” felé mutat („egyszerűen nem szeretik a melegeket”). A csoport törekvése lehetne akár egészen jó és biblikus is, hiszen Jézus valóban együtt evett megvetett vámszedőkkel és prostituáltakkal, és akik megbotránkoztak ezen, azok éppen a farizeusok voltak, akiket Jézus a legtöbbet korholt. Vajon hogyan máshogy lehetne legegyértelműbben kimutatni a „melegek” iránti szeretetet, ha nem úgy, hogy elmegyünk közéjük? (Felvet persze néhány kérdést, hogy ún. progresszív keresztényeknek miért mindig ez a missziós cél jut mostanában eszébe, de ezt most tegyük zárójelbe.)

Tovább a teljes cikkre »

Az interneten napok óta kering ez a sokkoló videó. Azt hiszem, az ISIS rémtetteit leszámítva mostanában kevés elborzasztóbb dolgot láttam ennél. Nem tudom máshogy mondani: a felvételen a jogokért harcoló, álszent, liberális nyugatot látjuk pőrére vetkőztetve. Saját világunkat. Még mindig a videó hatása alatt írom ezt a bejegyzést, émelyegve, mint a Mátrix vagy a Saul fia megnézése közben. A nagyobb hírportálokat is megjárt felvételen a Planned Parenthood nevű – az Obama adminisztráció által kiemelten támogatott – amerikai szervezet egyik vezetője rejtett kamera előtt mesél arról – salátát majszolva és vörösbort kortyolgatva –, hogy melyik magzati szerv mennyibe kerül és hogyan jutnak hozzá. (Aki nem hallott még a Planned Parenthoodról, ez egy abortuszpárti, pro-choice szervezet, az amerikai liberális társadalompolitika egyik fontos ikonja.)

Tovább a teljes cikkre »

A nyugati trendeket figyelve néhány prognózist szeretnék tenni azzal kapcsolatban, hogy mire számítsunk itt Magyarországon homoszexualitás-ügyben. A most következő gondolatokat pár hónapja fogalmaztam meg, de most érzem igazán aktuálisnak közölni. A nézőpontom mellett ezúttal nem fogok részletesen érvelni, csak jelzem (ha ez még nem lenne elég nyilvánvaló), hogy evangéliumi keresztényként írok, aki egyrészt Isten igéjét minden korban érvényes tekintélynek tartom, másrészt, illetve éppen ezért a házasság és a szexuális etika kérdésében határozottan és egyértelműen a Jézus által is megerősített egyöntetű bibliai tanítást vallom, melyet a keresztény egyház kétezer éves hagyománya is tanúsít. E szerint a házasság egy férfi és egy nő életre szóló szövetsége, a szexuális egyesülés pedig csak ezen a szövetségen belül megengedett, minden más formában bűn. (Ha valaki a konkrét érveimre is kíváncsi, bőven találhat erről írásokat ezen a honlapon.) A különösebb prófétai meglátást nem igényelő prognózisaim tehát a következők:

Tovább a teljes cikkre »

Bobb Biehl vezetőket mentoráló tanácsadó egyike a nyugati világ kortárs bölcseinek (hangsúlyosan nyugati és kortárs szemlélettel). Nem hibátlan, de rendkívül inspiráló személyiség, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben a legmagasabb szinteken vették igénybe tanácsadói szolgálatait, köztük ismert keresztény cégtulajdonosok és non-profit szervezetek is. Bobb Biehl tagadhatatlanul amerikai figura, amerikai tapasztalatokkal, de amerikai tapasztalatai által mélyen megismerkedett az emberi természettel, ezért megfigyelései gyakran illeszkednek az európai tapasztalatainkhoz is. Kicsit könnyedebb témaként kiadás előtt álló új segédanyagából teszek most közzé néhány idézetet.

Tovább a teljes cikkre »

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy kedvelem az új szavakat, egyáltalán nem zavar a nyelv változása. Élvezettel hallgatom a régi szófordulatokat is és a születő újakat is, mert egyaránt az élő nyelv heurisztikus erejét mutatják. Örökre hálás leszek Gyula bácsinak, akitől az „eldőlt benne a borjú” meg a „megy, mint disznó a vetésbe” szólásokat kaptam, és aki beszélgetéseinkben a legnagyobb természetességgel hozza elő a paraszti nyelv elfeledett kincseit. Ugyanígy hálás vagyok egy-egy találó szlengért, amit a fiaim hoznak haza az iskolából. Ők sem csak elhasználják a nyelvet, jól is használják, teremtenek is általa.

Tovább a teljes cikkre »

A magyar sajtó is beszámolt arról a történelmi döntésről, mely szerint az Amerikai Legfelsőbb Bíróság az USA mind az ötven államában kötelezővé tette az azonos neműek közötti „házasság” elismerését. A bíróság összetétele alapján a döntés viszonylag jól megjósolható volt, noha a kilenc bíróból négy határozottan ellenezte, sőt, az amerikai demokráciára nézve egyenesen tragikusnak nevezte a kis többséggel meghozott döntést, mely Amerika összes államában kötelezően újradefiniálta a házasság több ezer éves fogalmát. Az öt liberális bíró azonban megállíthatatlan kulturális földcsuszamlást hitelesített ezzel a döntéssel, jogilag is betonba öntve az USA új vallási és etikai arculatát.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum