2019. június havi archívum

Aki szereti C. S. Lewis meséit, feltétlenül olvassa el Michael Ward A Narnia-kód: C. S. Lewis és a hét szféra titka (Harmat, 2019) c. könyvét! Ward olyan réteget fedezett fel a Narnia-univerzumban, amely garantáltan átformálja, ahogy eddig a mesékről gondolkodtunk. Lewis zsenialitása tagadhatatlan, de ha őszinték vagyunk, a Narnia Krónikái egy-egy apró részlete kapcsán sokunkban volt olyan érzés, hogy az egyébként kifejezetten precíz és tudatos Lewis oda nem illő motívumokkal maszatolta össze a kompozíciót. J. R. R. Tolkiennal együtt például én is felvontam a szemöldökömet, amikor Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény-ben előbukkant a Mikulás joviális alakja. Lewis számos helyen írt az allegóriák belső szabályairól, mégis mintha maga szegte volna meg a szabályt, hogy a hordozóeszközt nem szabad összekeverni a rakománnyal. Nos, ha így gondoltuk, aligha tévedhettünk volna nagyobbat!

Tovább a teljes cikkre »

Múlt héten Hamar Dani vendége voltam Bolyki Lacival együtt a Manna FM 21 után c. műsorában. A társadalom és spiritualitás kapcsolatáról beszélgettünk. Szóba került az igazság viszonylagosságának liberális dogmája és az igazság váratlan visszatérése, az inkluzivizmus és a korlátok fontossága, a zene és a foci spiritualitása, az igazság és a hatalom egymáshoz való viszonya, az individualizmus és a törzsi gondolkodás, a kereszténység negatív megítélése, Y. N. Harari és Jordan Peterson, valamint az, hogy a keresztény hit igazsága hogyan lehet újra vonzó a társadalomban. A beszélgetést itt lehet visszahallgatni.

Mi a gender? Miért fontos a gender kérdéséről beszélni? Miért lett ez a nyugati kultúra egyik meghatározó témájává? Mi változott és miért? Hogyan viszonyuljunk a nemi identitással kapcsolatos társadalmi változásokhoz keresztényekként? Az Evangéliumi Fórum ezekről a kérdésekről rendezett kerekasztal-beszélgetést tavaly novemberben. A beszélgetés résztvevői: Tapolyai Emőke (klinikai pszichológus, szexológus és felsővezetői coach), Bolyki László (zenész, igehirdető, párkapcsolati és önismereti tréner), jómagam teológusként, valamint Hamar Dávid (az Agóra Corvin gyülekezet lelkésze) moderátorként. A beszélgetés itt megnézhető.

Hatalmas szolgálatok nőttek ki a 20. századi evangéliumi mozgalom talaján, de kevés mérhető annak a pici kis missziónak a közvetett hatásához, amely Francis és Edith Schaeffer svájci otthonából indult útnak, és ma is csak pár tucatnyi munkatárssal rendelkezik az egész világon. Ez a kis szolgálat azt bizonyítja, hogy globális hatást sokszor lokális erőfeszítésekkel tudunk elérni, a Szentlélek ereje által. Szerte a világon keresztény inluenszerekkel találkozom, akik L’Abrinak köszönhetik, hogy ma szilárdan állnak a hitben és hatnak a kultúrára. A 20. század közepén Francis Schaeffer olyan hangsúlyokat hozott ugyanis vissza a kereszténységbe, amelyek sokak számára életmentőnek és rendkívül megtermékenyítőnek bizonyultak. Dick Keyes még 1984-ben öt pontban foglalta össze ezeket a hangsúlyokat.

Tovább a teljes cikkre »

A rossz istenkép nem az, amelyik kényelmetlen, felkavar és nyugtalanná tesz. A rossz istenkép az, amelyik mást mutat, mint amilyen a valódi Isten. Isten nem függ az istenképünktől, de az istenismeretünket meghatározza, hogy mit gondolunk róla. Honnan tudhatjuk, milyen a valódi Isten? Megpróbálhatjuk a logika útján rekonstruálni, ahogy Plátón vagy Arisztotelész tették, és akkor eljutunk a Legfőbb Jó ideájához, a Mozdulatlan Mozgatóhoz, vagy valami ehhez hasonló emberi konklúzióhoz. Következtethetünk rá a természetből, és akkor az istenképünket a tapasztalataink fogják rugalmasan alakítani szinte bármivé. Megalkothatunk olyan istenképet, amelyikkel barátságos viszonyt ápolhatunk, és akkor Isten pont olyan lesz, mint a vágyaink, igazolva Feuerbach véleményét, hogy az Istenség igazából csak a vágyaink kivetítése a mennybe. De támaszkodhatunk arra is, amit Isten mond magáról, és akkor eljutunk Jézus Krisztushoz és a Biblia Istenéhez. Ezek nagyon más utak, nagyon más végeredménnyel.

Tovább a teljes cikkre »

Van egy megszégyenítő történet az Ószövetségben az emberi erényességről. Jeremiás próféta az Úr parancsára meglátogatja a rékábiakat, és a Templom egyik kamrájába hívja őket. Hanáni kamrájában aztán borral teli kelyheket tesz eléjük, hogy igyanak. A rékábiak azonban visszautasítják: „Nem iszunk bort, mert a mi ősünk, Jónádáb, Rékáb fia ezt parancsolta nekünk: Ne igyatok bort soha, se ti, se a fiaitok!” (Jer 35,6) Az ÚR Jeremiáson keresztül ezt üzeni ezután Izráelnek: „Jónádábnak, Rékáb fiának a szavait megtartották. Ő azt parancsolta fiainak, hogy ne igyanak bort; nem is ittak a mai napig sem, hanem engedelmeskedtek ősük parancsának. Én is szóltam hozzátok, idejében szóltam, de ti nem hallgattatok rám. (…) Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amit az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám.” (Jer 35,14-16) A rékábiak ősatyjuk felé mutatott engedelmessége kontrasztban áll Izráel Isten felé tanúsított engedetlenségével.

Tovább a teljes cikkre »

A prosperitás evangéliumának dúsgazdag prédikátorai iszonyatos tehertételt jelentenek Krisztus evangéliuma ügyének. Minden korban voltak hitvány emberek, akik az evangéliumot nyerészkedésre használták, de a bővölködés prédikátorai ezt olyan döbbenetesen otromba és visszataszító stílusban űzik, hogy a jóhiszemű kívülállóknak is egy idő után kavarogni kezd tőle a gyomra. Az óegyházban a Krisztus-kufárok vándorprédikátoroknak adták ki magukat és a gyülekezetek hiszékenységéből éltek. Hasonlítottak a valódi evangélistákra, de a motivációjuk romlott volt. Bár a második század eleji Didaché bölcs tanácsokkal látta el a gyülekezeteket az ilyenek kiszűrésére, a konstantini fordulattal hatalmas tér nyílt a Krisztus-kufárok előtt: az egyházi hivatal a boldogulás egyik legbiztosabb útjává vált, a karrier csúcsa pedig idővel „Szent Péter széke” lett. Ezt a hagyományt követik ma a bővölködés prédikátorai, akik közül az amerikai Kenneth Copeland az egyik legkirívóbb példa.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum