Homoszexuális hajlamú emberek a korinthusi gyülekezetben?

2010 nov. 20. | Divinity, Egyén, Exegézis, Közösség, Társadalom | 7 hozzászólás

Az Evangéliumi Fórum mai programjának egyik előadója Jonathan Berry (a True Freedom Trust igazgatója) volt, aki szokatlan nyíltsággal (és számomra meglepő derűvel!) beszélt a homoszexuális életmódtól a megelégedett és boldog cölibátushoz vezető lelki utazásáról. Mindegyik előadását izgalmasnak és tartalmasnak találtam, azt hiszem, elsősorban az előadó hitelessége miatt. Második előadásában Jonathan Berry a homoszexualitásról szóló bibliai utalásokat vette sorra, és mikor az 1 Korinthus 6,9-11-ről beszélt, egészen új megvilágításban kezdtem látni az ismerős szakaszt. Erről a felfedezésemről szeretnék most néhány sort írni.

Valószínűleg azért hatottak rám újszerűen Pál szavai, mert olyan ember tolmácsolta őket, akinek a téma a mai napig személyes dráma. De talán még inkább amiatt, mert az illető ma már láthatóan nem drámaként éli meg bonyolult élethelyzetét.

Mit ír Pál a korinthusiaknak? „Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem μαλακοὶ (homoszexuális aktusban a női szerepet betöltő fél), sem ἀρσενοκοῖται (homoszexuális aktusban a férfi szerepet betöltő fél), sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát. Pedig ilyenek voltak közületek némelyek: de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által.” Ezt az igeverset én is szoktam idézni annak alátámasztására, hogy a homoszexuális gyakorlatot Isten nem helyesli, ezért mi sem helyeselhetjük. Az ókori görög világ legalább olyan nyitott volt a homoszexuális életformára, mint a mai nyugati kultúra, de Pál szerint ez már akkor is szemben állt Isten akaratával. A mondat értelme világos. Homoszexuális aktusban részt venni bűn, és aki ezzel az életformával kiegyezik, az az apostol szerint nem örökölheti Isten országát. Van valami mégis, amit korábban nem vettem észre a szakaszban.

Természetesen úgy gondoltam eddig is – számos más bibliai szakasz alapján –, hogy Jézus szereti a saját nemükhöz vonzódó embereket, és őket is meg akarja menteni. Isten szeretetét kell hirdetnünk és képviselnünk feléjük is, ahogy mindenki más felé. Nem gondoltam ezt a kérdést korábban sem máshogy. De ebben a konkrét páli igeszakaszban ezt az üzenetet eddig nem láttam. Ma – Jonathan Berry előadásán keresztül – vettem észre Pál mondatainak izgalmas, új oldalát. Mire gondolok? Amikor Pál felsorolja azokat a bűnöket, melyek tudatos és életvitelszerű magunkhoz ölelése kizár az Isten országából, azt is hozzáteszi, hogy a korinthusiak ezekből már megmosattak, megtisztultak, megigazultak Jézus Krisztusban és a Szentlélek által. A μαλακοὶ és az ἀρσενοκοῖται is! (“Pedig ilyenek voltak közületek némelyek…”) Pál szavai tehát nem csak ítéletet hordoznak a homoszexuális életmódot folytatók számára, hanem reménységet is!

Ha valaki az első században bement a korinthusi gyülekezetbe, néhány olyan emberrel is találkozhatott, aki a saját neméhez vonzódott, de Krisztusban új identitást nyert. Nem biztos, hogy megtérésükkor a szexuális vágyaik orientációja is megváltozott, de az biztos, hogy Krisztus megtisztító, megbocsátó, megújító erejét átélték. A korinthusi keresztények láthatóan hitték, hogy az Isten országa nyitva áll azok előtt is, akik valami miatt a saját nemükhöz vonzódnak. Meg voltak győződve arról – ahogy Pál is –, hogy az evangélium homoszexuális és leszbikus hajlamú embereknek is szól. A keresztény gyülekezetekben van reménység a számukra, ahogy bármely más bűnös számára is. Mai izgalmas felfedezésem arról szól, hogy még az a szakasz is megmutatja ezt a reménységet, amelyik egyébként a legkeményebben ítéli el a homoszexuális gyakorlatot.

Vajon a mi keresztény közösségeink is úgy gondolkoznak, ahogy az első századi korinthusiak? Pál nyíltan beszél arról, hogy a korinthusi gyülekezetben voltak hívők, akik számára a nemi identitás kérdése zavarosabb volt, mint a többség számára. Vannak ilyen emberek köztünk is? Tudunk róluk? Szeretettel fordulunk feléjük? Bátorítjuk és támogatjuk őket? Persze, fontos tény, hogy Korinthusban ezek a keresztények elhagyták homoszexuális életmódjukat, amikor Krisztust fogadták el uruknak. (Arról nem tudunk, hogy a vágyaik megváltoztak-e, de a kísértésekkel vívott küzdelem senkit nem zár ki az Isten országából, különben – vegyük észre – mindannyian nagy bajban lennénk!) Nincs szó tehát arról, hogy a korinthusiak a homoszexualitást alternatív életmódnak fogadták volna el. De az is tény, és ezt szeretném most hangsúlyozni, hogy ezek az emberek az evangélium által jutottak élő hitre, nem a hívők megvetése által. Azért tudtak megtérni, mert befogadó gyülekezetre találtak, ahol nem iszonyodtak tőlük, nem protestáltak ellenük, hanem örömhírt hirdettek nekik.

7 hozzászólás

  1. Kengurú

    Nagyon jó és fontos, amiről írsz. Sajnálom, hogy nem hallhatam élőben az előadást. Azt gondolom, az ítélet mögött legtöbbször az önféltés és az értetlenség áll és nem vesszük a fáradságot, hogy mélyebben megértsük a dolgok miértjét és átérezzük azok nehézségét. Jézus az egyet nem értésével párhuzamban tudott úgy szeretni, hogy az életek megváltoztak körülötte. Nem kevesebbet, hanem ezt a szolgálatot bízta ránk is. Csak Ő lehet ebben a segítségünk…

  2. guyana

    Kedves Kenguru!

    Az előadásokról hangfelvétel készült, egyelőre nem találom, de ha meglesz, linkelem!

  3. infaustus

    Ezt az előadást én is szívesen meghallgatnám majd. Szétnézve a keresztény vélemények között én inkább csak a szélsőségeket vélem felfedezni. Vannak olyanok, akik elfogadják a homoszexuálisokat olyannak, amilyenek, de nem mondják el nekik, hogy mi erről Isten véleménye. A másik oldalon viszont ott vannak azok a fundamentalisták, akik talán még a kövezésre is hajlandók lennének – akik az egyén érzései és harcai figyelmen kívül hagyásával csak igehelyeket vágnak a fejükhöz.

    Nem túl sok olyan gyülekezetről tudok, ahol megfelelőképp tudnák kezelni egy homoszexuális személy megtérését. Pál arról beszélt, hogy az igazságot szeretettel kell elmondanunk. Ha a két komponens közül az egyik hiányzik, az már nem az az evangélium, amit az apostol hirdetett…

  4. Zsotza

    Köszönöm,Ádám a tanulmányt-különösen az utolsó három mondat a “korona” a poston!

  5. spiritgirl

    Kengurú már jó régen írt és talán már meg is találta az előadás felvételét, de hátha mást is érdekel. Az anyag innen tölthető le:

    http://evangeliumiforum.hu/

  6. Idealista

    “De az is tény, és ezt szeretném most hangsúlyozni, hogy ezek az emberek az evangélium által jutottak élő hitre, nem a hívők megvetése által. Azért tudtak megtérni, mert befogadó gyülekezetre találtak, ahol nem iszonyodtak tőlük, nem protestáltak ellenük, hanem örömhírt hirdettek nekik.”

    Hát igen… Csatlakozom infaustus-hoz, elkeserítő, hogy az egyházon belül is legtöbb helyen vagy csak ijedt/undorodó prűdség vagy felelőtlen tolerancia van. Egyik ártalmasabb, mint a másik.

    “Vannak ilyen emberek köztünk is? Tudunk róluk?”

    Ó, egészen biztosan vannak. Ne áltassa magát senki. Az én gyülekezetemben is van ilyen – én vagyok az ;). És mondhatom, sokszor már csak az is elég lenne, ha a testvérek nem puffogtatnának “buzis vicceket” vagy beszélnének tömény undorral a témáról. Persze nem tudnak a harcaimról (ezt azért nem osztja meg bárkivel az ember), különben biztos jobban moderálnák magukat – és csak akkor beszélnének így, ha nem vagyok jelen. Ezeket csak azért mondom, hogy tudjuk, lehet a közelünkben olyan ember, akiről mi nem is sejtjük, hogy a mi -egyébként is ízléstelen- megjegyzéseink milyen mély, romboló hatással lehetnek rá.

  7. k26

    Kedves Idealista!

    A melegség lelki hátteréről, okairól és a keresztény válaszlehetőségekről készítettem egy összeállítást. Magam is hozzád hasonlóan érintett vagyok a kérdésben.
    Erről a linkről lehet letölteni:
    https://rapidshare.com/files/2819250642/hsz.rar
    (A “Save File to your computer” alatt, a zöld hátterű DOWNLOAD feliratra kell kattintani.)

    11 file van benne, néhány órát igénybe vesz a végigolvasásuk. Érdemes az egészet elolvasni, s utána véleményt alkotni, mert több helyen összefüggenek a különböző írások (sárgával kiemeltem némelyikben a lényeget).

    Ajánlom a honlap készítője számára is, hozzáadhat a tudásához e téma megértését, megítélését illetően.
    Érdekes, hogy “Másság” (2012. július 9.) c. írásodban említed “Daryl Bem: Exotic becomes erotic..” c. tanulmányát, amelyet tőled függetlenül én is beválogattam a gyűjteményembe, és nagyon fontosnak tartom a mondanivalóját, érzésem szerint jó helyen kapisgál.

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK