N. T. Wright Jesus and the Victory of God (Fortress Press, 1996) c. monumentális kötetéről írok éppen egy rövid tanulmányt. A dolgozatot nem erre a blogra szánom, viszont menetközben annyi érdekes és hasznos gondolatot hagynék az út szélén, hogy úgy döntöttem, elindítok egy sorozatot, melyben ezek közül a gondolatok közül emelek fel néhányat, hátha más is érdekesnek találja őket. A sorozat elsősorban teológusoknak szól, akik nagy vonalakban ismerik a történeti Jézus-kutatás kérdéseit, így értik a Wright által folytatott párbeszéd indokait és tétjét is. Erre előre figyelmeztetek, mert megfelelő „helyismeret” nélkül ezek a bejegyzések könnyen félreérthetők lesznek. Bár a címben szereplő JVG a Jesus and the Victory of God rövidítése, a bejegyzések célja nem az, hogy bemutassam Wright könyvét, erre itt nem törekszem, a célom pusztán az, hogy közkinccsé tegyek néhány útközben talált gondolatot.

Az első ilyen földről felszedett kincs egy metafora. Wright saját nagyívű tanulmányát a történeti Jézus-kutatások (Quests for the Historical Jesus) harmadik hullámához (Third Quest) sorolja. A harmadik hullám legfontosabb jellemzője az, hogy Jézus személyét zsidó kontextusában igyekszik megismerni és megérteni. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a különböző szerzőket melyik hullámhoz soroljuk, Wright húsz kutatót nevez meg a Jézus-kutatás harmadik hullámával összefüggésben, köztük olyan ismert teológusokat és történészeket, mint Hengel, Vermes, Lohfink, Sanders, Theissen vagy Witherington. Jelentős különbségek vannak ugyan köztük (valamint köztük és Wright között), azonban mindegyikükre jellemző, hogy Jézust zsidóként próbálják megérteni, aki vagy belesimult kulturális környezetébe, vagy éppen szembeszegült azzal, de feltétlenül ebben a kontextusban értelmezhető, hogy ki volt ő és mit akart.

A Wright által használt metafora, amit nem akarok a földön hagyni, nem a harmadik, hanem az első két hullámhoz kapcsolódik. Wright szerint a Jézus-kutatások első két hulláma két út, melyen sok kutató járt és valószínűleg fog is még járni. A két utat Wrede és Schweitzer után Wright Schweitzerstrassének és Wredebahnnak nevezte el (bár a metaforát részben ő is kölcsönözte). William Wrede legfontosabb és legvitatottabb innovációja annak idején az a feltételezés volt, hogy a történeti Jézushoz nem igazán tudunk hozzáférni, mert eltakarja a szemünk elől az egyház róla kialakított mítosza. Jézusról mindössze annyit tudhatunk, hogy egy galileai tanító volt, aki mondott néhány felkavaró dolgot, majd kivégezték; a többi az egyház fikciója. Wrede kijelölte ezzel az utat kutatók generációi előtt, akik azóta is az egyház hite mögött keresik a valódi Jézust.

A másik út a Schweitzerstrasse, melyen szintén sokan járnak. Albert Schweitzer Jézus-értelmezése újabb innováció volt a Jézus-kutatásokban, mivel Schweitzer az apokaliptikus judaizmus kontextusába helyezte Jézust, éles antitézist képezve a Wredebahnon haladók megközelítésével szemben. Schweitzer szerint Jézus a világ végét vizionálta, majd halálával megpróbálta kierőszakolni is azt, de a világ vége nem jött el. Ez a Schweitzerstrasse fő motívuma. Schweitzer folytonosságot látott Jézus és a korai egyház hite között, de szerinte mindkettő attól az alapvető hibától szenved, hogy a várva-várt vég nem jött el, Jézus projektje tragikus kudarcot vallott. Jézus és a korai egyház csak a zsidó apokaliptika (vagy annak sajátos schweitzeri értelmezése) fényében érthető meg, abból a szemszögből viszont valóban megérthető, állítja Schweitzer. Jézus zsákutcába jutott.

Wright szerint a Third Quest közelebb áll a Schweitzerstrasséhoz, mint a Wredebahnhoz, mert Jézus zsidó kontextusát hangsúlyozza, beleértve valamiféle apokaliptikus látásmódot is. A kutatások új hulláma ugyanakkor új utakat jelöl ki, mivel a Third Quest kutatói nem elégszenek meg Schweitzer konklúzióival, melyek annak idején évtizedekre bedugították a Jézusról szóló kutatásokat, hogy az egzisztencialista értelmezéseknek (pl. Bultmann) adják át a helyet. Izgalmas kérdés, hogy vajon Wright tisztán történeti alapon felvezetett tézise képes-e valódi alternatívát nyújtani. Hogy Wright megközelítése – aki néhány fontos kérdésben a harmadik hullám többi képviselőjével is vitában áll – mennyiben követi a hagyományos evangéliumi szemléletet és mennyiben tér el attól, azt egyelőre nem fogom megválaszolni. Most csak a metaforára akarok rámutatni, mert az megvilágítja: a történeti Jézus-kutatás ügyében igazából kevés új dolog van a nap alatt.

A hit nélkül, pusztán történeti alapon munkához látó kutatók jellemzően tehát két út valamelyikén indulnak el. Az egyik a sokak által használt Wredebahn, a maga radikális szkepticizmusával, mely az egyház „fikciói” miatt lényegében megismerhetetlen Jézusról szól, a másik a radikális eszkatológiai megközelítést képviselő Schweitzerstrasse, mely annak idején a Wredebahn járhatatlan volta miatt lett lekövezve, és amely az apokaliptikus tévedései miatt követhetetlen Jézusról szól. A tájékozódásban szerintem kifejezetten hasznos ez a metafora, mert általában segíti a tisztánlátást, ha a választási lehetőségeket csoportosítani tudjuk. Wright kötetének – ahogy a Third Questnek általában is – a nagy kérdése pedig az, hogy pusztán történeti eszközökkel (a hit közösségének feltételezései és konklúziói nélkül) lehet-e harmadik ösvényt vágni a meglévő kettő mellé. Ha nem áltatjuk magunkat azzal, hogy az előfeltevéseinket teljesen hátra tudjuk hagyni (ami a történelem kutatásakor – és különösen Jézus személyével kapcsolatban – biztosan naiv álláspont lenne), most úgy gondolom, hogy egy ilyen harmadik ösvény kitaposása talán lehetséges.

2 hozzászólás a “JVG (1) – Schweitzerstrasse és Wredebahn” bejegyzéshez

  • Sytka says:

    Ádám, ebben az évben az ilyen jellegű kérdések képezik a visszatérő témát a blogomban. Örülök, ha te is belekezdesz egy hasonló sorozatba, ketten talán még kerekebb képet tudunk majd adni a dologról. Figyelni fogom!

  • Szabados Ádám says:

    Az utolsó cikked az elfogultságról közel áll ahhoz, ahogy én is gondolkodom.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum