Paul Nelson az egyik legtisztábban kommunikáló keresztény tudományfilozófus, akit ismerek. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vele konkrét kérdésekben, nem sokan tudják hozzá hasonló egyszerűséggel és precizitással elmagyarázni a tudomány szövetének legmélyebb előfeltevéseit. Nelson evolúcióbiológiát tanult és tudományfilozófiából doktorált a Chicagói Egyetemen (Jerry Coyne egyetemén), több tudományfilozófiával foglalkozó könyv szerzője. Visszatérő vendégként tartott 2015-ben is előadást a European Leadership Forum természettudományos műhelyében a teleológia és a fizikalizmus közötti alapvető asszimetriáról. Nagyon érdekes előadás, többek között kiderül belőle, miért szabadabb a keresztény tudós materialista kollégájánál (igen, mindenki jól hallotta!), és mi az alapvető probléma a módszertani naturalizmussal. Néhány rövid interjút is belinkelek, mert Nelson ezekben sebészi pontossággal mutat rá a tudomány eszköztárát és szabadságát alapvetően meghatározó világnézeti döntésekre. Angolul értőknek érdemes rászánni ezekre az időt akkor is, ha nem a tudomány területén dolgoznak.

Előadás a tudományos szabadságról:

The Fundamental Assymetry Between Teleology and Physicalism

Rövid (2-3 perces) interjúk:

How can Science and Christianity complement each other?

What effect has naturalism had on Science and scientists?

What is Science unable to explain?

What common assumptions and values did Christianity and Science originally share?

How is a Christian understanding of intelligent design a better basis for Science than naturalism?

What is methodological naturalism?

How have shifts in scientific thought shaped our understanding of the world over the last 300 years?

2 hozzászólás a “A keresztény tudós szabadsága” bejegyzéshez

  • Szimpatikus, okos és tájékozott fickó, jó okfejtésekkel. Hasznos, hogy felhívod rá a figyelmet.

    A tudomány vs. minden egyéb közötti témát nehezíti, hogy a tudomány nem csak a természettudomány, hanem mindenféle rendszerező, tudatosító megközelítés is. Ilyen értelemben nincs a valóságnak olyan szelete, amelyben a tudomány nem illetékes, vagy nem A Módszer. Érdekes módon, a tudomány még abban is illetékes, hogy Nelson urat szereti-e a felesége. Ez a példa nem elég a tudomány vs. minden más közötti különbség megértéséhez.

    A lehető legegyszerűbben: a tudomány axiomatikus szemlélettel gyűjtött tényekről, összefüggésekről, munkafeltevésként vélt ok-okozati viszonyokról, helyzetek spekulatív leírásáról szól. A tudomány nem szól normatív jellegel az alapkérdésekről, az ősokokról, preferenciákról és döntésekről. (Csak a döntés előtti helyzetről és a döntés utáni potenciális helyzetekről.)

    Tudományos kérdés, hogy mennyi 1+1 tojás, de hogy abból rántottát vagy tükörtojást készítsünk-e, az nem tudományos kérdés. Ismét tudományos kérdés, hogy ha mindkét tojásból rántottát sütöttünk, akkor hány tojásunk marad tükörtojás készítésére. A rántotta vs. tökörtojás vitát a mi preferenciánk dönti el, de hiába preferáljuk, hogy miután mindkét tojást megsütöttük, maradjon még egy nyers tojásunk, mert e téren nem tudjuk felülírni a tudományt. Ez a lényegi különbség.

  • dzsaszper says:

    Ha jól látom, a felvétel véget ér, mielőtt a 3 vitatott állításból a másodikra adott választ bejezné Paul Nelson… érdekes lenne a vége is…

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum