A Theológiai Szemle aktuális számában megjelent egy publikációm az újszövetségi apostolfogalomról. A tanulmány hosszú és kacifántos címe: Az újszövetségi apostolfogalom eredetével és egységével kapcsolatos kutatástörténet áttekintése. Íme a cikk absztraktja: „A tanulmány részletes áttekintést ad az apostolfogalom modern kutatástörténetének legfontosabb irányairól. A cikk első fele azt vizsgálja, hogy modern kutatók szerint honnan eredt az Újszövetségben található apostolfogalom. A releváns szakirodalom áttekintése és az érvek kritikus mérlegelése után a szerző arra a következtetésre jut, hogy a zsidó, pogány és keresztény eredet hipotézisei mellett továbbra is tartható az apostolfogalom jézusi eredetének hagyományos hipotézise. A tanulmány második fele az újszövetségi apostolfogalom egységességének kérdését veti fel a modern kutatástörténet fényében. A cikk megvizsgálja mind a fogalom fejlődése, mind a fogalom diverzitása melletti érveket. A tanulmány konklúziója szerint az Újszövetségben nem egységes apostolképpel találkozunk, az eltérés inkább az újszövetségi apostolfogalom eredendő diverzitása miatt van, nem a fogalom fejlődése miatt.”

A honlapon olvasható a tanulmány angol nyelvű absztraktja is: „This study gives a detailed survey of the main directions of modern research on the concept of a New Testament apostle. The first part of the article examines modern studies on the origin of the concept of apostle found in the New Testament. After surveying the relevant secondary literature and critically weighing the arguments, the author draws the conclusion that beside Jewish, pagan, and Christian origin hypotheses, the traditional view, which traces back the origin of the apostle concept to Jesus, is still tenable. The second part of the study raises the question of the unity of the New Testament apostle concept in light of modern scholarship. The article examines the arguments both for the development and the diversity of the concept. The conclusion of the study is that we do not have a united apostle concept in the New Testament, the divergence of the New Testament apostle concept is due to its diversity, not its development.”

A tanulmány elolvasásához attól tartok, be kell menni egy könyvtár olvasótermébe vagy meg kell vásárolni a nyomtatott folyóiratot.

16 hozzászólás a “Publikáció az újszövetségi apostolfogalomról” bejegyzéshez

  • Cypriánus says:

    Gratulálok! 🙂

  • Bálint says:

    Király! Preprintet esetlrg nem tudsz elérhetővé tenni?

  • Kedves Ádám!
    Máté (korábban Lévi) vérképét nem akarod elemezni, lehetőleg 100 oldalon? Hátha kiderül, hogy pártus herceg volt, vagy szittya.

    Arra még egyszer sem reagáltál lelkesen, hogy Jézus a judaista Messiás volt, vagy hogy a kereszténységnek világi értelme van. Szerinted nincs. Ám világi dicsőségért a bolha lelkiségén lévő pattanásról is értekezést írsz? Hogy jön ez össze?

    Eddig nem gondoltam bele, hogy a zabhegyezésnek lehetnek fokozatai, de a posztod meggyőzött arról, hogy alighanem tíz danos, fekete öves lelkiségi zabhegyező vagy Kukutyinban. Ez nem dicsőség, ez égés.

  • Kuba Róbert says:

    Vértes László!

    Megmondom őszintén, bennem sem mozgatott meg semmit a felvetett kérdéskör.

    DE:

    Szavaidból indulatot érzek, és indulatból érvelni nem biztos, hogy helyes. Például, ez egy új poszt, te pedig egy másik posztról iderángatod a gumicsontodat. Meglehetősen cinikus, ellenséges hangnemben.

    Ettől még lehet, hogy ennél érdekesebb témákról, vagy fontosabb kérdésekről is lehetne írni.

    Viszont a poszt dátuma és hozzászólásod között két nap telt el, péntektől vasárnapig. Miután “A tanulmány elolvasásához attól tartok, be kell menni egy könyvtár olvasótermébe vagy meg kell vásárolni a nyomtatott folyóiratot.” feltenném a kérdést, csak nem elmentél egy könyvtárba, hogy elolvasd, miről is írt Ádám, avagy megvásároltad a nyomtatott folyóiratot?

    Mert valamiről úgy nyilatkozni előre kritikus hangnemben, amit még el sem olvasott, szintén nem tűnik bölcs dolognak.

    “Aki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.”

    Példabeszédek 18:13

    Kérlek, gondolkodj el ezen! Ha esetleg olvastad az irományt, fentiek természetesen tárgytalanok.

    Üdv: Robi

  • Szabados Ádám says:

    Cypriánus, köszönöm!

    Bálint, nem vagyok biztos abban, hogy közzétehetem.

    László, köszönöm a bátorítást!:) Sokféle reakciót végiggondoltam, de most csak egyetlen dolgot hadd mondjak. A cikkben feldolgozott témáról nemrég egy muszlim imámmal beszélgettem, számára ez – illetve az, ami a válaszainktól függ – az egész életét befolyásoló kérdés volt. Áttételesen nekem is az. Valószínűleg nem látsz rá a kérdés tétjére, ezért tartod érdektelennek.

  • Szabados Ádám says:

    Még annyit, hogy ez a cikk természetesen teológusoknak szól. Szakmai (teológiai) folyóiratban jelent meg, nem a Pajtásban vagy a Family magazinban. A legtöbb embernek valószínűleg unalmas. Kollégák olvassák, ha van kedvük hozzá. Én csak jeleztem, hogy megjelent. Mert ez meg egy részben teológiai blog.

  • Kedves Ádám! Jól reagáltad le az indulatos támadást, bravó.

    Elgondolkodtam és lelkiismeretet vizsgáltam, hogy tényleg durva, vissza kellene vonnom. Aztán eszembe jutott, hogy a tartalmat fenntartom, ezért visszavonni nem lenne őszinte. Inkább a hangnemet alakítom konstruktívabbra, hátha Kuba Róbertnek is becsukódik a bicska a zsebében. Ádám, a munkásságod megcáfolja korábbi érveidet arról, hogy a kereszténység lényege nem a földi siker. Dehogynem, számodra láthatóan fontos a földi siker, fontos, hogy a közönség elismerje az intellektusodat. Fontos számodra, hogy trendi helyeken adj elő, hogy minél többen tudjanak róla, ha publikálsz. Én ezzel teljesen egyetértek, tényleg alapvető emberi törekvés, hogy elfogadásra és elismerésre vágyunk. Ez az őszinte rögvaló.

    Aki a Rózsadombra vágyik, ne tegyen úgy, mint ha a nyócker lenne az álma. Sőt mintha minden álomnak a nyóckerről kéne szólnia, aztán egy idő múlva ő már észrevétlenül a Rózsadombon lakik. Kerüljük ezt a magatartást. A Rózsadombra vágyás úgy élhető meg keresztény módra, hogy az illető tanítson meg minél többeket a Rózsadombra költözni és/vagy Rózsadombot csinálni a nyóckerből.

    Ha a kétségkívül létező és kiváló szellemi adottságaidat skolasztikus fejtegetések helyett arra használod, hogy hozzád hasonlóan minél többen minél sikeresebbek legyenek a judaista Messiás tanítása által itt, a földön, akkor teljesebben elérheted a saját céljaidat, és az embertársaidat is hasonlóbban tudod majd szeretni ahhoz, ahogy magadat szemlátomást szereted.

    A Jézus Krisztus szupersztár egyik dalában a borozó apostolok megfogalmazzák azt a mélyen emberi vágyat, hogy haláluk után majd sokat beszéljenek róluk az emberek. Ez akár így is lehetett – míg le nem szállt rájuk Szentlélek. Utána már nem a hírnévvel törődtek, hanem teljes erővel, a világ javára terjesztették azt a tüzet, amely ma is élő lánggal ég.

    Tálentumod van, kamatoztasd, és oszd meg embertársaiddal kisebb részben a hasznot, nagyobb részben a kamatoztatás módszertanát – vállald fel, hogy láthatóan értesz a kamatoztatáshoz. Profánul: you’ve got it, flaunt it.

  • Szabados Ádám says:

    Kedves László,

    nem tudom, miért gondolod, hogy a motivációimat meg tudod ítélni, de nem zavar, hogy ezt teszed, mert én is folyamatosan Isten elé viszem azokat. Azok a mozgatóerők, amiket nekem tulajdonítasz, taszítanak engem, ezért nagyon remélem, nincs igazad velem kapcsolatban. Ha a feleségemet kérdeznéd, sokat tudna mesélni arról, hogy milyen dicsőségre vágyom és milyenre nem, milyen helyekre hívnak és ösztönösen hogyan reagálok erre. Ennél többet nem akarok mondani, mert csak olajat öntenék a tűzre. Kivéve annyit, hogy az egyik döntésem az volt még decemberben, hogy idén több meghívást már nem fogadok el.

    A konkrét cikket azért írtam, mert iszonyatosan izgat ez a téma. És azért izgat iszonyatosan a téma, mert fontosnak tartom. Azért tartom fontosnak, mert látom a tétjét. Örülök annak, hogy a Szemle leközölte, de például még azt sem tudom, hogy ténylegesen benne van-e a lapszámban a cikkem, mert nem volt még a kezemben. Túlléptem rajta, újabb területeket kutatok. Semmi baj nincs azzal, ha ez téged nem érdekel. Szerintem te is lépj túl rajta.

  • Sytka says:

    László!

    Bár Ádám nem szorul az én védelmemre, szerintem egyoldalúan és túlzóan ítéled meg a munkásságát. Ha valaki hivatásszerűen foglalkozik teológiával vagy doktori képzésben tanul, egyenesen kötelező publikálnia! Ez nem Ádám egojáról vagy intellektusáról szól – amit amúgy sem kell szégyellnie -, hanem egyszerűen elkerülhetetlen része a teológuslétnek. A publikáció a teológus egyik életjele, azt mutatja, hogy aktív emberről van szó, aki képes egy témába beleásni magát és rendszerezetten bemutatni. Ettől függetlenül az embernek persze jól esik, ha egy szakmailag értékelhető lap lehozza egy munkáját – ezzel a világon semmi gond sincs.
    Elárulom, én is rendszeresen publikáltam-publikálok, a Theológia Szemlében is jelent meg anyagom, de más szaklapokban is előfordulok. No és akkor?

  • Ádám, engem a Messiásból mauzóleumlakót, a kereszt(y)én(y)ségből skanzent készítés zavar, és nem a te személyed, akivel szimpatizálok. Bevallom, Luthert mint a pusztító német antiszemitizmus elindítóját és hosszú távon legalább 6-11 millió ember halálának okozóját nem tartom sokra, de egy dologban igazat adok neki. Amikor megírta a tételeit, akkor az egyház még hajlamos volt a skolasztikus semmitmondásra a bolha lelkiségének pattanása témakörben. Legfőbb ideje volt abbahagyni. A fiatal félpszichopata Luther mellett álltam volna, aztán persze elpártoltam volna tőle a későbbi teljes pszichopátiájában.

    Ezért elképeszt, hogy a protest 500. évfordulójához közeledve most újprotestáns forrásból érkezik a skolasztikus semmitmondás a bolha lelkiségén lévő pattanásról. Protestálok a protest eltorzulása ellen, és nem szűnök meg protestálni, míg csak meg nem szűnik a bolha lelkiségén lévő pattanásról való értekezés visszatetsző gyakorlata!

    A saját magad megítélése természetesen rád tartozik, ezzel nem is vitatkozom. Mindössze jelzem, az én szemszögemből így látszik: ahhoz képest, hogy Jézus, a judaista Messiás tanítása szerinted nem jár evidens földi haszonnal, te szép hasznot realizálsz belőle, egyedül magadnak. Hírnevet, sikert, csillogást aratsz, míg a többi kereszt(y)én(y)nek elvennéd ezektől a kedvét.

    Szellemi értelemben nyóckert prédikálsz, és a Rózsadombon laksz – természetesen ez személyes benyomás, és nem igazságügyi diagnózis. Az is személyes benyomás, hogy a felemás helyzetből jobb kimenetet jelent mindenki sikerét segíteni, mint letagadni a judaista Messiással már elért világi sikert.

  • Szabados Ádám says:

    László,

    háromszor is könnyíthettél a lelkeden. Most pedig lépjünk tovább, nehogy ebből is bolhás sztori legyen.:)

  • Cypriánus says:

    László: öööööö….izé, Lol…

    Szerintem helyet tévesztettél. Egy teológiai blogban azt kifogásolod , hogy a blog házigazdája, aki teológus, teológiával foglalkozik.

    Ráadásul baromira nincs igazad abban, hogy eleve megkérdőjelezed a tudomány hasznát (és igen, a teológia az egy tudomány.)
    Mint Ádám is írta, ezeknek van GYAKORLATI következménye, pl. hogy csak egyet emeljek ki, amit Ádám is említ, meggyőzhet muszlimokat, hogy Mohamed nem Isten küldütte (Rászul-Illáh), ami az iszlám egyik kulcsfogalma és a korábbi muszlim csatlakozhat “a judaista messiás világjobbító mozgalmához” 🙂

    Amúgy ha a XIX században azt is mondhatták,(és nyilván mondták is) minek piszmogni az elvont, elefántcsonttoronyba gubózott matematikusoknak olyan hülye és fölösleges kérdésekkel, mint a nem-euklidészi geometria, meg non-kommutatív mátrixok, hogy A-szor Bé nem azonos Bé-szer Á-val, meg hasonlók, mert nincs semmi gyakorlati jelentősége….-nos azóta rengeteg GYAKORLATI következményük lett !

    Attól, hogy valaki nem ismer vagy nem ért valamit, mert nem nézett mélyebben utána és nem mélyedt el benne, és felületesen nézve a kérdés lényegtelen-attól még az a kérdés lehet nagyon is fontos…
    és simán lehet hogy Te is erre a következtetésre jutnál Ádám dolgozata kapcsán , ha beleásod magad a témába .

  • Kuba Róbert says:

    Vértes László,

    kicsit rövidebben: plvastad az értekezést vagy nem? Róla vitázol, vagy a publikáló személyének feltételezett motivációiról?

    Utóbbi válasz esetén: “Ne ítélj, hogy ne ítéltess” és “Ki vagy te, hogy a más szolgája felett ítélkezz? Tulajdon urának áll vagy esik”

    Megmondom őszintén, bennem is megfogalmazódtak sokszor hasonló gondolatok, de ezek az igék legtöbbször helyreraktak. Ezért is igyekszem mindig a tartalomra koncentrálni és az elmondottakkal szemben, vagy mellett állást foglalni az író személyének (pláne mélylélektanilag leásott vájkálódó módon való) támadása helyett.

    Engedd meg, hogy ezt javasoljam neked is.

    Üdv: Robi

  • tónibácsi says:

    Kedves László,

    Egyébként Te mivel foglalkozol?

  • Kedves Egybe Gyűltek!

    „Mint Ádám is írta, ezeknek van GYAKORLATI következménye, pl. hogy csak egyet emeljek ki, amit Ádám is említ, meggyőzhet muszlimokat, hogy Mohamed nem Isten küldütte (Rászul-Illáh), ami az iszlám egyik kulcsfogalma és a korábbi muszlim csatlakozhat “a judaista messiás világjobbító mozgalmához” ”

    – Elfogadom a javaslatot, legyen ez Ádám dolgozatának a tesztje. Ha a következő száz évben akár csak egyetlen muszlim rájön a tutira Ádám művét olvasva, akkor lelkesen be fogom látni, hogy tévedtem, és egyáltalán nem visszatetsző a bolha lelkiségén lévő pattanásról ragozási táblázatokat készíteni, hanem nagyon is szükséges és hasznos tevékenység.

    A magam részéről nyitva hagyom ezt a lehetőséget, ti is hagyjátok nyitva azt a lehetőséget, hogy esetleg soha egyetlen muszlimra sem hat a mű, és ez visszamenőlegesen minősíti majd. Remélem, Ádám végső fokon nem sértődik meg, amiért csillogó elméjű, kiváló szellemi adottságú, elfogadott és sikeres embernek mertem nevezni. Fenntartom, hogy ez mind így van. Arra gondoltam, a jövőben belinkelem őt referenciaként a judaista Messiást követők sikerében kétkedőknek: lám, skacok, nézzétek meg, milyen fantasztikus sikereket ért el a judaista Messiásban rejlő szellemi lehetőségekkel kifejtésével foglalkozó Szabados Ádám! Kövessétek a példáját, a Messiás titeket is ilyen sikeressé tesz.

  • Szabados Ádám says:

    László,

    olyan kabátokat aggatsz rám, amik ijesztően lötyögnek rajtam.:) Egyszerűen csak írni szeretnék azokról a dolgokról, amik érdekelnek engem, hátha másnak is hasznos vagy érdekes lesz. Ennek a blognak pedig határozottan nem én vagyok a témája, hanem az, amiről írok. Maradjon is ez így, jó?

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum