„Küzdjetek a hitért, mely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott” – mondja Júdás apostol. Mostanában ahhoz vagyok hozzászokva, hogy a házasság és a homoszexualitás kérdésében a társadalom mellett az egyházakon belül is folyamatosan csatákat veszít a történelmi keresztény álláspont. A skandináv lutheránusok (tisztelet a kivételnek) hitehagyását már rég elkönyveltem, a tágan értelmezett evangéliumi világ „progresszív” személyiségeinek (pl. Rob Bell, Steve Chalke, Chuck Smith Jr., Tony Campolo, Ken Wilson) a kulturális trendhez való alkalmazkodása viszont még mindig letör, és az is nyomasztó, hogy olyan „billegő körzetekért” kell izgulni, mint a World Vision vagy a Hillsong. Az apostoli didaché feladása ma ezen a területen a leggyakoribb és leglátványosabb. Mivel sok csatavesztésre számítok, kellemes meglepetésként élem meg, ha pont olyan csoportokat nem sodor el a kulturális lavina, amelyekről azt gondolnám, hogy percek kérdése csak, hogy elessenek. A közelmúltban két ilyen meglepetés is ért.

1) Az első pozitív csalódás a Vineyard mozgalom. Ez azért érint közelről, mert egy időben sokat kaptam ettől az ébredési mozgalomtól és magam is tagja voltam egy Vineyard gyülekezetnek. Talán arról is ott hallottam először, hogy homoszexuális vágyakkal küzdő emberekhez elfogadó szeretettel lehet fordulni, hogy meggyógyulhassanak (és hogy gyakran meg is gyógyulnak). A Vineyard mozgalom az evangéliumi paletta „baloldalán” helyezkedik el, progresszív, nyitott, és egyik központi értéke az irgalom. Őszintén bevallom, arra számítottam, hogy a Vineyard mozgalom első lesz azon evangéliumi csoportok között, melyek valamilyen formában engednek a kulturális nyomásnak és kompromisszumot kötnek a házasság és a homoszexualitás kérdésében. Amikor Ken Wilson csatlakozott Rob Bell és Steve Chalke álláspontjához, szinte magam előtt láttam, ahogy a Vineyard egész építménye pillanatok alatt omlik össze a hógörgeteg alatt.

Aztán nem ez történt. Éppen ellenkezőleg. Részben Ken Wilson fordulatára válaszként a Vineyard teológusai nemrég Pastoring LGBT Persons (LMBT személyek pásztorlása) címmel kilencven oldalas állásfoglalást adtak ki, melyben alaposan átgondolt és exegetikailag is levezetett formában fejtik ki a mozgalom négy lényeges pontot tartalmazó álláspontját. Röviden, az én szavaimmal: 1. Elkötelezettek vagyunk mind a misszió, mind a szentség iránt. Bárki jöhet az Isten országa lakomájára, de az ország üzenete ma is tartalmazza a megtérést, a hitet és Jézus követését az élet minden területén. 2. A Biblia szerint a házasság egy férfi és egy nő közötti szövetség. Nem az élet végcélja, de tiszteletet érdemel. 3. Minden ember Isten képmására teremtetett és minden ember bűnös, ezért megbélyegzés helyett minden emberhez irgalommal kell fordulnunk. 4. A házasság keretein kívül Isten mindenkit önmegtartóztatásra szólít fel. Szeretettel segítenünk kell ebben egymást, akármilyen szexuális vágyaink is vannak.

A Vineyard mozgalom egyértelmű és irgalommal teljes állásfoglalásának nagyon örülök. Kellemes meglepetés sok szomorú hír után. Isten áldja a mozgalom vezetőit! A Vineyard szilárd pozíciója jó hír az egész evangéliumi világnak, de leginkább azok javát szolgálja, akikről az állásfoglalás szól. Azt demonstrálja, hogy az irgalom nem áll(hat) szemben a szentséggel.

2) Még nagyobb meglepetésként ért a globális anglikán közösség friss döntése. Pár nappal ezelőtt a Canterburyben összegyűlt anglikán érsekek megszavazták, hogy az amerikai episzkopális egyház tagságát három évre felfüggesztik. Ez alatt a három év alatt az episzkopálisok nem szavazhatnak, nem vehetnek részt doktrinális vagy eljárásjogi döntésekben, nem képviselhetik az anglikán közösséget. A határozat közvetlen előzménye az, hogy az amerikai episzkopálisok múlt nyáron lehetővé tették az azonos neműek házasodásának egyházi ceremóniáját. Justin Welby Canterbury érsek szerint ezt az amerikaiak saját hatáskörben megtehették ugyan, de mivel a döntés alapvető elhajlás attól a hittől és tanítástól, amit az anglikán közösség többsége helyesnek tart, természetes, hogy hatása van a közösségben való részvételre. A következmények Welby szerint elkerülhetetlenek.

Az az érdekes ebben a mostani fejleményben, hogy a felfüggesztésről szóló döntés a „globális dél” nyomására született, mely a jelek szerint nem csak hogy nem akarja követni a világméretű anglikán közösség gazdag és felvilágosult nyugati tagszervezeteit, de egy akolban sem akar lenni velük, ha azok az evangélium legalapvetőbb etikai tanítását adják fel. A volt nigériai érsektől, Peter Akinolától személyesen hallottam, hányszor próbálták megvesztegetni őket, hogy változtassák meg a homoszexualitással kapcsolatos álláspontjukat. Úgy tűnik, ezek a kísérletek nem jártak sikerrel, sőt visszaütöttek. Az anglikán közösségben az apostoli kereszténység lángját jelenleg nem a kompromisszumoktól terhelt „progresszív” nyugat, hanem az ébredésekkel megáldott, fiatal, dinamikus dél viszi tovább. A nigériai anglikán egyháznak ma már egyedül több aktív tagja van, mint a brit, amerikai és kanadai anglikánok együttvéve. Az afrikai anglikán hívők száma 1970 óta 640%-al (!) növekedett. Egyes statisztikák szerint a „globális dél” aránya jelenleg 80% az anglikán közösségben. Az afrikaiak Canterburyben belső tartásukról tettek bizonyságot és erőt mutattak annak érdekében, hogy a világ harmadik legnagyobbnak tartott felekezete ne térjen el a hittől, mely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott.

Hálás vagyok az afrikai keresztények bátorságáért és józanságáért. Gazdag és idős északi jóakaróik hiába mondták – enyhe lenézéssel –, hogy ugorjanak a kútba, ők ezt nem tették meg. A Vineyard mozgalom is megállta a próbát, amikor a szentség kérdésében rendkívüli nyomás alatt is megmaradt Isten igéje mellett. Ezek bíztató fejlemények. Érdekes módon a „fiatalok” voltak most a bölcsebbek és hűségesebbek. Le a kalappal előttük.

19 hozzászólás a “Két el nem vesztett csata” bejegyzéshez

  • Egyetértek, le a kalappal előttük!

  • jobbagyp says:

    Jó ilyen hírekről is hallani 🙂

  • Cypriánus says:

    Az Anglikán Közösség döntése a mainstream, sőt bulvár angolszász sajtóban is fontos hírként jelenik meg…:)

    Amúgy előre várom a következő kommenteket
    (ne legyen igazam! szívesen lennék ebben a kérdésben hamis próféta ! ):

    1) “már megint ez szexualitás téma, olyan uncsiii!!! Mé’ ..már megint ez ??? Tényleg ez a magyar keresztyénség legnagyobb baja??? ”

    2) “Ádám, sajnos Te a nyugatellenes, harmadik világbeli diktatúrák felé forduló, velejéig korrupt Orbán-rezsim szólamait nyomod, immáron kritika nélkül… az Evangélium nálad Krisztus irgalmas Örömhíre helyett Guénon, Évola , Hamvas Béla , Ákos, Kövér László metafizikai-identitáriánus mozgalmának üzenetévé silányult…”

    3) “Ádám, ha egyszer is rendesen utána olvastál volna, és nem csak a rémhíreket terjesztő konzervatív- fundamentalista bulvárlapokból olvasnál, meg az amerikai redneck republikánus blogokat bújnád, akkor tudnád, valójában nem ilyen fekete-fehér a helyzet, és az anglikán közösség csak kivár egy vitaható átmeneti döntés után ..de a progresszív teológiai munka tovább folyik !!! ”

    Vagy valami ilyesmi.

  • Szabados Ádám says:

    Cypriánus.:)

  • Cypriánus says:

    Amúgy Chuck Smith Jr., és Tony Campolo billegése ijesztő fejlemény, Magyarországon is. Ők ugyanis nálunk is valamennyire ismertebbek…
    Hasonló a Hillsong…amúgy az ausztrál Hillsong is billeg?

  • Cypriánus says:

    Azt olvastam, hogy befogadása buzdít a pásztor, de még a meleg házasság elfogadott voltára vagy ilyesmire nem bukkantam.(meglehet, nem olvastam még eleget. )

  • Szabados Ádám says:

    Itt egy elég informatív cikk erről. A Hillsong ausztrál vezetője egyértelmű nyilatkozatot tett, hogy a hagyományos keresztény felfogást vallja, de máshol sokszor rezeg a léc. Úgy tűnik (ha hihetünk „Kincses” Marcellnek), Magyarországon is. A Coming Out Könyv „meleg” életmódot népszerűsítő szerzője ezt nyilatkozta: „Most a Hillsong gyülekezetbe járok, ahol így fogadtak el. Azt mondta a pásztor, hogy akár a párommal kézen fogva is jöhetek.” (Ez persze még nem feltétlenül jelenti, hogy ezt az életmódot helyeslik, de Marcell tolmácsolásában ez eléggé így hangzik.)

  • Szabados Ádám says:

    Csak a félreértések elkerülés végett: Chuck Smith Jr. a nemrég elhunyt Calvary Chapel alapító Chuck Smith fia. Apa és fia régóta más vágányon haladtak.

  • Kuba Róbert says:

    Várom tehát a poszt megírást a “miért gyengül az Egyház, mit kéne tennünk, hogy Isten Szent Szellemének ereje hatalmasan megújuljon bennünk” témakörben. Időszerű lenne. Szerintem.

  • dzsaszper says:

    Bocs, Robi,

    de a Szentlélek (avagy Szent Szellem, ezen nemf fogunk összeveszni) erejének hatalmas megújulása kapcsán az a vicc jut eszembe, amikor a kisegér mondja az elefántnak, hogy menjünk dübörögni…
    Mit kell nekünk egereknek csinálni, hogy dübörögjünk?

  • Kuba Róbert says:

    A vicc önmagában jó, párhuzamnak nem jó.

    Néhány gondolatébresztő a Szerzőtől:

    “Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsaimat” “És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.” “Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.” “Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.”

    János Evangéliuma 14. fejezetéből.

  • dzsaszper says:

    A viccet félre nem téve, szerintem az analógia is jó. Ha egy egér dübörögni akar, akkor mit tegyen? hát kövesse az elefántot és ne menjen messze tőle 🙂

    Nem vitatkozva Jn 14-gyel, a magam részéről hozzáolvasom a következő 1-2 részt is, egyebek mellett a szőlőtő és szőlővessző példázatával, és a Vigasztaló ígéretével, aki megtanít minden igazságra… A Jn 14-16-ban benne van ez a feszültség, hogy tartsuk meg a parancsolatokat, ugyanakkor Jézus nélkül semmit sem tudunk tenni… számomra a “maradjatok énbennem és én tibennetek” a feloldása ennek a feszültségnek.

  • Kuba Róbert says:

    Igen, így jó a vicc 🙂

    Így van, a Krisztusban maradás. Van azonban olyan vetülete is a dolognak, hogy elhagytuk Őt. Vissza kell hozzá térni. Jelenések, első szeretet elhagyása, megtérésre intés.

    Melyek azok a dolgok, amelyekkel elhagyjuk Őt?

    Parancsolatainak meg nem tartása. “Aki hallja az én szómat és megcselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára épített… aki nem cselekszi meg azokat, hasonlatos a bolond emberhez, aki homokra épített.”

    Mind vezetőségi szinten (legfelsőbb szinten) mind az egyének szintjén ezen az úton keresném a megoldást.

  • Szabados Ádám says:

    Várom tehát a poszt megírást a “miért gyengül az Egyház, mit kéne tennünk, hogy Isten Szent Szellemének ereje hatalmasan megújuljon bennünk” témakörben. Időszerű lenne. Szerintem.

    Ez a poszt kapcsolódik ehhez és a fenti cikkhez. Valamelyest ez is, ez is és ez is.

  • Arpicus says:

    Nagyon találó a poszt cime:”Két el nem vesztett csata”.Kicsit szabadjára eresztve a fantáziámat igy “egésziteném”ki:a sok elvesztett csata után most nem vesztettek el két csatát.De nem is nyerték meg!Egy csata megnyerése még távolról sem jelenti,hogy megnyerték volna a háborút.
    “…sok csatavesztésre számítok…”-ez nagyon is igaz,magam is igy látom, és hallunk és olvasunk majd még sok elvesztett csatáról.Ezt a csatát nem vesztették el,de nem is nyerték meg.Ma már ez is eredmény.Ennek is örülni kell.Valóban sok helyen “mozog a léc”, a magyar nyelvterületen is.Ide is lassan vagy gyorsabban beszivárognak,begyűrűznek az új trendek.Itt ki vállalja fel a csatákat és a kimeritő lelki harcot,szellemi háborút?A hitvédelem mindig is fontos missziós tevékenysége volt a keresztyénségnek.Ma ez hatványozottabban igaz.Sajnos nagyon kevés hitvédelmi irást olvasok az utóbbi időben.Júdás apostol felhivása ma még aktuálisabb mint amikor ő ezt irta.Jézus kérdése is nagyon aktuális:”De amikor eljön az Emberfia,vajon talál-e hitet a földön?”
    A hitfogyatkozás korát éljük.Ma már annak is örülünk ha nem vesztünk el egy csatát.Hogy csatát nyerjünk?:arra talán már gondolni sem merünk…
    Sok okot lehetne találni,hogy miért gyengül az egyház,talán ez az egyik:
    http://divinity.szabadosadam.hu/?p=6220

  • Arpicus says:

    Egy volt anglikán pap-most katolikus-nézete a jelenségről.Érdemes elolvasni az eredeti angol szöveget(posztot)is:
    http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160115_dwight_longenecker_eloretor_a_konzervativ_afrikai_keresztenyseg

  • Kuba Róbert says:

    Köszönöm a javasolt posztokat, elolvastam.

  • Illés says:

    Ezek szerint lélekben vineyardos vagyok. 🙂

  • Szabados Ádám says:

    Ennek ebben a kontextusban szívből örülök.:)

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum