Idei életrajzi előadásomat T. S. Eliot Nobel-díjas költőről, drámaíróról, irodalomkritikusról tartottam. Eliot nagy hatással volt rám az elmúlt tíz évben, nincs még egy költő, akinek a verseit annyiszor elolvastam volna, mint Eliotéit. A „Négy kvartett” lenyűgöz. Az „Átokföldje” húsz éve izgalmas rejtvény számomra, amihez vissza-visszatérek, hogy megfejtsem. Erosz nyomában c. könyvem formáját is Eliot költészete ihlette. Az Eliotról szóló életrajzi előadásom három pontból áll: 1. Eliot élete és jelentősége, 2. Keresztény ember a „magas kultúrában”, 3. Evangélium egy széttört kultúrában. Az előadást itt lehet meghallgatni (az oldal aljára görgetve). Az összes eddigi közül ezt volt a legnehezebb szavakba öntenem.

8 hozzászólás a “Mit kaptam T. S. Eliottól?” bejegyzéshez

  • Illés says:

    Ezt nagyon jó volt meghallgatni, irodalmár létemre nekem személy szerint nincs olyan mély viszonyom Eliottal, mint mondjuk Pilinszkyvel, de épp a The Waste Land (talán Weöres Puszta országa találóbb, mint Vas István Átokföldje-megoldása) és a Négy kvartett régi kedvencek.

    Érteni vélem Lewis és Eliot ellenszenvét is. Lewis bízott a nyelvben, nála az irodalom elsősorban illusztráció, a tanítás eszköze. (Ezért szeretem jobban Lewis esszéit, a Mere Christianityt, a Csűrcsavart, mint a regényeket, ahonnan, ha mégoly szépek is a karakterek, a sztori, a nyelv, kilóg a didaktikus lóláb.) Talán mert neki eszköz a nyelv, Eliotnak pedig nyersanyag. Nála a vers nem “szól valamiről”, hanem a megszólalás maga a történés, a “valami”.

    Kortársakként is mintha más korban éltek volna: Lewis számomra sokkal inkább “canny”, míg Eliotnál már ott az “uncanny” tapasztalata, vagy más szavakkal: nála már feltűnik, hogy a nyelv nem mindenre alkalmas. (“Before it was cool” 🙂 – a látnokságában tényleg lehet valami.)

    Ez a látnokság talán a művészet és etika kérdésében is megmutatkozott, azóta a posztstrukturalista irodalomtudományban is megvolt az etikai fordulat, épp a sokat szidott dekonstrukció révén. (A dekonstrukció etikai megfontolásai nélkül nem lenne trauma studies, ethical reading, stb.)

  • Szabados Ádám says:

    Illés,

    érdekes, amiket írsz. A nyelv mint eszköz Lewisnál és mint nyersanyag Eliotnál… Ezen gondolkodni fogok. Lehet ebben valami. Talán filozófiai oka is van. Lewis inkább platonista volt (keresztényként is), Eliot viszont tomista. Emiatt Lewis világképében a nyelv mindig valami másról szólt (ablak volt a felső világra), Eliotnál viszont lehetőség, melyet a szóválasztás aktualizált. Lewis számára az allegória volt a legizgalmasabb forma, mert két jelentésszintet képes létrehozni, mint amilyen Lewis szerint a valóság. Eliot viszont elsősorban megnevezni akart a nyelvvel, és ezáltal felfedezni a dolgok mibenlétét.

  • Cypriánus says:

    Még keresztény oldalakon is elég ítéletes, kemény vélemények vannak Eliot- ról… a ” báránybőrbe bújt farkas” -tól a “fasiszta költő ” titulusig.

  • Szabados Ádám says:

    Tényleg? Én ilyennel hála Istennek még nem találkoztam.

  • Cypriánus says:

    Valami amerikai keresztény blogon találtam, amely elég túlzó módon állította szembe Lewis -szal.

    Nem keresztény oldalakon még durvább skatulyákat kapott néhol.

  • Szabados Ádám says:

    Eliotot az a mondata kísértette élete végéig, amit megtérése után kissé provokatívan az esszéi nézőpontjáról mondott: “classicist in literature, royalist in politics, and anglo-catholic in religion”. „Látnom kellett volna,” – írta Eliot sok évvel később, „hogy egy ilyen idézésre termett mondat úgy követ majd életem során, mint Shelleyt a gondolatai… /itt egy versidézet következik/.” (Káosz a rendben, 514-515). Leginkább ebbe a skatulyába próbálták begyömöszölni.

  • Illés says:

    Ajánlom egy magyar keresztény blogról Tóth Sára verselemzését (velem ő szerettette meg Eliotot):
    http://www.parokia.hu/kozosseg/cikk/230/

  • Szabados Ádám says:

    Tetszik Sára cikke. Velem annak idején Lewist szerettette meg.:)

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum