A pietista exegézis módszerének kulcsa az előbbi bejegyzésben felvázolt hermeneutica sacra. Igazán csak az értheti a Lélek által inspirált könyvet, melynek célja, hogy az életre és az üdvösségre vezessen, akiben Isten Lelke van. Ebből azonban nem következik, hogy a Szentírás pietista értelmezése teljesen szubjektív és a nyelvtan szabályait figyelmen kívül hagyó tevékenység lenne. W. Baird History of New Testament Research c. könyvében A. Francke, J. A. Bengel és J. Wesley írásmagyarázati elvei alapján mutatja be a pietista módszertant, ezek közül én most Francke módszerét vázolom fel röviden. Francke kétféle megközelítés együttes alkalmazását szorgalmazta. Az egyik magának a bibliai szövegnek a megértése (sensus litterae), a másik annak megértése, amit a Lélek a szövegen keresztül üzenni akar nekünk (sensus literalis). Mindkét megközelítés szorgalmas munkát és többféle olvasatot igényel.

Sensus litterae

Az exegéta első lépése a nyelvtani olvasat (lectio grammatica). Ehhez többek között ismernie kell a bibliai nyelveket (héber, arám és görög). A nyelvtani olvasatot a történeti olvasat (lectio historica) követi. Az exegétának tanulmányoznia kell a könyvek tartalmát és történeti hátterét. Ezt azonban ki kell egészítenie a szöveg analitikus vizsgálatának (lectio analytica) is. A szövegeket műfajuknak megfelelő kategóriákba kell sorolni, aszerint, hogy tanító, történeti vagy prófétai szövegről van-e szó. Ezután további elemzés következik, a tanító jellegű szövegeket például négyes struktúrába osztva (exordium, tanító rész, bátorító rész, konklúzió). Az analízis során fontos megállapítani, hogyan kapcsolódik az adott rész a teljes szöveghez, a közvetlen szövegkörnyezethez, és melyek az érvelés főbb tételei.

Sensus literalis

Az exegéta feladata ezután a szöveg spirituális jelentésének feltárása, vagyis annak megismerése, hogy mit mond a Lélek a szövegen keresztül. Ennek első lépése a szövegmagyarázat (lectio exegetica), melynek során maga a Biblia értelmezi a Bibliát. Az adott szöveg jelentését a Szentírás más részeivel kell alátámasztani, hiszen a Biblia egyetlen harmonikus egységet képez. Ezt követi a doktrinális olvasat (lectio dogmatica), hogy az exegéta megismerje a Bibliában található üdvözítő igazságokat. Ennek az olvasatnak a középpontjában Jézus Krisztus személye és megváltó munkája áll. A lectio porismatica a szöveg jelentését kiterjeszti a jelen korra is, vagyis a szövegben nem feltétlenül megjelenő alkalmazását is lehetővé tesz. Végül a gyakorlati olvasat (lectio practica) következik: annak megállapítása, hogy a szöveg hogyan hat a hitéletre és a hitgyakorlatra.

Tudományos objektivitás?

A pietista exegetikai módszer legfőbb erősségét abban látom, hogy a Bibliát az egyház spirituális könyvének tekinti, melyen keresztül Isten az életünket akarja megváltoztatni. A pietista módszer – a felvilágosodás módszertanaival ellentétben – nem választja el a Szentírás tanulmányozását a hitélettől és az Istennel való kapcsolattól. Persze éppen ez a pietista módszer gyenge pontja is, különösen akkor, ha a bibliatanulmányozás végső céljának a tudományos objektivitást tekintjük. A módszer nem bátorítja a szenvtelen ítéletalkotást. Számomra azonban közel sem magától értetődő, hogy a Biblia tanulmányozásakor a tudományos objektivitás volna a legfőbb hermeneutikai alapelv. Ezért tartom izgalmasnak a pietista exegézis módszerét, mely a szorgalmas filológiai munkát tudatosan egészíti ki a Lélekben való járás tágabb hermeneutikai dimenziójával.

Egy hozzászólás a “A pietista exegézis módszere” bejegyzéshez

  • Miklós says:

    Tetszik ez a módszer, bár szerintem a valóság sokkal bonyolultabb a kettő kölcsönhatása miatt. Ha jól értem, a sensus litterae nem állapítható meg a sensus literalis nélkül, mert a kettő eredetileg egybeesett, és egyáltalán nem biztos az sem, hogy a jelenlegi sensus literalis más, mint az eredeti. A szivar néha csak szivar, mondta Freud. Ráadásul hiányzik belőle a harmadik elem, az exegéta értelme, amiben benne van, hogy hogyan bánt vele az apja gyerekkorában, hogyan él most és ezt hogyan racionalizálja, milyen nyílt és hallgatólagos elvárások vannak vele szemben azok részéről, akik a munkáját finanszírozzák, és akik számára az értelmezést megfogalmazza, stb.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum