Az ószövetségi szövegek narratív eszköztárának igazi erejét gyakran elrejtik a modern nyugati olvasó lineáris elvárásai, nem értjük a sémi történetmesélés hangsúlyait, így a szándékolt jelentés mellett is időnként elgyalogolunk. Amikor viszont sikerül ráhangolódnunk a héber narratív gondolkodás hullámaira, kincseket találunk. Az elmúlt hetekben ráirányult a figyelmem a sémi retorikai analízis kérdéseire, és a kezembe került Roland Meynet Rhetorical Analysis: An Introduction to Biblical Rhetoric c. könyve. Meynet könyve – Nils Wilhelm Lund munkáira támaszkodva – a sémi retorika legfontosabb szabályait a következő hét pontban foglalja össze:

1. A közép mindig a fordulópont. A középpont állhat egy, két, három vagy akár négy sorból is.

2. A középpontban gyakran megváltozik a gondolatmenet iránya, és megjelenik egy ellentétes gondolat. Utána visszatér az eredeti irány és tartja magát a befejezésig. Ez a szabály a középpont elmozdulásának törvénye.

3. Azonos gondolatok gyakran úgy oszlanak el, hogy jelen vannak a középpontban és valamelyik szélen, de máshol nem.

4. Sok példa van arra, amikor az egyik rendszerben a középpontban megjelenő gondolat a másik rendszerben a szélen kerül elő, amikor a második rendszer az első kiegészítéseként jön létre. Ez a középről a szélre mozgás törvénye.

5. Bizonyos fogalmak (pl. az isteni nevek a zsoltárokban) a rendszeren belül egyértelműen valamilyen meghatározott pozíció felé tendálnak.

6. Nagyobb egységek gyakran ún. keretes szakaszokkal (frame-passages) kezdődnek és végződnek.

7. Gyakori, hogy egy egységen belül keverednek egymással khiasztikus és váltakozó sorok.

Érdemes ezeket szem előtt tartani, amikor héber – vagy héber hatás alatt álló – szövegekkel foglalkozunk. Az a tapasztalatom, hogy a szövegek irodalomkritikai megközelítése sok olyan területen (pl. a Genezis esetében itt, itt vagy itt) hoz frissítő, új nézőpontokat a bibliatudományba, ahol a forráskritika és a redakciókritika zsákutcába jutott. Ezen belül a sémi retorikai analízis is eszköze lehet néhány átláthatatlanul összegubancolódott exegetikai probléma megoldásának. De akár a napi bibliaolvasásban vagy a vasárnapi igehirdetésekben is felfedezhetjük a hasznát.

4 hozzászólás a “A sémi retorikai analízis fő szabályai” bejegyzéshez

  • endi says:

    “nyugati olvasó lineáris elvárásai”

    lineáris, haha ez szép megfogalmazás, én simán csak buta, primitív hozzáállásnak nevezem ezt…

    amúgy ez szerintem azért van, mert az okostojás bibliakritikusok iskolai tankönyvként olvassák a bibliát. azt várják hogy olyan legyen mint az iskolai tankönyv: szépen egymás után le van írva benne minden igazság (mert ügye tudjuk, hogy a tankönyvekben minden igaz haha) és csak végig kell olvasni, szigorúan lineárisan, és bemagolni.

    na ezeknek egy istentől való direkt és tudatos nagy pofon az, ahogy a biblia le lett írva… 🙂

    lényegében a nyugati gondolkodás oda jutott, hogy nem képes felfogni semmit, ami nem primitíven és lineárisan van megfogalmazva… (persze legyen benne sok szakkifejezés meg idegen szó).

  • Szabados Ádám says:

    A nyugati ember lineáris történetmesélése nem primitív, csak más. Mi a csattanót és a legfontosabb tanulságot a végére tesszük. Az ókori sémi kultúrák a történet közepét emelték ki.

  • Toth Miklos says:

    Kedves Adam,
    Egy emailt szeretnek kuldeni neked, de a kapcsolatnal megadott cim nem mukodik.
    Koszonom.
    Isten aldjon!
    Miklos

  • endi says:

    Ádám, szerintem ez a bizonyos “lineáris elvárás” konkrétan esélytelenné teszi mélyebb dolgok megértését. Sokmindenre jó, de az ember és Isten lényegi dolgainak felfogására nem. Arra átfogóbb, bölcsebb, mélyebb gondolkodás szükséges.
    Persze nyilván azt, hogy hogy működik az autó vagy a tévé távirányító 🙂 azt nem a bölcs-mély gondolkodásmóddal fogjuk fel. 🙂

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum