Miután elmondta, miben áll az egyházon belüli egység és békesség, Bunyan négy pontban sorolja fel az egység gyümölcseit és áldásait.

1. Az egység és békesség olyan kötelesség, melyben a békesség Istene gyönyörködik. A Szentlélek öröme van ott, ahol egység van a hívők között, a viszálykodás viszont megszomorítja a Szentlelket.

2. Az egység és békesség örömet szerez a hívőknek is. A menny jön le hozzánk, amikor a testvérekkel egységben élünk, és az Isten országának öröme tölti el a hívők lelkét, amikor békesség van köztük.

3. Az egység és békesség vonzóvá teszi a szentek közösségét. Amikor széthúzás és viszálykodás van, a közösségi élet terhessé válik. Ahol egység van, ott viszont szívesen jönnek össze a szentek, hogy Istent imádják.

4. Ahol egység és békesség van, ott nem jelentkeznek azok a kellemetlenségek és gonoszságok, amelyeket az egység hiánya okoz a gyülekezetekben. Bunyan kilenc példát sorol fel az egység hiányának negatív következményeiként:

1) Ahol hiányzik az egység és békesség, ott rengeteg időt pazarolnak el feleslegesen.

2) Ahol hiányzik az egység és békesség, ott gonosz gyanúsítgatás és gonosz beszéd van, ami mindenkit rombol.

3) Ahol hiányzik az egység és békesség, ott nem lehet nagy dolgokat tervezgetni; sem Istenért, sem egymásért nem tudunk sokat tenni.

4) Ahol hiányzik az egység és békesség, ott a gyengék megsérülnek, a gonoszok pedig megkeményednek.

5) A megoszlás és a békesség hiánya kívül tartja a gyülekezetből azokat, akik bejönnének, és azt okozza, hogy a bent lévők közül is sokan elmennek.

6) A megoszlás és a békesség hiánya akadályozza a bent lévőket abban, hogy növekedjenek.

7) Ahol hiányzik az egység és békesség, ott az imádságok akadályba ütköznek, mert a hívők nem tudnak egy akarattal imádkozni.

8) Krisztus nevére szégyent hoz, ha a családja megoszlásban él.

9) Ahol hiányzik az egység és békesség, ott nincs a hívők között együttérzés, egy tag szüksége nem lesz mindenki szüksége.

Nagy áldás származik abból, ha az egyházban és a gyülekezetekben egység és békesség van a hívők között, a széthúzásnak és viszálykodásnak viszont mind az egyház, mind a kívülállók kárát vallják.

7 hozzászólás a “Bunyan a hívők egységéről (2)” bejegyzéshez

  • Gergely Erzsébet szerint:

    Köszönöm az utóbbi két posztot. Átgondolásra késztet. Tapasztalataim alapján
    a hívők egységét több perspektívából lehet szemlélni. Bennem kettő vált hang –
    súlyossá. Próbálom megfogalmazni.

    Az egyik, hogy a mindenkori jelenre fókuszálva, helyi szinten törekszünk erre,
    igazodva az ige útmutatásához, mely mutatja a testvérek közötti egység meg –
    létét, vagy hiányát. Akik csak innen nézik a hívők egységét, hiányosságokat
    ismernek fel. Ezek némelyeket elbizonytalanítanak, meghátrálásra, helyváltoz –
    tatásra késztetnek.

    A másik, Isten üdvterve alapján szemlélni az egységet. Ebből a perspektívából
    rálátásunk van az évezredek alatt épülő lelki templomra. Erről többek között
    az alábbiakat tudjuk:
    – ez a templom az Úr Krisztus menyasszonya,
    – a próféták és apostolok alapköveire épül,
    – a szegletkő és a fej Jézus Krisztus,
    – a falakat élő kövek alkotják,
    ahol minden Isten terve szerint halad ékes rendben, szent egységben, melynek
    folyamatos épülését semmiféle erő nem tudja megakadályozni. Azt pedig, hogy
    egy adott korban ez az “építkezés” hol tart, egyedül Isten látja. Ebben szí –
    vünk megnyugszik és örül, hogy mint parányi alkotórész, egységben lehet a
    többi kövecskével.

    Megfigyeltem, akiknél ez a perspektíva elsődleges, azok hatékonyan élik meg
    közösségükben mind azt, amit Bunyan testvér felsorolt. Ők hálásak még akkor
    is, ha közösségük kicsi. Helyükön maradnak, ha megosztottság, békétlenség üti
    fel fejét. Örülnek, hogy ott, ahol vannak, Isten igéje hangzik. Tudják, azon
    keresztül Isten beszél velük, mindenkivel személyére szabottan, lelki szint –
    jének megfelelően. Ezt pedig sem az igehirdető, sem a körülmények nem befo –
    lyásolják. Felismerték őrhelyüket. Nem keresnek más gyülekezetet csak azért,
    mert úgy gondolják, ott nincs probléma, az nagyobb, vagy több élményt nyújt.

  • Vértes László szerint:

    „Az egység és békesség vonzóvá teszi a szentek közösségét.”
    – 100 kereszt(y)én(y)ből hány mondja, hogy létezik ilyen? Meg aztán, honnan tudnánk róluk bármi túlvilágit? Én eddig úgy tudtam, hogy protestáns szemmel a szentek közössége tévtannak számít. Ha létezik és elfogadott dolog, akkor a szentek közösségéhez fohászkodni is elfogadott?

    „Krisztus nevére szégyent hoz, ha a családja megoszlásban él.”
    – Tudtommal Jézusnak nem volt Krisztus a neve. Mára megszokottá vált így utalni rá, de félreértésekhez vezethet. Ahogy Marx neve sem volt Engels, a Marx-Engels nem pontosan Karl Marx. A krisztosz görög szó felkentet, azaz Messiást jelent. Így is leírható az idézett mondat: „Messiás nevére szégyent hoz, ha a családja megoszlásban él”? Konkrétan ezt jelenti, de így leírva mégis furának hat. A kérdés formainak tűnhet, de szerintem komoly tartalmi következményekkel és hitéleti haszonnal jár végiggondolni.

  • Szabados Ádám szerint:

    A Krisztus + név szóösszetétel az Újszövetségben tucatnyi alkalommal szerepel. A név a szóösszetételben metonímia. Ugyanúgy, mint az Úr + név szóösszetételekben.

  • Veszt szerint:

    A Krisztus jelző egyértelművé teszi hogy melyik Jézusról beszélünk a több ezerből, tízezerből. Krisztus, Felkent, Messiás csak egyetlen egy van a világon. Sokkal egyértelműbb ha valaki Krisztusról beszél, mintha csak azt mondaná, hogy Jézus.

  • dzsaszper szerint:

    @Vértes László:

    A szentek közösségével kapcsolatban, kérdés mit értesz alatta?
    Bonhoeffer írt is egy könyvet épp ezzel a címmel… Nem gondolom, hogy Bonhoeffer vagy akárcsak az a könyv ne lett volna protestáns 🙂

    Krisztus: méltóságjelző
    Kb. olyan Jézus esetében Krisztusról beszélni, mint ha II. Erzsébet helyett királynőt mond az ember az Egyesült Királyságban…

  • SZ Gábor szerint:

    Kedves László!

    Protestáns(bibliai) értelemben a szentek közössége nem az egyház által szenté avatott elhunyt túlvilági személyek csoportja akikhez imádkozni lehet , hanem a megtért újjászületett Isten gyermekeivé lettek testvéri közössége.Ez az alapja a biblikus egyházfogalomnak.

  • Hamar David szerint:

    Kedves Laszlo!

    En is a csendes olvasok koze tartozom, de hadd szoljak most. Itthon lakik velunk valaki, aki neha csak azert szolal meg, hogy ellenkezzen. Ezzel szeretne konturosabba tenni a szemelyiseget es valahogy meghatarozni magat velunk szemben. Ilyenkor a velemenye szorszalhasogato, kotoszkodo, peldaul szavakon lovagol, amiket nem is ert. Onre emlekeztet. Az egyetlen kulonbseg, hogy neki van mentsege, o ugyanis a fiam es 11 eves. Szoval, Laszlo, szerintem neha gondolkodjon, mielott ir. Ez igy nagyon nagyon faraszto. Nekem legalabbis.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum