Ha valakit az eddigi idézetek nem győztek meg arról, hogy a helyettes bűnhődés tana jelen van az egyház legkorábbi időszakában, tehát nem Anzelm vagy a reformátorok újítása, az olvassa el, mit mond Krisztus haláláról Caesareai Euszebiosz, a korai kereszténység vitathatatlanul legfontosabb egyháztörténésze! Euszebiosz felszabadított rabszolgából lett Caesarea püspöke, valamint Nagy Konstantin császár tanácsadója. Órigenészt tekintette legfontosabb mesterének, aki szintén Caesareában szolgált egy ideig. Euszebiosz aláírta a Niceai zsinat hitvallását, noha később Athanasziosz ellenfeleként lépett fel a Tiroszi zsinaton, amit jogosan róhatunk fel neki. A megváltás kérdésében azonban nem érte bírálat, hiszen Euszebiosz azt tanította, amit ortodox elődei és kortársai is: Jézus Krisztus halála helyettes bűnhődés volt.

Demonstratio Evangelica (Evangéliumi bizonyítás) c. művében, melynek húsz kötetéből tizenöt maradt fenn, Euszebiosz ezt írja: „Így átokká lett értünk az Úr Báránya, aki elveszi a világ bűneit. (…) Nem csak ezt tette az Isten Báránya, de bűnhődött is értünk, elszenvedte a büntetést, mely nem neki járt, hanem nekünk bűneink sokasága miatt. Ily módon bűneink bocsánatának okává vált, hiszen elfogadta értünk a halált, és magára irányította a feddést, bántást és gyalázatot, melyet mi érdemeltünk, és magára vonta az elrendelt átkot, azáltal, hogy átokká lett értünk.” (10.1 – kiemelés tőlem)

Euszebiosz Keresztelő János nyelvezetét használja, amikor Jézust Isten Bárányának nevezi, aki elveszi a világ bűneit (vö. Jn 1,29). De hogyan veszi el a bűneinket az Isten Báránya? Úgy, hogy átokká lett értünk. Amikor meghalt, Isten átkát vette magára, amely bennünket illetett a törvényszegéseink miatt. Ez pedig Pál nyelvezetére utal, aki a galatáknak ezt írja: „Krisztus megváltott minket a törvény átkától, úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: ’Átkozott, aki fán függ’” (Gal 3,13). Euszebiosz megmagyarázza, hogy ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy Krisztus bűnhődött értünk, elszenvedte a büntetést, mely nem neki járt, hanem nekünk bűneink miatt. Azt a bántást, amit mi érdemeltünk, Krisztus magára irányította. Így és ezért lett átokká értünk az Úr Báránya.

Ez a helyettes bűnhődés tanának egyik félreérthetetlen megfogalmazása, ami, ahogy eddig is láttuk és a folytatásban is látni fogjuk, egyáltalán nem volt ritka sem a görög, sem a latin egyházatyák írásaiban. Sőt, ez volt az ortodox és egyetemes tanítás.

Egy hozzászólás a “A helyettes bűnhődés tana az egyházatyák írásaiban – Caesareai Euszebiosz” bejegyzéshez

  • Gergely Erzsébet says:

    “……………………… átokká lett értünk az Úr Báránya, ……………
    ……………………… bűnhődött is értünk, ……………………….
    ……………………… bűneink bocsánatának okává vált, ……………”

    Megunhatatlan evangélium a bűneiből megváltott ember számára. Egyre mélyülő
    öröm, ujjongás forrása már itt, földi vándorutunkon és az örökkévalóságon át.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum