Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (10) – Az ÚR pedig leszállt

2019 okt. 23. | Divinity, Elmélkedések, Spiritualitás | 7 hozzászólás

Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.” (1Móz 11,5)

Bábel tornya örök szimbóluma annak, hogy az ember isteni babérokra tör. Nem ez az egyetlen ilyen szimbólum. Ott van az édeni fa gyümölcse is, amelytől az ember azt remélte, hogy olyan lesz, mint az Isten, ő döntheti el, mi a jó és mi a rossz. Ott van Néró, Domitianus, Napóleon, Hitler és Sztálin égbe ágaskodó alakja. Ott van a Titanic, amit még „az Isten sem süllyeszthet el”. Ott vannak a World Trade Center leomlott ikertornyai. Ott a nagy francia forradalom zászlaja, és ott van ma a szivárványos zászló is. Mind jelképezi az ember törekvését, hogy ő legyen legfelül. Bábel tornya csak egyike ezeknek a szimbólumoknak, azonban az egyik legrégibb és leginkább kifejező szimbólum.

„Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek. Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk. Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.” (1Móz 11,1-4)

Az égig érő (וְרֹאשׁ֣וֹ בַשָּׁמַ֔יִם) torony jelképe félreérthetetlen. Kain még csak várost épített, ahol letelepedett. Lehorgasztotta a fejét és a reményeit a fiába helyezte. A földön akart jövőt építeni. A Sineár földjén élők ambíciói ennél jóval nagyobbak. Ők el akarják érni az eget! Verósó bá-sámmájim! A teteje a mennyben legyen! Nem tűrik a távolságot, sem azt, hogy Isten lenézzen rájuk. Szemtől-szembe akarnak kerülni a Teremtővel. A toronyépítők prométheuszi szemtelenséggel dacolnak a mennyben lakozóval. A különbséget alulról áthidalhatónak gondolják: ha összefognak, pariba kerülhetnek az Istennel.

Az elbeszélő kacsint és így folytatja: „Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.” Nyilvánvaló az elbeszélés iróniája. Miközben a sineári emberek azt gondolták, hogy kis híján elérték a mennyeket, a valóságban rendkívül megalázó a helyzetük. Az ÚRnak ugyanis „le kell hajolnia”, hogy egyáltalán észrevegye a torony tetejét. A toronyépítők teljesen eltévesztették az arányokat! Amit ők a földről nézve roppant nagynak gondoltak, az a mennyből nézve észrevehetetlenül kicsi volt. Vajon látja ma Isten a mi büszke zászlóinkat?

Urunk, mi is sokszor nagynak gondoljuk azt, ami kicsi, és kicsinek gondoljuk azt, ami nagy. Szállj le hozzánk, és nyisd meg a szemünket, hogy lássunk!

7 hozzászólás

  1. Éva

    Csak Ő szállhat le hogy megnyissa a szemeket ! Akárhány blogon beszélgetünk, akárhány szervezetben dolgozunk, akármilyen SZERETETTEL – sajnos, nem megy. A főváros házán már lengedez a szivárványszínű zászló és azok, akik például „keresztények a melegekért” JOBBNAK gondolják magukat az Istennél: „mi engedünk a szegény kitaszítottaknak” !
    Kezdek meggyőződve lenni arról, „nagy figyelmeztetés” próféciák vs üzenetek mellett vagy ellen akár, hogy nincs más lehetőségünk, mint egy legeslegutolsó a Teremtőtől, mielőtt beérünk abba a korszakba, amilyen nyomorúság (ökológiai katasztrófa) „nem volt a világ kezdete óta de nem is lesz”.

  2. vándor

    Érdekes elgondolkodni azon, hogy Bábel tornya létezett-e egyáltalán a valóságban, mint anyagból álló építmény. Milyen bizonyíték van rá?

    Hihetőbb ez az interpretáció:

    „….Bábel tornya örök szimbóluma annak, hogy az ember isteni babérokra tör. Nem ez az egyetlen ilyen szimbólum….”

    Miért ne lehetne szimbolikusan értelmezni Bábel tornyát ha az Ezékiel 40.-ben leírt templom – ahol méretek vannak megadva szintén értelmezhető szimbolikusan?

    Itt ráadásul még méretek sincsenek.

  3. balazs05

    Amikor a mesterséges intelligenciáról olvasok, akkor úgy érzem, hogy ez a következő Bábel tornya. Zseniális technológiai újítás, aminek a segítségével mindenre (is) képesek leszünk. Legalábbis innen lentről úgy tűnik…

  4. Ada

    A Biblia szerintem itt egyszerre szimbolikus és konkrét. Sineár földjén várost és tornyot építettek, vagyis- civilizációt. Valószínűleg ez volt az ember első ilyen jellegű próbálkozása. Fizikailag tényleg égetett téglából voltak a házak, és a torony, a zikkurat, de más értelemben is hasonlított a társadalom a téglából épített falra. Sok egyforma építőelem, semmi egyénieskedés. Szoros rend, amit a szokások és a külső fegyelem habarcsa tart össze. Egyik tégla nyomja és szorítja a másikat. A társadalom el akarja érni az eget, azaz a viselkedés, a jellem, az életmód bizonyos eszményi tökéletességét. Ez szinte sikerül is, de csak egy bizonyos szűk réteg számára. Itt született meg a történelem első arisztokráciája, de itt jött létre az első proletariátus is a világon. Csakugyan más – más nyelvet kezdtek beszélni, mert más – más valóság is vette körül őket.
    Amúgy óhatatlanul eszembe jut a Pink Floydtól a The Wall.

  5. vándor

    Ada

    Jó példa a „The Wall” meg a szimbólumaid is a társadalomról.

    Nekem csak az feltűnő, hogy egy kis romtöredék sem maradt meg a bábeli toronyból. Az egyiptomi piramisok mai napig is láthatóak, még a magasságuk is megmaradt 3600 év után is. Igaz kb. 800 évvel fiatalabbak mint a bábeli torony lenne – a Biblia alapján – de hát ha 3600 évig fennáll egy nagy kőépítmény az teljesen megsemmisülne 4400 évesen? Nem hiszem. Úgyhogy szerintem a torony nem létezett, mítosz.

  6. wkm

    Vándor,

    Nyilván ebből az időtávlatból nem könnyű megállapítani, hogy mi mítosz és mi nem. A wikipédia nem egy hiteles oldal, de a Bábel tornya szócikk alapján nem úgy tűnik, hogy nem is létezett. A Biblia írja, hogy égetett téglából épült, ami nagyon erős és tartós építési anyag. Az ember gondolhatná, hogy akkor meg pláne fent kellett volna maradnia, de pont ez is jelenthette esetlegesen a végét is, mert emiatt ez egy kelendő portéka. A történelem során az volt az általános gyakorlat, hogy az épület romokból minden használható anyagot kiszednek, és beépítették az új épületekbe, mert gyorsabb, és rengeteg munkát lehet ezzel spórolni. A modern gépek nélküli időkben egy ilyen lehetőség óriási könnyebséget jelentett az építőknek. Ha pedig az egyik uralkodó nem tisztelte eléggé a bábeli tornyot, vagy épp egy háború után a várost romjaiból kell felépíteni viszonylag rövid idő alatt, akkor a legvalószínűbb, hogy pl a bábeli toronyból veszik ki az építőanyagot. Ha pedig a város ostroma után gyorsan kell a védőfalakat helyreállítani, akkor meg biztosra veszem, hogy a kényszer nagyobb úr, mint a torony iránti tisztelet.
    Az sem kizárt, hogy az egyiptomi temetkezési szokások során azért olyan nagyméretű kövekből építették, mert akár a bábeli torony „riasztó példájából” tanulva, ezeket így már nem lehetett olyan egyszerűen elhordani. Szóval lényegében azt szerettem volna vázolni, hogy az, hogy a torony fizikailag ma nem áll, az egyáltalán nem az jelenti, hogy soha nem is állt. Ha pedig különböző források beszélnek róla a Biblián kívül is, akkor pedig a legvalószínűbb, hogy létezett. Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

  7. vándor

    Wkm

    Köszi az értékes infokat. Logikus a magyarázat.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK