Február 10-én szokatlanul hosszú cikk jelent meg a The New Yorker amerikai lapban Yuval Noah Harari izráeli történészről, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra c. könyvek szerzőjéről. Az viszont egyáltalán nem szokatlan, hogy ismét Harariról van szó. Harari világszerte ismert gondolkodó, technológiai korunk egyik guruja, vagy talán inkább vátesze. Szinte Bibliaként kezelt könyveit közel ötven nyelvre lefordították, kedvelt előadó a világ minden táján. Tavaly májusban Magyarországon is tartott előadást a CEU-n, rengeteg érdeklődő előtt. Én pedig novemberben tartottam előadást Harariról és a könyveiről az Evangéliumi Fórumon, keresztény vezetők előtt. Az előadás címe: Harari fikciója: hol megy félre az izráeli történész története? Az előadásban arra keresek választ, hogy vajon miért olyan hihetetlenül népszerűek Harari könyvei, mi az újdonság abban, amit mond, mi a probléma a tézisével, és mi a keresztény alternatíva. Az előadást itt lehet megnézni.
Előadás Harariról
7 hozzászólás
Egy hozzászólás elküldése
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK
on Mi a legfontosabb az evangelizációban?Ez a mai vészterhes időkben nagyon bátorító írás.
on SzájkosarakKedves Anna! Az Ön által említett példák automatiz…
on SzájkosarakÁdám, ez gyönyörű volt mint a sütőasszonyok éneke…
on Elbizakodottság helyett békesség 3Ján 1:2 Szeretett barátom, imádkozom, hogy minde…
on Elbizakodottság helyett békességNem volt véletlen az égő csipkebokor jelenete, ame…
on Elbizakodottság helyett békességValahol hallottam egy tanítást arról, hogy Pálnak…
on SzájkosarakSok oka lehet annak, hogy hivatalos egyházi körökb…
Köszi, jó, hogy feltetted. Bennem is csak a kérdések száma nőtt, minél többet tudok Harariról.
1. Elon Musk Neuralink-je amúgy pont ezt ígéri: instant boldogság, örök élet, istenség az agyba ültetett MI chip által.
De miért ilyen optimista a jövékép? Ha már jól és könnyen lehet manipulálni az emberi agyat, akkor miért nem inkább a Mátrix jön?
Érdekes, hogy az összes ilyen metanarratíva kihagyja a legfontosabb TÉNY-t a számításból: hogy az ember velejéig romlott.
De vajon a technológia fejlődése elvezethet a tökéletesen boldog emberek világába, anélkül, hogy a hatalom új birtokosai totális kontrollra és totális elnyomásra használnák ezeket?
Ezek releváns kérdések a Microsoft, Google, Facebook, stb. esetében is.
A válasz az volna, hogy azért, mert ezek mind amerikai cégek; és nem kínaiak, mint pl. a Huawei… még mindig jobb, ha az amerikaiak manipulálják az agyunkat, mint ha az oroszok, vagy Kína? Tényleg?
2. A társadalom állítólag szabadabb és egyenlőbb. Beszélünk a nemek, vallások, szexuális hajlamok, emberi jogok stb. közötti egyenlőségről.
De van egy valós kérdés, amit nem szoktak feszegetni: az információs szabadság, és információs egyenlőség kérdését. Soha ennyi információ nem volt elérhető, de ez a tény megtévesztő, mert a releváns információkhoz, időben csak igen szűk kör férhet továbbra is hozzá.
Bekapcsolhatok 30 tévéadót is, ha mindegyik ugyanazt mondja. Kb. információ-diktatúra van..
Ők maguk döntik el, hogy kiknek, milyen formában, mennyi idő elteltével, milyen adagolásban hozzák a közvélemény tudomására a rendelkezésre álló információt. Valahol olvastam, hogy egy esemény akkor vált valósággá, amikor a médiában már leadták.
Én nem vagyok optimista.
Az ember totális romlottsága már ott is megmutatkozik, hogy ha kontroll nélkül magukra hagyod őket, akkor az oda vezet, hogy elkezdik megölni egymást. Ha az oviban nincs óvónéni, vajon a kicsit társadalmat szerveznek majd?
Akkor mégis mire számíthatunk a jövőt illetően?
Kedves Ádám!Remek összefoglalás és kritika Harariról.
Az általa felvetett hipotézisek egyik altémájában, az őskor emberéről szólók leegyszerűsítettek, esetenként felszínesek; a talált leletek és feltárt ismeretek alapján jobb, indokoltabb hipotézisek vethetők fel e korszakról – mondjuk a neandervölgyiekről vagy a bronzkori kultúráról. Nekem néha anakronizmusnak tűnik egy-egy gondolata, régészként nagyon is tudatában kell lennem, hogy a 21. század kultúrájából hogyan szabad és milyen alapon kijelentéseket tenni több ezer/száz évvel ezelőttre vonatkozóan. Nem azt állítom, hogy nincs ilyen alap – szerintem a Szentírás emberről szóló kijelentése pl. ilyen – de nem rossz ha az ember megfontoltan nyilatkozik és inkább azt mondja „nem tudom” még ha ez egy szakember szájából talán furán hangzik is.
Apologetikai szempontból is érdekes témakör, lehet hogy egyre több Hararihoz hasonló állásponttal lehet majd találkozni
Érdemes látni nem csak azt, hogy miért vonzó sokak számára, hanem a vakfoltjait is (mivel nem is jut eszébe foglalkozni) no meg azt is ahol — a vakfoltoknak is köszönhetően — nagy mellénnyel keveredik ellentmondásba magával…
Harari sok érdekes dolgot mond. Általában szoktam scifit olvasni, kifejezetten transzhumanista gondolkodóknak aposztrofált kortárs szerzők könyveit is. Harari víziója a jövőről szerintem akár reális is lehet, igaz véleményem szerint (igaz, részben eszkatológiai nézetemből fakadó megfontolások miatt is) a jelenlegi irány disztópiába fullad és Isten le fogja zárni ezt az utat az emberiség előtt. Sőt, bizonyos aspektusait már a mostani világnak is disztópiának látom – Hararival egyetértésben a mostani ember egyszerűen nem arra a modern életre van tervezve – most mindegy, hogy evolució vagy intelligencia által – amit élünk: különösen érdekes ahogy a könyvében kifejti, hogy az agrikulturális forradalom előtti életforma tulajdonképpen lényegesen ideálisabb és kellemesebb volt, mint a mostani. Emellett a mai rendszer olyan piramis szerű struktúra, amely a piramis alján állók számára aránytalanul kellemetlen életet biztosít. Jogos észrevételnek tartom azt is, hogy a folyamatok úgy konvergálnak, hogy az eddig megszokott történelemnek valamiféle vége elkerülhetetlennek tűnik, annyi párhuzamos ágon futunk valamilyen szingularitás felé (ill. annyi végső soron fenntarthatatlannak tűnő folyamat van most párhuzamosan). De a jövő még nyitott és ezen a ponton a perspektíva tekintetében lehet vitatkozni Hararival.
Nagyobb kihívásnak tűnik, hogy a múlt tekintetében Harari egyfajta (Bibliához képest) alternatív őstörténetet és genezist mutat be az emberiséggel kapcsolatban (összhangban az evolucionista nézetekkel – tehát ezek nem újdonságok), és tény, hogy tudtommal sok olyan felfedezés van ezen a területen, ami a keresztényeket gondolkodásra ösztönzi. Ahogy anno kezdeni kellett valamit azzal, hogy kiderült, élnek eddig ismeretlen kontinenseken olyan emberek, akikről a Gen 10-11 nemzetségtáblája mintha semmit nem mondana, most az a kihívás, hogy vannak olyan emberek (vagy legalábbis emberszerű fajok nyomai), akik mintha nem is az ádámi fajhoz tartoznának (?). Nekünk keresztényeknek valahogy ezt a kérdést fel kell tudni dolgozni értelmesen – miközben a teológiánk (legalábbis az én megértésem szerint) ezer ponton épít arra, hogy Ádám eredeti, közvetlen alkotása volt Istennek és minden ember kizárólag Ádámtól származik. Emiatt is talán mostanában felkapott téma lett a történelmi Ádám és Éva kérdésével foglalkozni, valamint azzal, hogy mihez kezdjünk az egyéb emberi fajokkal. Érdekes, hogy Harari gondolatai bizonyos módon kapcsolódnak egyes keresztény gondolkodók felfogásához, pl. az RTB-s (Reasons to Believe) Faz Rana (ismertebb keresztény apologéta/biológus/filozófus) szerint a nyelv döntő szerepe döntő, ami lényegi különbséget jelent az egyéb Homo genusba tartozó fajokhoz képest (ez a gondolat szinte teljesen rímel arra, mint Harari kognitív forradalomról és a Homo Sapiens egyeduralmának kialakulásáról gondol). Általános tendenciának tűnik evangéliumi körökben, hogy az „evolúciós kreacionizmus” ilyan-olyan formái mintha felkapottá kezdenének válni, amely harmonizálja a Biblia szövegének bizonyos szintű literalista értelmezését evolúciós magyarázatokkal. Pl. megpróbálják összekombinálni a Genezis 2-t az emberi evolúcióval (több emberszerű fajt feltételezve, miközben megtartva Ádám kertben történő egyedi teremtésével) – lásd pl. Josh Swamidass megoldását erre néze, vagy a szintén a történelmi Ádám és Éva témáját kutató és újabban szintén valamiféle evolucionista kreacionizmus felé hajlani látszó William Craig előadásait/podcastajit a témában (Craig úgy tűnik, nem jutott nyugvópontra a témában – egyébként legújabb podcastjában pont Swamidass nézeteivel interaktál). Persze ott vannak a klasszikus kreacionista nézetek is – pl. AiG egyes hipotézisei a témában – , amelyek pl. a neandervölgyieket nagyon hosszú életű embereknek látják, akiknek a koponya felépítését az öregedéssel (ill. a koponyák életkortól függő változásaival) magyarázzák – amely szintén érdekes megoldási kísérlet (szerintük a neandervölgyiek az özönvíz előtti ill. utáni néhány generáció extra hosszú életű embertípusa, akik valójában nem hogy alacsonyabb szinten álltak, mint mi, hanem pont fordítva, mi vagyunk degeneráltak – ami mellett vannak érvek, pl. a neandervölgyiek agytérfogata nagyobb volt mint a modern embereké és a leletek alapján fizikailag is nagyobb teljesítményre voltak képesek – azok a klasszikus rajzok, amelyek ezeket az embereket szőrös majomszerű lényekként ábrázolták mára idejétmúltnak számítanak – ahogy erre egyébként Harari is rámutat – és inkább egyfajta progresszív evolucionista bias korai termékei voltak). Az AiG-sok szerint ez magyarázná azt, hogy miért tűntek el hirtelen a neandervölgyiek, amikor megjelentek a modern emberek, és miért van ekkora átfedés a genetikai állományunkban (hiszen mi a a neandervölgyiek rövidebb életű és törékenyebb leszármazottjai vagyunk). De nyilván ez a nézet számos ponton vitatható és vitatják is ill. sokan rámutatnak arra, hogy a timeline (több tízezer vagy akár százezer éves ilyen-olyan emberek) általában nem kedveznek a bibliai kronológiának.
Persze ehhez a kérdéshez én nem értek (vitaképes végképp nem vagyok), kiforrott álláspontom sincs, csak érdeklődve hallgatom ill. amennyire lehet követem a témáról szóló gondolkodást, ha jut rá időm.
Csak azt felejtettem el leírni, amit eredetileg akartam – meghallgattam Ádám előadását (köszönöm!), és nagyon jónak tartom, ahogy rámutat az ellentmondásokra, bemutatja, hogy keresztényként hogyan érdemes gondolkoznunk, milyen irányba célszerű feldolgoznunk Harari nézeteit ill. hogyan szállhatunk vitába vele.
Egyébként érdekes Harariban, hogy egy szent földön élő zsidó (a választott néphez tartozó) emberről van szó, aki (mivel a Hebrew University-n tanít) Jeruzsálem (a szent város) panorámaképét szemléli és a könyvének az őskorról szóló fejezeteiben bibliai képeket használ fel – mindeközben (bizonyos értelemben az egész közeggel ordító ellentétben) nyíltan homoszexuális, szinte mindent tagad, amiről a Biblia szól és a Homo Deusról beszél. A személye mintha eszkatologikus jel lenne (sajnos nem jó értelemben). De általában megfigyelhető ez a jelenség Izraelben – a szent földön élő zsidók egy része szinte félelmetes spirituális erővel válik ateistává és szekulárissá.
Teljesen egyetértek.
XXI. századi Machiavelli. (Mámint Harari, nem Ádám.)
Látod Ádám, mennyit kritizátad a posztmoderneket, de hát Hararihoz képest Focault egy Pál apostol 🙂
Az igazság és a metanarratívák visszatérését Hararinál is üdvözlöm. A posztmodern relativizmus borzasztó zsákutca volt.