A világegyetem korára vonatkozó kreacionista érvelésben sarokkőnek számít a Mózes első könyvében olvasható eredettörténet. Az elmúlt két évben lehetőségem volt arra, hogy jobban elmélyedjek a héber szövegben, tanulmányozzam az irodalmi formát, érezzem a mondatok lüktetését, és gondolkozzam azon, hogy mit is akart Mózes elmesélni nekünk a világ eredetével kapcsolatban. (A Pentateukhosz nyilvánvalóan szerkesztett mű, de mivel a zsidó hagyomány egyértelműen Mózesnek tulajdonítja, és Jézus is Mózes könyvének nevezi, azokkal értek egyet, akik szerint Mózesnek mindenkinél több köze van az eredeti szövegrétegekhez, valószínűleg jóval több annál, mint amennyit a modern bibliakritika egészen az elmúlt évtizedekig megengedhetőnek tartott.) Minél többet foglalkoztam a szöveggel, annál nyugtalanabbá váltam azokkal az érvekkel kapcsolatban, melyek a Genezis történetét a fiatal világegyetem és a hat huszonnégy órás napból álló teremtés alátámasztására használják.

Mielőtt a nyugtalanságom okát elmondom, szeretném leszögezni, hogy számomra a Szentírás a végső tekintély az igazság minden olyan kérdésében, mellyel kapcsolatban állást foglal, tehát a Biblia tanítását szükség esetén a tudományos konszenzus elé is helyezem. Tisztelet és bizalom van bennem a tudomány iránt, de nem vagyok naiv a tudományos hipotézisek tévedhetetlenségét és a tudósok elfogulatlanságát illetően. Azt is szeretném világossá tenni, hogy ebben a bejegyzésben nem az evolúció mellett akarok érvelni. Egyrészt nekem is erős kételyeim vannak a hipotézissel szemben, mert több ponton ellentétesnek látom a bibliai eredettörténettel (Ádám és Éva történetiségét maga Jézus erősíti meg, aki számomra abszolút tekintély), másrészt nem vagyok természettudós, és nem is akarok úgy tenni, mint aki ért a témához. Engem elsősorban a bibliai szöveg érdekel.

Azért vagyok nyugtalan, amikor kreacionisták a fiatal föld elméletét a mózesi eredettörténettel támasztják alá, mert úgy érzem, olyan kérdéseket tesznek fel a bibliai szövegnek, melyekre az soha nem akart válaszolni. A mózesi leírás nem a világegyetem korára vonatkozó diskurzusba kapcsolódik be, nem is Darwinnal száll vitába, mert sokkal fontosabb kérdéseket igyekszik tisztázni. Nem a világ keletkezésének hogyanja érdekli, illetve ez a „hogyan” másképpen foglalkoztatja, mint a Darwin utáni nyugati embert. Nem azt állítom, hogy a bibliai szöveg ma már nem releváns, éppen ellenkezőleg, a legfontosabb kérdésekre ad választ. De mielőtt a vitáinkban alkalmazhatnánk a bibliai kinyilatkoztatás válaszait, meg kell értenünk a határait. Annyit szabad csak a Szentlélektől sugalmazott szövegnek tulajdonítanunk, amennyit Isten azon keresztül közölni akart velünk. Tiszteletlenek vagyunk Isten igéjével szemben, ha kontextusából kirángatva arra használjuk, hogy segítségével rövidre zárjuk saját korunk vitáit. A bibliaértelmezés egyik legfontosabb alapelve, hogy először azt értsük meg, miről beszél a szöveg az adott történelmi helyzetben, és csak utána alkalmazzuk a leszűrt tanulságokat saját kérdéseink megválaszolására.

A fő dilemma tehát az, hogy a mózesi szöveg vajon milyen kérdésekre igyekszik választ adni. Ha sikerül elvonatkoztatnunk modern kérdéseinktől, rögtön észrevesszük, hogy a szöveg mindenekelőtt azt tisztázza, hogy kik teremtették, vagy ki teremtette a világot. Az ókori mitológiákban a világ teremtése összekapcsolódott az istenek harcával. A babiloni Enuma Elis teremtésmítosz például Márduk és Tiamat küzdelmét írja le a kezdet kezdetén. A Genezisben viszont nincs harc, a kezdetben (בְּרֵאשִׁ֖ית) egyetlenként létező Isten teremtő szava hozza létre a kozmoszt. Ez óriási különbség, az akkor élőknek a mózesi teremtéstörténet világképe szinte felfoghatatlanul radikális üzenet volt!

Az ókori embert ezenkívül foglalkoztatta az is, hogy milyen kapcsolatban állnak az istenek az égitestekkel, és az égitestek vajon meghatározzák-e az emberek életét. A bibliai történet válasza világos és csattanós: az égitestek Isten rendeléséből kerültek az égre, korlátozott feladatuk az, hogy világítsanak az embereknek, és megjelöljék az ünnepeket. Ez a kinyilatkoztatás is élesen eltér a korabeli mítoszok világlátásától.

Az ókori embert izgatta a káosz és a rend kapcsolata is, ezért a Szentlélek erről is fontos dolgokat mond. A bibliai szövegből kiderül, hogy Isten nem a káosz, hanem a rend Istene, teremtő munkája az elválasztás és a benépesítés folyamatából állt. Isten a kimondott szava által tereket hozott létre, melyek alkotó munkájának a gyümölcseit fogadhatták be. A világban a megkülönböztetés az élet egyik alapfeltétele, az isteni szó általi megkülönböztetés elvetése viszont visszaröpít a káosz irányába.

Az egyik legnagyobb kérdés az ókori keleten az ember és az istenek egymáshoz való viszonya volt. A Genezis leírása ebben a témában is rendet tesz. Egyetlen isten van, az Úristen, aki teremtette az eget és a földet. Az ember az ő teremtménye. Magas tisztességre méltatta ezt a teremtményét, hiszen egyedüliként saját képmására és hasonlatosságára formálta. Sokasodásra, alkotásra, szeretetre és imádatra alkotta, hogy tőle való függésben és vele való kapcsolatban élje az életét, melyet ajándékba kapott tőle. A bibliai szöveg úgy van megszerkesztve, hogy ezt az igazságot irodalmi eszközökkel a középpontba állítsa. Az ember teremtését megelőző mozzanatok olyanok, mint egy szentély megépítésének a leírásai. A történetben az ember a hatodik nap végén e lélegzetelállítóan gyönyörűséges szentély papjaként jelenik meg, hogy a Teremtő Istent imádja és ünnepelje.

Mózes valószínűleg arra a kérdésre is választ ad a Genezis első lapjain, hogy Izráel fiai hogyan adják át saját fiaiknak mindazt, amit Ábrahám óta tudnak a menny és a föld Istenéről. A régi zsidó rabbik (pl. a Beresith Rabbah) is hangsúlyozták, hogy a teremtés történetét Mózes olyan keretbe rendezte el, mely minden izráelita számára könnyen megjegyezhető volt. A keret a hét napjai, melyek kétszer hármas felosztásban a szétválasztás és a benépesítés teremtő aktusait teszik megjegyezhetővé. Első nap Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől, negyedik nap megalkotta a nappal és éjjel világító égitesteket. Második nap elválasztotta a fenti vizeket a lenti vizektől, ötödik nap benépesítette az eget madarakkal, a vizeket pedig halakkal. Harmadik nap elválasztotta a vizet a száraztól, hatodik nap megteremtette a szárazföldi állatokat és az embert. Ez így könnyedén megjegyezhető, mert a teremtés napjai egymásra rímelnek. Pláne akkor, ha a hetedik nap szerepét is megértjük, az egyetlen páratlan napét, mely az emberről újra Istenre irányítja a figyelmet, mint a teremtés kezdetére és céljára.

Végül még egy fontos szempontot hadd említsek. A teremtés történetének második beszámolója, mely a Mózes első könyve 2. rész 4. verse után kezdődik, más keretet alkalmaz az eredet elbeszélésére. Nincs ellentmondás a két beszámoló között, mert nem tudományos leírásról van szó, hanem irodalmi eszközökkel elmondott, konkrét, húsbavágó kérdésekre válaszoló tanításokról – két különböző nézőpontból. A Genezis 1,1-2,4 irodalmi keretbe foglalt összefoglalása annak a ténynek, hogy minden, ami körülvesz bennünket, az egy igaz Isten alkotása. A 2,5 után folyamatos történeti leírás veszi kezdetét, melynek Ádám és Éva a kulcsszereplője, és helyszíne valódi és az ókorban ismert földrajzi terület. A két beszámoló közötti törés (a 2,4 vers) és az első beszámoló irodalmi keretbe való rendezése pontosan azt nem teszi lehetővé, hogy a bibliai szövegből a világmindenség keletkezésének időpontjáról bármit is megtudhassunk. Éppen ezért azt javaslom, hogy ne is használjuk érvként a kozmológiai és geológiai viták eldöntésére.

28 hozzászólás a “Milyen kérdésekre válaszol a Genezis története?” bejegyzéshez

  • Sytka says:

    Na, azt hiszem ezt a blogbejegyzést kinyomtatom, zsebre vágom és majd felolvasom a nálunk működő házicsoportban. Olyan, mint ha a saját gondolataimat olvasnám vissza.

    Nem kevésbé foglalkoztat ez a téma azért sem, mert egyrészt a teológián Ószövetségi exegézisből pont ezt a szakaszt vesszük, másrészt éppen a wellhauseni forráselméletről olvasgattam a napokban.

    Gratulálok, rám tapintottál! 🙂

  • infaustus says:

    Jó gondolatokat fogalmaztál meg. Tetszett, ahogy a tudomány tévedhetetlenségét leírtad. Úgy látom, hogy felnövekvőben van az a keresztény nemzedék, akiknél már nem a Biblia a viszonyítási alap, mely által értelmezik a világot (és a tudományt), hanem a tudomány lett az a mérce, mely alapján értelmezik, és megítélik a Bibliát. Bár bírálják a kreacionistákat, de ugyanolyan súlyos hibákat vétenek a(z ál)tudományos szemléletmód apostolai is.

  • MacCsider says:

    Szia Ádám!

    Kent Hovind részletesen foglalkozik a témával:
    http://www.teremtes.com/

    A cikkedhez meg minden elismerésem.

  • Nazo says:

    Szia Ádám!
    Jó a cikk, nagyon egyetértek azzal, hogy a teremtés könyvének leírása nem a mai elméletekkel vitázik.
    Keresztyén körökben én is tapasztalom, hogy fundamentális igazságot csinálnak a 24 órás magyarázatból, ehhez mérve, hogy ki az akinek tekintély a Szentírás. Én is foglalkozgattam már ezzel, és úgy gondolom, hogy Isten itt nem egy tudományos kézikönyvet adott, hanem az akkori kor kérdéseiben, az akkori kor irodalmi jegyeit magában hordozva jelentette ki, hogy Ő a teremtő.

  • Nazo says:

    Még csak annyit, egy előttem szóló bejegyzéshez: sokan favorizálják Kent Hovindot.
    Szerintem nem kéne, ahogy egykét dolognak utána olvastam, számomra elég hiteltelennek tűnik Még maguk a 24órás kerácionisták is erősen vitatják a spekulációit.

  • infaustus says:

    Hovindnak lehet lesz ideje átgondolni a Genezisről vallott értelmezését a börtönben…

  • Szabados Ádám says:

    Mire gondolsz? Én egyáltalán nem ismerem ezt az embert, bár mintha valaki nemrég az ő nevét említette volna a hat napos teremtés kapcsán.

  • Szabados Ádám says:

    O.K., gyorsan utánanéztem az interneten. Szomorú.

  • Zoltán says:

    Sziasztok!

    Egyszerű,paraszti kérdésem csupán az lenne,hogy mi a helyzet azzal a bizonyos héber “jom” szócskával ami a Teremtéstörténet napjait jelenti? Úgy tudom az konkrétan 24 órás napot jelent. Gondolom az Ószövetségben más helyen is ez a szó áll,ahol szintén 24 órás napról beszél a Szentírás. Illetve kérdezem is egyben,valóban így van-e?

    Hovindról: Több tucat vádpontja közül,amik alapján elítélték,kb.99%-a olyan mint,amikor Pál apostolt lázításért akarták elítélni,megölni. Láb alatt volt és sokak szemét szúrta a stílusa és nem kevésbé a tudása. Erről is megvan a hiteles beszámoló,utána lehet nézni.

    Nyilván ugyanígy sokan ezeknek az ellenkezőjét forszírozzák és dobálnak rá köveket,nekem mindennek ellenére is nagyon hasznosak voltak a videói. Sőt nem csak nekem,hanem azoknak a testvéreknek is,akik szintén gyermeki alázattal hajolnak meg Isten Szent Igéje előtt.

    Megnézni mindenképp érdemes,hisz csak tanulni lehet belőle… 🙂

  • Csabacz says:

    Szia Ádám!
    Én sem vagyok tudós és számomra is a “Szentírás a végső tekintély az igazság minden olyan kérdésében, mellyel kapcsolatban állást foglal”. Csak néhány gondolatot fűznék ide. Cikkedet olvasva s elfogadva azokat az állításaidat amik miatt megíratott (többek között) a Genezis, nekem úgy tűnik hogy Mózes az ő kora kőkemény evidenciáit cáfolta amelyekkel párhuzamban nekem a mai kor evolúció tana ötlik fel. Ezért érdekelne többek között azok felfogása az evóról akik eddig pozitívan szóltak a cikkedhez ledorongolva a kreásokat , Hovindnak nem lehet igaza mert börtönben ül :-),mert persze nem tudományos könyvet adott Isten, de én úgy gondolom hogyha nem tudom elmondani valakinek a teljes igazságot mert nem bírná felfogni elhordozni stb akkor mondanék neki valamit virágnyelven de úgy hogy az igazság nem csorbul. Például egy kisgyereknek nem tudom elmondani hogy mitől születnek a kisgyerekek s ezért annyit mondanék, hogy anya és apa szerették egymást és ezért születtél, nem pedig azt hogy a gólya hozott… Így számomra lehetetlen a ma uralkodó tudományos paradigmát elfogadni az élet eredetéről stb, mert ahogy te is írtad, ellentmond a Bibliának. De a kreásoknak nem igazán az a problémájuk szerintem hogy hány éves a föld, hanem az hogy amit a tudomány állít az cáfolja a Genézis soraival együtt a bűn eredetét s az arra adott Bibliai választ… tehát borul a Genézis borul a Biblia is? Várnám azokat a keresztény tudósokat akik a “műkedvelő” “együgyü” kreásokkal ellentétbe tudományos alapon de az Ige tekintélyét megőrizve írnák le a Föld és az Élet keletkezését, tudnák összefésülni a Genezist a tudománnyal a fentebb vázolt gondolat mentén (igazság virágnyelven). Nem pedig elfilozófálva azon hogy Ádám az nem csak egy Ádám nevű embert jelenthet hanem magát az emberi fajt is stb stb stb…. A másik „szintén rövid” 🙂 hozzáfűzni valóm vagy inkább kérdésem az lenne, hogyha a Genézis könyvének elején írtak az akkori ember tudásához tehát a kor tudományos szintjéhez igazodott, akkor meggondolva hogy ez a könyv mit jelentett az adott történelmi pillanatban tehát a Genézis könyv születésekor, látva mennyire bátor, a kor gondolkodásának, azaz a hamis tudománynak mennyire erős kritikája, akkor hogyan olvassuk s értsük úgy hogy ma itt és most mi, szintén ugyanígy kiálljunk a kor tudományos szintjén megfogalmazott hamis dolgai ellen…azaz mik ezek a hamis dolgok amiket a kor hamis tudósai állítanak a Bibliai kinyilatkoztatásban foglaltakkal szemben s különösen a természettudomány keretein belül. Vagy ilyenek nincsenek? S az Igében Isten azért szólt csak ez esetben a régi korok emberéhez a régi korok nyelvén s értelmi szintjén mert tudta hogy majd „nagyobbá lesz a tudás” s rájövünk hogy évmilliók milliárdok alatt jött létre az élet? Szerintem, hogy hogyan az pontosításra szorul, a Genezis nekünk is szól és nem csak stilizáltan, archaikus bájjal, velünk mai emberekkel összekacsintva mintegy bocsánatot kérve a régiek egyszerűségéért szólt így Isten… na eddig voltak e poénos gondolatok… bocsáss meg… remélem kihámozod a lényeget szavaimból. Amilyen nehéz ma egyfelől Bibliahű keresztényként figyelni a tudományos állításokat s nem elfogadni őket de közben látni és elismerni és élvezni a tudományos eredményeket a technika területén (talán itt a baj, a tudomány technikai sikereit átcsempészi más területekre is?) talán az akkori kor embere is ugyanezt a dilemmát élte meg mikor olvasta a Genézist s hallgatta a kor nagy ászait Márduk és Tiamat küzdelméről…

  • endi says:

    Szerintem minden jelent valamit, ami a Bibliában le van írva. Ha az van odaírva, hogy 6 nap alatt teremtett, akkor az azt jelenti, hogy 6 nap alatt. Azonban lehet, sőt biztos, hogy e 6 nap alatt másféle természeti törvények uralkodtak! Hiszen ez a isteni teremtés lényege: hogy nincs alávetve a természeti törvényeknek (hiszen azokat is Isten teremtette).

    Persze Isten teremthette volna úgy is a világot, hogy csak nagyon alap dolgokat teremt és azokból kialakul a világ. Részben ez igaz is, azonban ekkor is vannak olyan dolgok – azok a bizonyos alapok – amelyeket Isten “közvetlenül” teremtett.

    Tehát valójában a kérdés az, hogy hol van ez a határ, azaz mit teremtett közvetlenül Isten, és mi az ami aztán “magától” alakult tovább, vagy alakult ki.

    Az ateista-materialista világnézet szerint a természeti alaptörvények és a véletlen (káosz) az, amiből a világ mai formája kialakult, pl. az élet, értelmes élet is.
    A teista nézetek szerint véletlen nincs, tehát minden a természeti alaptörvények által irányítva alakult ki, vagy közvetlenül Isten által teremtetett.

  • Szabados Ádám says:

    Zoltán! Nem ismerem Hovind történetét, csak amit ma röviden olvastam róla, viszont éltem egy ideig Amerikában. Az USA valódi jogállam, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy az 58 tényállás mind koholt vád lett volna vele szemben.

    A jom szóról: napot és nappalt jelent, de tény, hogy időnként használja a bibliai szöveg metaforikusan is hosszabb időtartamra. A Genezis elején viszont szerintem a hét napjaira utal (7×24 óra), maga a hét nap az irodalmi keret. Mint A rózsa neve c. regényben a nap hét szerzetesi imádsága.

  • Szabados Ádám says:

    Csabacz, fontosak a kérdéseid, én csak azt hangsúlyozom, hogy a Genezisbe ne szuszakoljuk bele a kérdéseinket, ha nem akarja azokat megválaszolni. Vannak kinyilatkoztatott dolgok, és vannak titkok. A világ felfedezése részben a Biblia, részben a természet könyve által történik. Ha a kettő látszólag ellentmond egymásnak, akkor a Bibliának van igaza. Csakhogy az ellentmondás időnként nem a tudomány és a Biblia, hanem egy tudományos hipotézis és egy emberi bibliamagyarázat között feszül. Ilyenkor mindkettő tévedhet.

  • Csabacz says:

    Szia Ádám!

    Ez tetszett: “… ellentmondás időnként nem a tudomány és a Biblia, hanem egy tudományos hipotézis és egy emberi bibliamagyarázat között feszül. Ilyenkor mindkettő tévedhet.”

    köszönöm!

  • Toth Miklos says:

    2Móz 20,11 – Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját.
    2Móz 31,17 – Örök jel ez köztem és Izráel fiai között. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent.
    Koszonom, Adam, hogy javitottal az irasodon a jom/7×24-es megjegyzeseddel.
    Kulonben az a kerdes kellett volna kovetkezzen, hogy ha nem 6, egyenkent 24 oras nap alatt, akkor milyen “nap” alatt?
    Ha szerinted is 6×24, akkor miert lettel nyugtalan?
    Ajanlom mindenki figyelmebe John MacArthur Harc a kezdetert cimu konyvet.
    Irod: “Azért vagyok nyugtalan, amikor kreacionisták a fiatal föld elméletét a mózesi eredettörténettel támasztják alá,”
    Ez egy kicsit teves, ugyanis a fiatal fold elmelete mereseken es termeszeti folyamatok megfigyelesen alapszik, es a kreacionistak csak orulnek, hogy vegre a tudomany kiszolgalja a hitet. Mivel a fold fiatal, evolucio nem tortenhetett ilyen rovid ido alatt, tehat a teremtes a hitelesebb. Ezert mondtam, hogy ha teremtes, akkor valaszolni kell arra a kerdesre is, hogy ha nem 6×24 akkor mi?
    Kulonben pedig sem a teremtest sem az evoluciot nem lehet bizonyitani, sem bebizonyitani senkinek. Zsidok 11:3 Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható. A hit pedig Isten ajandeka.
    Tehat a kerdes az, miert konnyebb nem 6×24 alatt alkotni, es abban hinni?

  • Szabados Ádám says:

    Kedves Miklós! Nem javítottam az írásomon. Éppen amellett érvelek, hogy a 6×24 óra irodalmi keret, melybe a szerző a teremtés történetét elrendezi, tehát nem tudományos leírás. Ami a tudományos méréseket illeti: a tudósok (geológusok, csillagászok) között nagyon kevesen vannak a fiatal föld hívei. Azt gondolom, éppen fordítva van: akik szerint a Biblia fiatal földről beszél, azok a tudomány alapján is ezt igyekeznek bizonyítani, viszonylag kevés sikerrel – legalábbis ami a tudósok meggyőzését illeti. A fenti cikkemben azt hangsúlyozom, hogy a fiatal föld elméletét a hit sem tanítja, legalábbis az a hit nem, amelyik tiszteletben tartja a bibliai szöveg irodalmi formáját. Ha helyesen olvassuk a Genezist, nincs hitből fakadó kényszer, hogy szembemenjünk a föld korával kapcsolatos tudományos konszenzussal.

  • infaustus says:

    “Ez egy kicsit teves, ugyanis a fiatal fold elmelete mereseken es termeszeti folyamatok megfigyelesen alapszik, es a kreacionistak csak orulnek, hogy vegre a tudomany kiszolgalja a hitet.” (Tóth Miklós)

    Ez attól függ, hogy mely könyvet olvasod, vagy mely tudós véleményét hallgatod meg. Vannak evolucionista keresztény tudósok is, akik szintén mérésekre alapozzák az öreg Föld elméletét. Mindenkinek van egy bizonyos értelmezése arról, hogyan történt a teremtés, hogyan _kell_ értelmezni az Őstörténet beszámolóját. Ezért nem mindig objektív a valóságról és tudományos tényekről való értelmezésük. Ebben ugyanúgy elfogultak lehetnek a kreacionisták és az evolucionisták.

    Pont ezért fontos az, amit Ádám írt, ti. nem szabad beleolvasni a saját tudományos elképzeléseinket olyasmibe, ami nem tudományos kézikönyv a világmindenség keletkezéséről. Sokkal fontosabb a Genezis teológiai mondanivalója. Ezért nem érdemes szerintem különböző tudományos formulákat kiolvasni belőle.

  • endi says:

    A kreacionizmus ún. réselmélete szerint a Teremtés könyve első és 3 verse között nem tudjuk hogy mennyi idő tellt el. Ezen elmélet szerint Isten elpusztította a Föld előző bioszféráját és újat teremtett. Az is lehet, hogy ott is özönvízzel pusztított, erre több utalás van szerintem. Valahol olvastam, hogy az a kifejezés, hogy “kietlen és puszta lett” a pusztításra utal. Az özönvízre szerintem az lehet utalás, hogy Noénál Isten kijelenti, hogy többé nem fogja özönvízzel elpusztítani a világot – ebből nekem úgy tűnik hogy már többször megtette, nem csak itt Noénál.
    Olyat véleményt is hallottam, hogy a démonok azért keresik a víz nélküli helyeket, mert ők az előző civilizáció lényei, ez is utalhat arra hogy özönvízzel lett az is elpusztítva.

    Az is érdekes amúgy hogy a napokról azelőtt beszél a Biblia a teremtés leírásánál, mielőtt megteremtette volna a Napot. Sőt, talán az 5. versszakban definiálja is a napokat! Mármint azt, amit az Isten napnak nevezett. Mert nekem úgy tűnik, hogy az emberek számára a napokat a Nap határozza meg, de Istennek nem feltétlen (legalábbis a teremtéskor).

  • endi says:

    Ja és a réselmélet egyik lényege, hogy részben magyarázatot ad a fosszíliákra és a nagy korokra, ugyanis ezek mind az “előző” teremtésből maradtak.

  • Toth Miklos says:

    Elnezest kerek, Adam, azt hittem tagadod a 6×24-es teremtest.
    Nagy korok nem leteznek. Nincs is mivel merjuk oket! Colstokkal nem lehet szazadmillimetereket merni, sem karbonkormeghatarozassal evmilliokat.
    Ha azt mondtuk, elkulonitjuk a tudomanyt a muveszettol, akkor tegyuk is azt, es ne beszeljunk ugy, mintha a fold oreg korarol konszenzus letezne (barmi is lenne az; a konszenzus gyakran nem tobb mint egyeztetes es az eredmenyek atmasolasa).
    “nagyon kevesen vannak a fiatal föld hívei” – sajnos!
    Hogy a tudosoknal miert van keves sikere a meggyozesnek, azt lathattuk a Zsidok 11:3-bol.
    Ha a hit tanitja a teremtest, es szerintem vilagosan tanitja, akkor a fiatal foldet is tanitja.
    Ha a tudomanyos konszenzus alatt a folt hosszu korat erted, honnan meritsuk a hitbeli kenyszert, hogy szembemenjunk vele, ha a Genezisbol nem?
    Mi a helyzet a bemasolt ket exodusi igevel?

  • Szabados Ádám says:

    Kedves Miklós! Az érvelésem lényege az, hogy a Genezis nem foglal állást a föld és a világegyetem korával kapcsolatban. A Zsid 11,3 sem azt mondja, hogy hit által értjük meg, hogy Isten 6000 évvel ezelőtt teremtette a világot. Ettől még lehet 6000 éves a világegyetem, de ez már tudományos kérdés; a tudósok elsöprő többsége most kicsit öregebb univerzumban gondolkodik. A Genezis fontosabb kérdésekre ad választ.

    A 2 Mózesből idézett igék visszautalnak a teremtéstörténetre, ahol a hat nap munkálkodást a megpihenés követte. Az eredettörténetből kiderül, hogy még Isten sem örökké teremt; a hét hetedik napja legyen tehát a zsidók számára az Isten előtti megnyugvás napja. Erről szól az általad idézett két ige. Ettől az utalástól nem lesz hirtelen más a teremtés hat napja, mint irodalmi keret, ahogy a mitológiai Leviátán sem lesz több költői képnél attól, hogy a zsoltáros utal rá (104,26), és a nap sem kering a föld körül attól, hogy “Isten felhozza a napját gonoszokra és jókra egyaránt”.

  • Toth Miklos says:

    (:
    Akkor erdeklodessel varjuk az ujabb cikkeidet, amelyek esetleg a teremtes hogyanjara is ravilagitsanak egy kicsit.
    Bekesseget!

  • Ödönbéla says:

    Ádám,
    Ha jól értem (más cikkeidet is olvasva) a Biblia őstörténeti tanításairól azt gondolod, hogy
    1. a Biblia nem foglal állást a Föld koráról,
    továbbá
    2. Ádám és Éva valós történelmi személyek voltak.

    Ezek alapján érdekelne, mi a véleményed az Özönvízről? Globális, lokális, szimbolikus? Hogy fér össze a globális Özönvíz a nem-fiatal föld-értelmezéssel, már ha összefér? És a tudománnyal?

    ÖB

  • Szabados Ádám says:

    Ödönbéla, én nem feltétlenül látok összefüggést az özönvíz és a Föld kora között. Az özönvíz globális, lokális vagy regionális is lehetett, mindegyik mellett szólnak érvek. Szerintem antropológiai értelemben globális volt, földrajzi értelemben viszont valószínűleg csak regionális.

  • Jake28 says:

    Sziasztok!

    Nagyon érdekes téma a hit szempontjából, sokat gondolkodom rajta. Elárulom, hogy földrajzos vagyok és néha nehéz a Biblia és a tudomány állításaival szembesülni. Sőt gyakran kicsinyességken rágódom. Pl. a héber “jom” nap szót miért 24 órás napra értelemzik? Mi is egy nap? Kb. 24 óra, ami alatt a Föld egyszer megfordul a tengelye körül. De a Biblia korában nem tudtak a Föld forgásról, és a keringéséről sem. (Jób könyve említi, hogy a Föld a semmibe van függesztve.) Így hogyan tudták – állapítottáák meg a kb. 24 órát? Miért érdekes ez?
    Azt is tudjuk, hogy a zsidóság estvétől estvéig (első csillag feljövetelétől) számolja a napokat. Így megfigyelésből adódóan, lényegében minden nap hosszúsága más és más, mert függ: az évszaktól, az adott hely szélességi körétől (emlékezetek a sarkörön túl nyáron bizonyos ideig nem megy le a nap, télen nem kel fel, csak az egyenlítőn van azonos hosszúságú nappal és éj) Tehát a genezisben említett jom, tengelyforgás, keringés, évszakok, szélességi körök nélkül mekkora időszakra vonatkozik?

  • Szabados Ádám says:

    Kedves Jake28!

    Köszöntelek a blogon! Szerintem a Genezis helyes értelmezése nem a jom szón áll vagy bukik, hanem más megfontolásokon. Maga a szó elsődlegesen napot jelent (azt a 24 órás pediódust, amit mi is nap alatt értünk, max. napnyugtától napnyugtáig számolva, nem éjféltől éjfélig). A fő kérdés inkább az, hogy a szövegben szereplő napok milyen szerepet játszanak Isten teremtő aktusainak elbeszélésében. Szerintem irodalmi keretről van szó, melybe a szerző elrendezi azokat az információkat, amelyeket a világ kezdeteiről el akar mondani. Ezt a magyarázatot legfőképp a napok közötti párhuzamok támasztják alá (szétválasztás napjai, betöltés napjai). A szöveg műfaja költői próza, hihetetlenül fontos igazságtartalommal.

  • brabant89 says:

    Kedves Ádám!
    Ha jól értem, akkor szerinted a Genezis 1 egy tanmese a politeizmussal körülvett zsidóság számára, amely a kor világképét veszi alapul: a Föld a világ közepe, az eget egy boltozat választja el a földtől.
    Igazad lehet abban, hogy a történet felépítése – elválasztás és benépesítés – könnyen megjegyezhető, de ennek csak a politeizmussal – istenek harca a teremtéskor – illetve az égitesteknek az emberekre gyakorolt hatásának elképzelésével szemben van értelme.
    Úgy látom, hogy ma ez teljesen irreleváns, sőt, ami haszna lehetett megfogalmazásakor, ma viszont inkább káros, látva azt, hány fiatal föld kreacionistát vezet félre.
    Összefoglalva tehát a Genezis 1 csupán egy vitairat korának politeista teremtéstörténeteivel szemben, a világ – és benne a Föld illetve az ember – létrejöttéről semmi konkrétumot nem tartalmaz, ami ezért teljes egészében a Bibliától független természettudomány hatásköre.

  • Szabados Ádám says:

    Nem, nem csak egy politeista kultúrával vitatkozó irat. Néhány idevágó cikk:

    Mit tanít a Genezis Istenről, a világról, a földről és az emberről?
    Milyen értelemben történet a Genezis?
    Összehangoljuk a Genezist a tudománnyal?
    Eredetkutatás a Genezis világosságánál
    Nyugodt vitairat?

    Penzias mondta a kozmikus háttérsugárzás felfedezése után, mikor bizonyítottá vált, hogy az univerzumnak volt kezdete: „A legjobb adatok, amelyekkel rendelkezünk, pontosan azok, melyeket akkor is megjósoltam volna, ha semmi másra nem tudnék támaszkodni, csak Mózes öt könyvére, a Zsoltárokra és a Biblia egészére.” (Jerry Bergman: “Arno A. Penzias: Astrophysicist, Nobel Laureate,” in Perspectives on Science and Christian Faith 46.3: 183-187, (9/1994), 183)

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum