Karácsony előtt felvázoltam lehetséges megoldásokat a Jézus két nemzetségtáblázata (Máté 1,1-17 és Lukács 3,23-38) közti feltűnő különbség problémájára. A három lehetséges megoldás közül azt a második századi felvetést tartottam legvalószínűbbnek, mely Julius Africanus nevéhez fűződik. Eszerint mindkét nemzetségtáblázat Józsefé, de az egyik a tényleges vér szerinti vonalat követi, a másik viszont a jogi vonalat, melyet valószínűleg a levirátus intézménye indokolt. Ha ezt a megoldást választjuk, felvetődik azonban egy újabb kérdés: ha Mária szűzként termékenyült meg a Szentlélektől (ahogy az evangéliumokban olvassuk), a nemzetségtáblázatok viszont József (jogi vagy vér szerinti) vonalát követik, nem Máriáét, milyen alapon állítjuk, hogy Jézus Dávid házából származott? A próféciák alapján a Messiás Dávid utóda, de vajon a názáreti Jézust joggal mondjuk-e Dávid fiának?

A rabbinikus felfogás szerint a zsidó származás anyai ágon öröklődik, tehát Jézus származása esetében Mária hovatartozását kell(ene) figyelembe venni, nem Józsefét. Emellett régóta jelen van a köztudatban a gyanú, hogy Mária – Jézus vér szerinti anyja – talán nem is Júda, hanem Lévi törzséből való volt. Ha ez a két feltételezés megáll, Jézus vér szerint Lévi törzséből származott, nem Júdáéból. Akkor viszont milyen alapon mondjuk őt Dávid fiának? Mivel Jézus dávidi származása az Újszövetség fontos teológiai alapvetése – ő maga is hivatkozott rá –, egyáltalán nem lényegtelen Jézus törzsi hovatartozásának a kérdése, ahogy az sem, hogy Józsefnek lehetett-e bármi köze a Krisztus pedigréjéhez.

Mária Júda vagy Lévi törzséből származott?

Amennyiben sem Máté, sem Lukács nemzetségtáblázata nem Mária vonalát követi, Mária származásáról egyetlen biztos információnk van, az, hogy Erzsébet rokona (συγγενίς) volt (Lk 1,36). Lukács szerint Erzsébet a pap Zakariáshoz ment feleségül, Áron leányai közül való volt, tehát egyértelműen Lévi törzséhez tartozott (Lk 1,5). Ebből logikusan következik, hogy Mária is Lévi törzséből származott. A συγγενίς (rokon) elvileg jelenthetné egyszerűen azt, hogy Mária és Erzsébet egyaránt zsidók voltak, de W. Michaelis szerint a kontextus nem engedi meg a szónak ezt az amúgy is rendhagyó értelmezését. „A συγγενίς vagy azt jelenti, hogy mindketten Lévi törzséhez tartoztak, vagy azt, hogy még ennél is közelebbi rokonságban álltak egymással.” (TDNT 7:740) A korai egyházban ismert volt a nézet, hogy Mária valójában Lévi törzséhez tartozott. H. Strathmann szerint A tizenkét pátriárka testamentuma keresztény betoldásai között találunk utalásokat arra, hogy a Krisztus Júda és Lévi magvából származik, betöltve ezzel mind a királyi, mind a papi tisztséget (TDNT 4:238-239). A manicheus Faustus pedig – Augusztinusz szerint – még Mária lévita apjának a nevét is tudni vélte: Faustus Máriát egy bizonyos Joachim pap leányának tartotta (Faustus manicheus ellen, 23:4).

Mária lévita származásának ellentmondani látszik ugyanakkor az, hogy a zsidók csak a saját törzsükön belül házasodhattak. Euszebiosz József júdai nemzetségével támasztja alá Máriáét is: „Ha pedig valamiképp így alakult József családfája, ebből logikusan az következik, hogy Mária is ugyanabból a törzsből való volt. Mózes törvénye szerint ugyanis más törzsbeliek nem köthettek egymással házasságot. Csak ugyanabból a népből és ugyanabból a törzsből valóval lehetett házasságra lépni, nehogy a nemzetség öröksége törzsről törzsre vándoroljon.” (Euszebiosz Egyháztörténete, 41). De vajon szigorúan megtartották-e ezt a szabályt? Tegyük fel, hogy nem. Ha a Júdából származó József eljegyezhette a lévita Máriát, akkor Augusztinusz szerint ez akár fordítva is történhetett. Amennyiben ugyanis Mária tényleg a lévita Joachimtól származott, ahogy Faustus állította, akkor korábban maga Joachim (vagy valamely felmenője) is beházasodhatott Lévi törzsébe, miközben vér szerint Dávid házából származott. Ebben az esetben az is indokolhatta József és Mária törzsközötti jegyességét, hogy Mária vér szerint Dávid leszármazottja volt, csak jog szerint tartozott Lévi törzséhez. Augusztinusz hangsúlyozza, hogy mindez persze csak feltételezés, ahogy az is, hogy Máriát lévita apa nemzette. Az egyházatya szemében az egyöntetű evangéliumi bizonyságtétel számított perdöntőnek, miszerint Jézus Dávid házából származott; a homályosabb következtetéseket Augusztinusz ehhez a szilárd bizonyságtételhez próbálta hozzáigazítani. (Faustus manicheus ellen, 23:4-10)

Bár az Erzsébettel való rokonság joggal veti fel Mária lévita származását, és a korabeli forrásokból kiderül, hogy a felvetés nem újkeletű – Strathmann szerint az egyik töredék, mely a Krisztus vegyes (lévita és júdai) származására utal, magától a lyoni Iréneusztól származik (TDNT 4:238) –, a korai egyház mérvadó személyiségei úgy tűnik, inkább elutasították Mária lévita származását. A második századi Jusztinosz egyházatya a zsidó Trüfónnal folytatott beszélgetésében például többször érvként hivatkozik Mária júdai nemzetségére (Párbeszéd a zsidó Trüfónnal in A II. századi görög apologéták, 262, 284). A kérdést mégsem az egyházatyák, inkább a Zsidókhoz írt levél hetedik része döntheti el. A levél szerzője ugyanis kifejezetten tagadja, hogy Jézus lévita lett volna: „Amikor megváltozik a papság, szükségképpen megváltozik a törvény is. Ugyanis akiről ez elhangzik, más törzshöz tartozik, amelyből senki sem szolgált az oltárnál. Mert ismeretes, hogy a mi Urunk Júdából támadt, de ebből a törzsből származó papokról semmit sem mondott Mózes.” (Zsid 7,12-14) Ha Mária révén Jézus Lévi törzséhez (is) tartozott, az egész fejezet érvelése szükségtelenné válna, hiszen akkor Jézus az ároni papságot is örökölhette volna. A szerző azonban kizárólag Jézus júdai származásáról tudott, éppen a lévita származás hiánya indokolta a fejezet főbb téziseit.

A női vagy a férfi vonal számít?

Tegyük fel, hogy Mária mégis Lévi törzséhez tartozott, vagy egyszerűen csak nem tudjuk biztosan, hogy Dávid házából származott-e, és kizárólag abból a feltevésből indulhatunk ki, hogy Jézus jogilag a Dávid nemzetségéhez tartozó ács József fia volt. Vajon tekinthetjük-e Jézust Dávid fiának, ha Mária szűzként fogant, tehát Jézusnak Józsefhez vér szerint semmi köze sem volt, különösen annak a fényében, hogy a zsidók a zsidó származást anyai ágon tartják számon? Mária törzsi identitásának bizonytalansága és a származás női vonalon való számontartása olyan kettős érv, mely vastag kérdőjeleket tesz Jézus dávidi származása mellé. Mit mondhatunk az utóbbi érvre?

A legkorábbi rabbinikus hagyomány (a tannaim beszédeit tartalmazó Misna) tényleg a női vonalon tartja számon a zsidó identitást, és bár a tannaitikus hagyomány mózesi eredete nem bizonyítható, az biztos, hogy tekintélyes hagyományról van szó. A Misna véleménye azonban egyáltalán nem tükrözi ebben a kérdésben a Tanakh (héber Biblia) hangsúlyait. B. Witherington III szerint az ószövetségi nemzetségtáblázatok (nagyon ritka kivételektől eltekintve) a nemzetség meghatározásakor a férfi vonalat követik, és olyankor is a férfi vonalán tartják számon a származást, amikor nyilvánvaló, hogy valaki csak jogilag számít a férfi gyermekének („The Birth of Jesus” in Dictionary of Jesus and the Gospels, 65). Jézus esetében úgy tűnik, Lukács és Máté egyaránt az ószövetségi nemzetségtáblázatok elvét követi, és Jézus származásánál a tannaitikus hagyománnyal ellentétben József jogi szerepét tekinti mérvadónak, nem Mária vérvonalát. József Dávid házából származott, tehát Jézus is. Az anyai vérvonalat felülirja az apától örökölt jogi státusz.

D. R. Bauer a Máté evangéliumában található nemzetségtáblázat kapcsán szintén az örökbefogadásra helyezi a hangsúlyt. „Hogy lehet Jézus Dávid fia, ha nem József természetes fia? A válasz: József Dávid fiaként Jézust örökbe fogadja és a nevére veszi (1,20-25). Az a tény, hogy József örökbe fogadja Jézust, egyáltalán nem kérdőjelezi meg Jézus dávidi származását. Zsidó körökben nem annyira a testi származás révén lett valaki egy ember fiává, hanem azáltal, hogy az az ember a fiának ismerte el őt. Jézus Dávid fia örökbefogadás révén, Isten Fia foganás révén (Mt 2,15; 3,17).” („Son of David” in Dictionary of Jesus and the Gospels, 268-269)

Dávid fia volt-e Jézus? Egyet biztosan állíthatunk: az eseményekhez legközelebb álló evangéliumi beszámolók egyetlen egyszer sem utalnak Jézus esetleges lévita származására, viszont nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a názáreti Jézus Júda törzséhez tartozott, és azon belül is Dávid házából származott, ezért ő a Dávid fia (pl. Mk 11,47; 12,35-37). Hogy ez egyedül József miatt volt-e így, vagy Mária származása is megerősítette-e, az talán nem olyan lényeges kérdés, mint amilyennek elsőre látszik. Az evangéliumok egyértelműen József szerepét hangsúlyozzák azzal összefüggésben, hogy Jézus Dávid házából származott. Jézus dávidi származását Mária Erzsébettel való rokonsága fényében hirdették, nem valószínű, hogy a szóban forgó részlet elkerülte volna a figyelmüket. A zsidó hagyományt Gamáliel rabbi lábainál elsajátító, saját pedigréjét gondosan számon tartó Saul rabbi – akit mi Pál apostolként ismerünk – egy pillanatig nem habozott leszögezni: az Isten Fia „test szerint Dávid utódaitól származott” (Róm 1,3).

9 hozzászólás a “Biztos, hogy Jézus Dávid házából származott?” bejegyzéshez

  • Dendy says:

    Kedves Ádám,

    egy kérdést szeretnék feltenni a fenti (egyébként nagyon szinvonalas)gondolatsorhoz.

    Már korábban is említetted, hogy a zsidók csak a saját törzsükön belül házasodhattak, hivatkozva Euszebioszra, illetve a Mózesi törvényre.
    Ismereteim szerint 4Mózes 36.fejezetében van erről szó, de ott ez egy különleges esetre, kizárólag azokra a lányokra vonatkozik, akik földet örököltek (lévén, hogy az apjuknak nem volt fiúgyermekük – lásd Célofhád lányai – annak elkerülése végett, hogy a föld ne keveredjen a törzsek között).

    Arról nincs tudomásom, hogy Mária hasonló helyzetben lett volna, így az ezen az alapon levont következtetés tévesnek tűnik. (vagyis esetlegesen lévita származású hölgy hozzámehetett volna Júda törzséből való férfihoz) – az persze egy más kérdés, hogy Mária szerintem is Júda törzséből származott

    üdvözlettel,
    Dendy

  • Szabados Ádám says:

    Kedves Dendy, köszönöm a kiegészítésedet. Igazad van, valóban szűkebb körre vonatkozik a mózesi rendelkezés, mint ahogy Euszebiosz értette, és ahogy utaltam rá. Ez még nagyobb rugalmasságot enged meg a fenti probléma megválaszolásához.

  • esefi says:

    Kedves Ádám,

    Írod:

    “A legkorábbi rabbinikus hagyomány (a tannaim beszédeit tartalmazó Misna) tényleg a női vonalon tartja számon a zsidó identitást…”

    Nem ott van az eb elhantolva, hogy női vonalon a zsidó (pontosabban izraelita) identitást tartja számon, nem pedig a családi, vagy törzsi hovatartozást? Nem arra vonatkozik ez, amikor egy nem izraelita és egy izraelita kapcsolatából származik gyerek?

  • Szabados Ádám says:

    Erre én is gondoltam, de ennek jobban utána kellene néznem, mielőtt biztosat mernék mondani.

  • Farkasokkal táncoló says:

    Ádám, nem tudom nem kérdezni: hány angyal fér el egy tű hegyén? 😀

  • Szabados Ádám says:

    Azt nem tudom, de nem is lényeges a keresztény hit történeti igazsága szempontjából. Nem angyalokkal táncolunk… 🙂

  • Zolibá says:

    http://mek.oszk.hu/03200/03219/03219.pdf
    125.-128. oldalig ajánlom elolvasásra, ezekre a kérdésekre ad választ az arámi alapján:

    1. Miért van Máté nemzetségtáblájában 13 név az általa
    említett 14-el szemben?
    2. Miért nem egyezik a babiloni fogságbavitelig számolt
    nemzetségtábla a két evangélistánál?
    3. Hogyan lehetséges, hogy József egyszerre származik
    Nátántól és Salamontól is?
    4. Hogyan lehet Jézus Dávid fia, ha Mária nem leszármazottja
    Dávidnak?

    A Máté 1:16 az arámi alapján
    …József, Mária APJA, és Máriától született Jézus, akit Krisztusnak neveznek.
    “Ha Máté Mária nemzetségtáblájáról beszélt, akkor
    az első kérdés már meg is oldódott. Mária és apja, József
    14-re egészíti ki a „hiányos” nemzetségtáblát, mert az
    „annak a Máriának az apja” így két nevet jelent. Megoldódik
    a különbség is, József leszármazása Lukácsnál nem
    osztható olyan 14-es csoportokra, mint Máriáé Máténál.
    Megoldódik az a kérdésünk, hogyan származhat Nátántól
    ÉS Salamontól József, hiszen két különböző Józsefről
    van szó, s így megkapjuk azt az érdekes eredményt is,
    hogy az ige az arám változatára alapozott magyarázat
    szerint Jézus mind anyai, mint apai ágon Dávidtól való!”

  • Szabados Ádám says:

    Zolibá,

    érdekes ez a megoldási javaslat, de kicsit túl sok benne a feltételezés. A görög szövegben a 16. és 19. versekben is Mária ἀνήρ-jaként (férjeként) szerepel József, ezért még ha azt is feltételezzük, hogy Máté eredetileg arámul írta az evangéliumát (ami nem kizárt, de feltételezés), és hogy a Pesitta arám/szír korábbi a görög szövegnél, nem pedig fordítása annak (ez megint feltételezés), és a 16. versben szereplő arám szót apaként kell értelmeznünk (ahogy Younan javasolja), akkor is ott van még az a probléma, hogy József „Mária embereként” való két említése kontextuálisan túl közel van egymáshoz ahhoz, hogy egyéb jel vagy utalás hiányában két különböző Józsefként értelmezzük. Younan (és Gombor és Kiss) magyarázatát tovább gyöngíti, hogy más szír fordítások (pl. a Cureton-féle és a Sínai szír kézirat) egyértelművé teszik, hogy a 16. versben Mária József jegyese, nem lánya.

  • Dávid says:

    Kedves Ádám!

    Nemrég olvastam egy könyvet, ami érdekes megoldást hoz, és számomra eléggé meggyőzőnek tűnik (Risto Santala: A Messiás az Újszövetségben a rabbinikus iratok fényében, 72-76.o.).
    Lényegében Máté valóban József családjától (jogi és üdvtörténeti értelemben) számítja Jézus dávidi származását. Ez a legitim királyok felsorolásában is megjelenik (pl.: Salamon, Ezékiás Jósiás, stb.).
    Lukács viszont valószínűleg vérségi vonalon hozza. Ez abból is kitűnik, hogy egyenesen Ádámig (majd Istenig) vezeti vissza Jézus származását. Az eredeti görög szöveg a “ὡς ἐνομίζετο” kifejezést használja, ami azt jelenti: ahogy gondolták. Ám ez megfeleltethető egy héber kifejezésnek (ke-hozqa vagy kemo huhzaq), ami azt jelenti, hogy jogilag “megerősítették, hitelesítették”.
    Így tehát ez vonatkozhat arra, hogy Lukács József apósától, Élitől hozza a nemzetségtáblázatot, tehát Mária vérségi vonalát veszi alapul.
    Így tehát Jézus egyrészt jogilag (József családján keresztül), másrészt vérségileg (Mária családján keresztül) is Dávid fia.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum