Óvodás korom óta szerettem március 15-ét. A tavaszi széllel kifeszülő nemzeti érzést, a Kossuth-nótát, a „Mit kíván a magyar nemzet?” 12 pontját, a Nemzeti dalt, és szinte mindent, ami ehhez az ünnephez tartozik. Március idusán mindig kitűzöm a kokárdát, és elmondom a világnak, hogy magyar vagyok. Jó érzés kis nemzethez tartozni. Amikor valamiből kevés van, az valahogy felértékelődik. Egy liechtensteini polgárt már szinte múzeumban kellene őrizni. Orosznak, amerikainak, pláne kínainak vagy indiainak lenni nem nagy cucc. De magyarnak? Az már valami! Persze tudom, igazából ennek sincs nagy jelentősége. Csak annyi, mint a nyelvünknek. Jó, hogy van ilyen is. Jó, hogy a világ nem olyan egyforma emberekből áll, mint az Idő urai c. rajzfilm arctalan sokasága. Isten szereti a különbözőséget. A világ színesebb azzal, hogy mi is itt vagyunk ezen a bolygón, a magunk ritka nyelvével és girbegurba történelmével.

A kicsiségből fakadó jó érzésnek van azonban fonákja is. Az egészséges nemzeti érzés könnyen a közösségi énünk idealizált, retusált formájává válhat, melyből hamis identitást gyúrunk a magunk számára. Ezt az identitást aztán úgy védelmezzük, mint ha az életünk múlna rajta. Sem a tévedéseinket, sem a bűneinket, sem a mások erényeit nem tudjuk elismerni, mert folyamatos bizonyítási kényszer nehezedik ránk. A kisebbrendűségi érzésnek erre a formájára figyelmeztetett Vajda János, aki harcolt a 48-as szabadságharcban, és Bibó István is, aki pár nemzedékkel később szintén egy szabadságharcban vett részt. Ma ezzel a két idézettel szeretnék ünnepelni, kicsit visszafogottabban, mint más években:

„Megtámadott nemzetiségünk kétségbeeső féltésében annyira belebújtunk magyarságunk földalatti bástyáiba, cifra szűrünket úgy a fejünkre húztuk, hogy az ember alig látszik a magyartól.” (Vajda János)

„A nyugati nemzetek teljesítményeinek nagysága éppen abban áll, hogy magától értetődő nyugalommal élik nemzeti életüket anélkül, hogy mint nemzet mindenáron felmutatni akarnának valamit.” (Bibó István)

Amit Vajda és Bibó a nemzeti identitásról mondanak, kis átfogalmazással szerintem az egyéni életünkre is igaz lehet.

29 hozzászólás a “Kis nemzeti én” bejegyzéshez

  • Miklós says:

    Jó gondolatok! Talán kicsit ünneprontásként hagozhat, de szerintem Bibónak egyáltalán nincs igaza, Vajdának sajnos igen.

  • bányász says:

    Bocsánatot kérek…, azok a kedves nyugalommal szemlélődő nemzetek végigrabolták a teljes földet az elmúlt évezred alatt, hódítottak, amíg a szem ellát. Itt, a kárpátmedence berkeiben is jó sokan akartak segíteni rajtunk. Németek Frank testvéreinkkel 907 Pozsony, 1241 tatárok, 1526 Török barátaink ( német “pénzügyminiszterekkel” a hátuk mögött), majd a Habsburg kegyes “gondoskodás”. Mindenki tudhatja a sort, stb,stb… Aztán jött ez a pompás ötlet Kossuth Lajos földönfutó nemes létére, hogy katasztrófába taszította a nemzetet ( 100000 ember halt meg 1848 49 alatt, tavalyi évben Fejér megye lélekszáma egyszázegyezerkilncszázvalahány ember), nem volt az szabadságharc, Kossuth nyílt nemzetiségek elleni politikájának eredménye volt, hogy Jelasics megindult. Persze hogy pénzt is szerzett az egész felháborító gyilkolászásához Kossuth, hogy kiktől? Ezt hagyjuk. Ne értse félre senki, a halottaink HONVÉDEK voltak! Sajnálatos, de még egyszer sem hallottam egy megemlékezésen sem a neveiket, egymás után felsorolva!!!!!!!!!!!!! Pedig ugye Sándor erről végrendeletet hagyott! Majd a XIX. és XX. század szinte teljesen elpusztította a nemzetek gerincét Európa szerte. Majd a fent említett pompás társaság ( szemlélődő, stabil identitással rendelkezők) hoztak egy egyedülállóan igazságos “megegyezést” egy apró francia idilli településen, nem? Kinek hamis az identitása? Nézzen bele mindenki a saját felmenőinek a cselekedetibe, a Belgák, Franciák, Brittek, Spanyolok, Hollandok, persze mi is. De az mégis csak elképesztő, ahogy a rabló, bocsánat, gyarmatosításban élenjáró “nyugodt identitású” nemzetek mutatják meg, mi a helyes. Tényleg? Más. A nyelvünk nem ritka (ritka: Minek egyes részei nem állanak közel egymáshoz, s az illető térhez képest aránylag csekély számmal vannak). Arra gondoltál hogy egyedülállóan fejlett, igaz? Írásbeliségünk a rovásírás. Legrégebbi, bizonyítottan olvasható formában Az amit jelenleg tanítanak, egészen elképesztő …, itt egy érdekes dolog:

    Forray Zoltán Tamás 1997-ben Torontóban adta ki mindössze 40 oldalas művét, amely A kerék ősmagyar eredete címet viseli. Rövidsége ellenére azonban annyi tényanyagot tartalmaz műszaki szempontból őskultúránkról, mint sok, többszáz oldalas könyv. Ezt írja a korongról: „A legkorábbi kör alakú kultikus tárgy a Kárpát-medencéből került elő, a cca. 7.000 éves tatárlakai agyagkorong, amely már évszakokat is mutat. Ez a világ legősíbb írását tartalmazza, megelőzvén a mezopotámiait kb. 1000 évvel.”

    nos ez a korong a rovásírás jeleit hordozza, és meg is fejtett szöveg olvasható ki a rovásokból. Ennek a népnek folytonossága, jelenléte töretlen a földrajzi helyen az utolsó jégkorszak óta. Miért van mégis az az érzésem, ezek a tények nem ismertek széles körben? Hogy van az, hogy a szürkemarha, osztrák nemzeti érték? MI a csoda?!? de jól elkalandoztam, tyűha…

  • természetvédő says:

    Egyetértek az előttem szólókkal, ám a szerzővel is a “kicsiséggel” kapcsolatban ami számbéli kicsiség. A nagyoknak általában az (volna) a FELADATUK hogy felelősök legyenek, ehhez képest ez nagyjából fordítva van

    még a “szegények” és “gazdagok” közötti alapigét illetően is: “A szegény a gazdagnak legelője” (Sirák).

    Persze, hogy az “igazságtalanság” sok hazafi (ifjak, rendre) szívét megdobogtatja, fellelkesíti az IGAZSÁG védelmében. Az elnyomás hol is volna jogos? Akkor, amikor az Úr abszolút/döntési szabadságot adott nekünk?

    Az kellene végre, hogy a lelkes ifjak, vagy, akiknek életre szóló ez a lobogás felfedeznék, hogy közös ügyünk van a “felszabadulásra” és feltekintésre (arra akit átszegeztek). KÖZÖS ügyünk van hogy legalább ne egymás ellen fordítsuk a hazaszeretetünket, mi, kicsi és leigázott népek. És ez aktuálisabb mint valaha.

  • Gergely Erzsébet says:

    “…………. Jó érzés kis nemzethez tartozni.
    ……………………………………….
    …. De magyarnak? Az már valami!………….”

    Átmelegítette szívem e föntebbi poszt.
    Hálás vagyok Istennek, hogy itt és most élhetek.
    Emlékszem, volt életemnek olyan szakasza, mikor
    lehetőségem lett volna Angliában maradni. Örül –
    tem az akkor számomra útmutató igeversnek:

    “A Felséges részt adott a népeknek, és szétosztotta
    az ember fiakat, megszabta a népek határait, ……”
    (5 Mózes 32:8)

    Bár tudom, ez itt elsősorban Izraelre vonatkozik.
    Ám bizonyos vagyok abban, a nekem adott “rész” ki –
    csi falumban lévő otthonom, és a “határ” szülőföl –
    dem Magyarország.

  • Cypriánus says:

    Valószínűleg sokaknál leverem a biztosítékot, de egyre kevésbé tudok azonosulni az “1848-49 -es Forradalom és Szabadságharc”-al. …Nemzeti hübrisz, a geopolitikai realitások figyelmen kívül hagyása, az ország többségét kitevő “nemzetiségek” semmibe vétele és következményeként polgárháború…

    Még maga március 15 és a polgári reformok az teljesen rendben van, de a szabadságharc túltolt irreális marhaság volt.

    Ahogy az egész magyar “függetlenségi hagyomány” ezer sebből vérzik, mint Szekfü Gyula is rég megállapította. A szektás református öntudat + nemzeti gőg túltengése. Primitív rabló-erőszakoló hordákat, mint Bocskai hajdujait meg a Rákóczi -féle haború alacsony harcértékű, fegyelmezetlen erőszakos kurucait dícsőitünk egy az országot ténylegesen fejlesztő uralkodóházzal szemben.

    Pl a sok szempontból kártékony , sokáig törökbérenc rablóvezérként is funkcionáló Thököly Imre szobrára cserélték ki a kommunisták Mária Terézia szobrát, aki uralkodóként lerakta a teljes magyar iskolarendszer alapjait…

    Értem én, hogy a periféria-centrum küzdelmekben ki kellett fejezni a “periféria” hangját, és azt sem mondom ne legyen Thökölynek szobra valami evangélikus templom mellett, de ettől még a kiegyezéseinkre büszkébbek lehetnénk, mint a szabadságharcainra: az első kettő (Bocskai és Rákóczi ) sok szempontból szánalmas/ undorító volt, különösen a Bocskai féle okozta a civil lakosság értelmetlenül nagy kirablását és pusztulását, nem kis részben a “nemzeti szabadságért küzdő hősök” és a mellettük harcoló török hordák részéről …
    Rákóczi már több kompromisszumot ért el, (akaratlanul is), szóval nem dobnám ki a nemzeti hősök közül, de a kurucok nem voltak sokkal romantikusabbak, mint ma a szíriai polgárháború valamelyik félőrült martalóc csapata.

    Szóval szobrot a Habsburg uralkodóinknak is ! Sok nagyon is megérdemelné !

    Az 1848-49 pedig hősies volt és katonailag is rendkívüli teljesítmény-de tök értelmetlen. Mi értelme egy óriási vérfürdőnek, ha nincs is reálisan elérhető cél?
    Ezt Széchenyi jól látta, Kossuth meg nem.

  • Discipline says:

    Kedves Cypriánus!

    Teljesen egyetértek, örülök, hogy van még, aki “normálisan” gondolkozik ebben a kérdésben, bár sajnos elég kevesen.

    Több megbecsülést a királyainknak (még a Habsburgoknak is, amelyik megérdemli)! És legalább kicsit vissza kellene venni a balos, forradalmi hagyomány dicsőítéséből (amit egyébként a “jobboldal” is magáénak tart).

    Orbán Viktor március 15-én arról beszélt, hogy két forradalmi hagyományunk van, egy jó és egy rossz. Az egyik 1848-tól 1956-on keresztül a rendszerváltásig ível, a másik pedig a jakobinus mozgalomtól a kommunista diktatúráig. Ez sajnálatos módon teljesen alaptalan. Csak egy forradalmi hagyomány van, ami a jakobinus mozgalomtól ’48-on át a kommunizmusig ível. ’56 ebből az ívből jórészt kiesik.
    Számomra a kokárda ennek a forradalmi hagyománynak a jelképe, amit nagyobbrészt kártékonynak látok, ezért én soha nem tűzök ki kokárdát.

  • Szabados Ádám says:

    Van igazság abban, amit mondotok. A forradalmi hagyomány(oka)t én is egyre kritikusabban szemlélem. Viszont a kokárda számomra mindig a magyarságomat jelezte, de lehet, hogy ez naiv hozzáállás. A cikk mindenesetre a nemzeti identitás túlhangsúlyozásáról szólt.

  • Discipline says:

    “A forradalmi hagyomány(oka)t én is egyre kritikusabban szemlélem.”
    Ez már biztató, csak így tovább! 🙂

    Tudom, hogy a kokárda sokak számára fontos nemzeti szimbólum, ezért nem is akarom különösebben bántani, de azért jó időnként tudatosítani, hogy baloldali eredetű szimbólum, mint ahogy maga a nacionalizmus is baloldali eredetű.

    A cikk lényegével amúgy egyetértek.

  • endi says:

    Nekem az a véleményem a nemzeti dolgokról, hogy a nemzeteket végül is Isten hozta létre azzal, hogy több nyelvet adott az emberiségnek a Bábel toronynál. Ott le van írva hogy miért. Ezt a miértet továbbgondolva, szerintem a nemzetek egyfajta segítség az emberiségnek hogy ne váljon egy olyan masszává, amelyben eltűnik az egyén. A nyelvek különbözősége sokat segít abban, hogy az emberiség változatosabb legyen. És abban, hogy megtanuljuk elfogadni és tisztelni azt ha valaki különbözik.
    Más kérdés, hogy ellenségeskedések, háborúk is lettek ebből, de ez már az ember hibája…

  • Éva says:

    Most megint be van támadva a nemzet, bár egyik oldal véleményét sem képviselem és a témát nem is szándékom ide behozni: rendkívül bonyolult. Inkább azt mondanám – mert aktuális állapot, ha valaki bármely indítású menekültön/menekülteken segít az pl egyesek szemében “hazaáruló” – hogy a HAZA miért is szeretetre méltó? Mert ismerjük …

    A családhoz tudom hasonlítani, a szeretetet is, és a felelősséget is. Nem érezhetek felelősséget pl. a román identitással: abba az irányba békességet kell ápolnom és ha ők a nacionalizmussal minket “gyűlölnek” nekünk abba a hibába nem szabad beleesnünk.

    A hazaszeretetre is, Jézus szavai vonatkoznak: ez a kicsiben való hűség. Ekkor leszünk hűek a nagyban is. A fegyverek “joga”?! azt ugyanúgy nem tudjuk megoldani mint sok mást, mert “embernek lehetetlen”. Ha feláldozza magát a hazáért (ma már nincs így szerintem mert ma már nyilvánvaló hogy minden fegyvert le kell tenni), akkor az áldozat szeretetből van, hűségből mert “nagyobb szeretete senkinek nincs annál mint aki életét adja barátaiért”: nem véletlen, a nemzeti mártírok tisztelete, a Himnusz hangjai a templomokban, amikor valami egészen különleges légkör jár át mindenkit. Leeresztett karokkal, vigyázállásban döngeti a falakat az ima-ének.

    Meglep, Discipline, hogy baloldalinak nevezel forradalmat, egyáltalán, hogy szerinted olyan, mint “baloldal” létezik: ez egy elavult fogalomrendszer, azért is a sok vita (Mo-on a szélsőjobb és szélsőbal “szokott” azonos véleményen lenni már ez is bizonyít).
    A múlt század végére nyilvánvalóvá lett, sőt már előbb hogy a kapitalizmus-szocializmus egyaránt elnyomó rendszerré vált a gyakorlatban (Marcuse). Van kétpártiság, de már csak egyféle létezik (David Korten): az elnyomó, elképesztően gazdag réteg és a kiszolgáltatott tömegek, a bankvilág irányításával. A folyamatok olyanok, hogy az “olló” a kettő között egyre nyílik, bizonyított, hogy a vezetők saját népük elpusztítására “szerződtek” lásd Háború a nemzet ellen c. filmalkotás. Dehogy tudták, akik csinálták, hogy mit tesznek! Sajnos, ráadásul. Most már talán tudják egy picivel jobban.

  • Éva says:

    Most például itt a harc https://www.facebook.com/legyenaligetakertem?hc_location=ufi – sajnos nem tudok odamenni, nem tudom kitenni magam a rendőri erőszaknak 🙁 DE itt a választó vonal:

    lám, nem hozzák nyilvánosságra a hatalmas költségeket, kormányszinten csak milliárdokban tudnak gondolkozni, keresztény pártot nem érdekli a gyermekéhezés mert az “baloldali kezdeményezés”.

    A miniszterelnök szerint a környezetügy egy “baloldali issue” (ezt mondta a volt környezetügyi államtitkárnak). Ez is azt bizonyítja, hogy éktelen, esztelen gazdagság és pénzszórás van “odafenn”, az utolsó állami földek kiárusításával, és a devizahitelekben tönkretett családok, elképzelhetetlen és ismeretlen nyomor nagyban (pl. egészségügy) és kicsiben “idelenn”.

  • dzsaszper says:

    Szervusz Éva,

    “a HAZA miért is szeretetre méltó?”

    erről egy-két reformkori vers jut eszembe (Vörösmarty pl.) ami jobban aktuális mint elsőre gondolnánk…

  • Éva says:

    Köszönöm Gáspár, most nagyon ki vagyok borulva (még jó, vigasztal kicsit hogy szintén közügyben dolgozom széllel szemben 😀 ) de MOST ott vannak az emberek és hívnak és nemtok menni! Képeket küldtek, négyen cipelik rendőrök a fiút, arcán szelídség, átszellemült a szeretettől (sírok hogy nem tudok ott lenni)!
    Dehogy kell “környezetet védeni” egyszerűen nem kell tönkre tenni. DE a gazdagság/hatalom rendszeréből következik, hogy “nekünk mindent lehet” a Városliget – megmaradó – fái jó DÍSZLET lesz az épületeknek, az istenadta nép vasárnapjai, családi örömei elmaradhatnak.

  • Discipline says:

    Kedves Éva!

    Az igazi szeretet “okosan” szeret, ez már a család, gyereknevelés témáknál többször előjött. Igaz ez a nemzet szeretetére is, jól látod, hogy nem a nacionalizmusok egymással szembefordulása a helyes irány.

    A jobboldal-baloldal kérdéséhez: nem ragaszkodom feltétlenül ehhez a felosztáshoz, bizonyos szempontokból tényleg meghaladott, de mivel alapvetően még mindig eszerint pozícionálják a politikai erőket, ezért nem árt helyre tenni a fogalmakat. Általánosságban elmondható, hogy a jobboldal kiüresedett, védekező helyzetben szorult, a baloldal és a liberalizmus fogalomrendszerében gondolkodik. Magyarországon ráadásul teljes a zavar a politikai színtéren, a “baloldal” leginkább a liberális-kaptalista globalista vonalat képviseli, némi populista baloldali retorikával palástolva, a “jobboldal” pedig sokszor kifejezetten baloldali témákat lovagol meg. És miért van az, hogy még mindig elsősorban baloldali nemzeti hősöket ünneplünk? Miért vannak a magyar utcák elsöprő többségben baloldali személyiségekről elnevezve? A legtöbb magyar falu, kisváros főutcája miért Kossuth út? Nem Szent Istváné lenne az elsőbbség?

    Az utolsó bekezdéseddel teljesen egyetértek. Az erőviszonyok átalakultak, a globális uralkodó elit és az irányított tömegek viszonyában nem sok értelme van a hagyományos pártrendszernek, ez már tulajdonképpen csak színjáték. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a mai viszonyok létrejöttében nagy szerepe volt (még ha akaratlanul is) a fent említett forradalmi eszmei hagyománynak, ami a kiindulását tekintve nyugodtan nevezhető baloldalinak, mert ott még világosan megtehető a jobb-bal megkülönböztetés.

  • Éva says:

    Forradalmi eszmei hagyomány? Jézusé … 🙂 ezért is érzem rosszul magam, amikor konzervatívokról van szó ilyenkor átkódolom magamban és a teremtettségre utalást gondolok (pl. Anya-Apa-Gyerekek témában). Egy kiváló könyvcímben meg is fogalmazódott: Isten forradalma … a Szentlélek gyújt tüzet, alakít át.

    DE baloldalt kimondani már egyenesen lehetetlen! Elkalandoztam TGM lapjára, akit sok szennyes áramlat járt át, keserűsége mégis a szereteté. Az meg milyen, ha a baloldalé a környezetügy?! Ezért fontos a teljes térkép/képlet el ne tévedjünk először mi, aztán meg akiknek ezt meg kell magyaráznunk. Áldjon az Úr!

  • Cypriánus says:

    Amúgy a magyar kokárda dolgot én sem bántanám- bár én magam nem hordom, túl emlékeztet a francia forradalomra, amit utálok.

    Amúgy a Habsburgok melletti legfontosabb érv : a bukásuk utáni 98 esztendő…
    A térség egy rakás gyűlölködő frusztrált kisnemzetre esett szét, több millió embert öltek meg etnikai és politikai okokból , kb 6-7 millió embert űztek el/ menekült el szintén etnikai okokból ( pl zsidók , lengyelek kelet-galiciából, szinte a teljes szudeta német népesség , kárpátmedencei németek 85%-a, az Isztriai és Dalmácia olaszok, határon túlra rekedt magyarok (csak a két világháború után kb félmillió!).

    Egy dinamikusan fejlődő térségből lett egy rakás másodosztályú, perifériás kisállam, kiszolgáltatva az idegen befolyásoló tényezőknek, elveszett a korábbi összes jó pozíció…Csehország száz éve a világ 5. Ipari hatalma volt, Magyarország lendületesen fejlődő volt, az osztrák, magyar, cseh, lengyel középiskolák és egyetemek oltották a tehetségeket, a közgazdászoktól ( Hayek, Mises) a fizikusokon át ( Szilárd, Neumann, Wigner, Teller) egész a kiütéses typhus elleni vakcinát fölfedező Rudolf Stefan Weigl-g ( az utóbbinak, a szudéta német származású doktornak az élete olyan elképzelhetetlen és fordulatos, és annyira egy elkötelezett és tiszta ember volt a politikai tébolyok között , hogy csoda nem csináltak Hollywoodi filmeket belőle: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Rudolf_Weigl

    Hogy mondják egy meghökkentő ellentmondást: a régió általában azt gondolja hogy jelentéktelen, és a nyugatiak is előszeretettel ezt sugallják felénk..de ha annyira nem számítunk, akkor miért tört ki két világháború is e régió miatt???
    Számomra annak idején katartikus volt, amikor azt olvastam, “1939-ben Chamberlain brit miniszterelnök rájött, aki uralja Európa keleti felé, az uralja az egészet.”

    Nem a térség a jelentéktelen : külső és belső erők érték el, hogy az acsargó kis népek külön külön valóban ne legyenek többek elszegényedett csicskánál…pedig ez az elmúlt 100 év e régió sikeres százada lehetett volna. Ehelyett társadalmi csőd és népirtás volt minden mennyiségben.

    Elképesztően sokat vesztettünk a Monarchia bomlásával!!!

  • Éva says:

    Cyprianus érdekes látás, de ezt így szerintem nemigazán lehet tárgyalni. Az európai háborúk, a fegyverkezések hogy is tették volna lehetővé, hogy “egyben” maradjunk? Ezen felül elég jó pszeudo gyarmat voltunk sajnos mindig. Hol a magyarázat arra, hogy ’55-ben Ausztria függetlenné válhatott, Trianonban kapott egy darabot az országból a vesztes oldalon (ezt tényleg nem értem) míg nekünk egy forradalomra volt szükség, amiben minket cserbenhagytak, és azt vérbe fojtották? a szabadságharc utáni megtorlás sem volt olyan szörnyű 🙁
    Valamiben mi útban vagyunk, vagy kellünk másoknak és ez már több mint ezer éve tart: egyesek előásták a pozsonyi csatát http://felvidek.ma/esemeny/emlekezes-a-pozsonyi-csatara/. Pont ezért van ránk szükség, mert itt olyan lelkiség-szellemiség van, ami szerintem bizonyosan – Pió atya prófáciájának igaza már látszik 🙂 – gyújtópontja lehet egy teljes megújulásnak. http://megtestesules.info/irgalmassag/2_4.html

  • Cypriánus says:

    Éva, 1867 után egyáltalán nem voltunk félgyarmat. A Monarchia fönnmaradása pedig nem lett volna lehetetlen. Még a francia hadsereg szakértői csapata is azt javasolta 1916-ban, hogy NE bontsák kisállamokra, és indoklásként leírást adtak egy olyan jövőről, ami meglehetősen hasonló volt a tényleges XX. Századhoz…
    szóval már az I. Világháború alatt az ellenséges oldalon is voltak magas rangú emberek, akik nagyon veszélyes húzásnak látták a kiszámíthatatlan Balkáni államok növelését, és egy instabilnak tűnő “nagycseh birodalom ” létrehozását…most mondjam azt, hogy igazuk lett???

  • pislogó mécses says:

    Az azért elgondolkoztató, hogy míg Kossuth Lajosról vagy a kurucokról népdalok százai maradtak fent, Széchenyiről, vagy Mária Teréziáról egy sem. Ferenc Jóska neve ugyan visszaköszön a folklórunkban, de csak mint a kényszerű bevonulás és a keserű elválás előidézője. Ez a fránya bolond magyar paraszt lám milyen jókedvvel állt Kossuth mellé az értelmetlen háborúba, de csak nem fűlt a foga a mi kedves, megfontolt, felvilágosult, csak az alattvalói javát szem előtt tartó, mondhatni uralkodásra termett sógorainkat szolgálni.

  • Éva says:

    Elgondolkodtató igen és a gondolkodás után hasonlókat szűrök le mint te, pislogó mécses 🙂 Hozzá kell tenni, hogy Széchenyit megölték (bizonyítva van) ahogy többeket, akikről azt terjesztették, hogy öngyilkosok lettek.
    Kossuth meg odakinn szervezte a jobb életet, nem tudhatta nem lesz-e … ahogy a mi magyarjaink akik idegenbe szakadtak, milyen jó ha visszajönnek, mint tették azt páran.
    Az is érdekes, hogy míg a tenyérnyi Mo-on ma pocsék a köznapi beszéd, kötőszavak, egyebek, Erdélyben gyönyörű … Isten egyenesen ír görbe vonalakon.

    Ha már Mária Teréziát említettétek, sokszor jártam a Harminckettesek terén: ez a “vitam et sanguinem” nálam kiveri a biztosítékot 😀

  • Cypriánus says:

    Kedves Pislogó Mécses!
    Sajnos ez így van. Önként tettünk meg oly sokat voltaképpen Trianonért, és hogy egy nyomoronc frusztrált kisnemzet legyünk.
    Ahogy Rúzsa Sándor is valami romantikus alakként el a nép ajkán , holott egy közönséges hidegvérű bűnöző volt.
    Ehhez némileg hasonló, ahogy a kasszával lelépő es minden felelősséget Görgeyre átruházó Kossuth simán árulónak nevezte szerencsétlen Görgeyt! Hogy nem sült ki Kossuth szeme!!!
    Az állam kassza az kellett, de a felelősség az nem, és külföldön élő “politikai menekült sztárként” fikázta a börtönben ülő Görgey Artúrt…elegáns, tényleg.

    Maradjunk annyiban, hogy Széchenyi sokat épített, a kiegyezés korában modern állammá váltunk…. ehhez képest Kossuth egy vesztes háborút hozott csak össze, egy geopolitikai realitások nélküli függetlenségi mánia es saját narcizmusa miatt.

    Deák joggal látta az 1860 -as években, Kossuth politikusnak nem reális.
    A Kossuth – féle híres Dunamenti Szövetség ötlete is Kossuthnál nem a meglevő Monarchia szövetségi alakítás volt-ennek még lett volna értelme..nem, Kossuth uram egy rakás elmaradott és civilizációsan eltérő (bizánci ) balkáni országgal akarta a Szövetséget, … valahogy kevesen kapkodtak az ötlet után a kortársak közül , de érdemes megemlíteni: a kisebbrendüségi komplexsuaikat rendre nemzeti mitológiával kompenzálni akaró Balkáni népek sem vonzódtak egy olyan szövetség iránt, ahol a magyarokkal egy szövetségi államban kellene élni, egyfajta romano- hungaro- jugoszláv államban… a románok vagy szerbek egy bukott politikus vonaglásának látták az egész Dunamenti Szövetség ötletét, nem is foglalkoztak vele. Az egész így csak “DUMAmenti ” Szövetség volt…miközben a valóságban tényleg létrejött egy Közép-Európa nagy részét magában foglaló alkotmányos szövetségi állam, ami rendkívül gyorsan fejlődő gazdaság is volt: az Osztrák-Magyar Monarchia! Az álmodozás szép, amíg nem más élete és vagyona megy rá…
    !

    Persze a dualizmus nem volt tökéletes, iszonyat nagy hiba volt a Cseh Korona országainak elmaradt egyenjogúság, amit a konzervatívok szerették volna 1871-ben, de a liberális német nacionalista erők és a magyarok (!!!) megfúrtak. Mondjuk hogy Kossuth szerepét árnyaljam, ezt viszont jól látta, és még is üzente. Sokkal több haszna lett volna Kossuthnak, ha Turini remeteség helyett leteszi az esküt a törvényes királyra, Ferencz Józsefre, hazajön, és bele veti magát a Monarchia szövetségi átalakításába.

    Amúgy volt ilyen terv, a Ferenc Ferdinánd trónörökös tanácsadói közé tartozó román Aurel Popovici – tól, amit persze némi román részrehajlással akart volna:

    https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Nagy-ausztriai_Egyesült_Államok

    Amúgy magam is csak nemrég döbbentem rá: az erdélyi románok legalább fele, vagy több szkeptikusan állt a szegény és korrupt Romániához, ahol ráadásul 1907-ben Európa utolsó parasztlázadása is zajlott, ami hihetetlen ciki és égő volt a román nacionalisták számára . Sok erdélyi és Bánáti román gondolta akkor úgy.: inkább egy civilizált Közép- Európai Monarchia, mint egy ilyen Balkánon fetrengő putri.

    Mivel ekkoriban a románok a mai tag értelemben vett Erdély lakosságának 53-58 % a volt, az erdélyi lakosság jóval nagyobb része ( a románok fele, a magyarok és szászok) nem akart volna román egységet.

    Csakhogy a románokat a dinasztia és a teljes Monarchia vonzotta, nem Budapest amit elnyomónak tartottak, és teszem hozzá, joggal.

    Egy történész így összegzi még 1918-ban, hogy háborús vereség után az erdélyi román közhangulatot: ” ha választani kell Bécs és Bukarest között, nem biztos hogy Bukarest nyer…de a Monarchia felbomlása és a bejelentett magyar függetlenség után a helyzet egyértelmű lett: Budapest és Bukarest között az utóbbi jön csak szóba. ”

    Azaz: mi magyarok egy álomban éltünk, a baloldali radikális erők talán még jobban mint a korábbi kormányzat…mi magyarok, és a magyar függetlenség ami az egész történelmi országot magában foglalja egyáltalán nem voltunk vonzó és szimpatikusak a teljes Magyar Királyság és tarsországai területén élő emberek többsége számára. Mégis csak ők voltak az 52 %, persze Horvátországban együtt.
    Horvátország nélkül lett volna egy gyenge magyar többség, de 45 % nyi ellenséges tömeggel sem lett volna könnyű.

    A Habsburgok tartották össze már a mi országunkat is. Ezt Tisza István már tudta, legkésőbb 1906-ra, de valószínűleg már előbb is…
    Ez egy kemény realitás, amit még ma sem akarnak sokan elfogadni, pedig teljesen egyértelmű a XX. Század történelme után.

  • Cypriánus says:

    Ugyan csak részben kapcsolható ide, de Habsburg Ottó elmélkedése a köztársaságról és a Királyságról…és ha a Monarchia túlélt volna, ez a művelt és elkötelezett ember lett volna a királyunk!! ( Ferenc Ferdinánd utódai eleve ki voltak zárva a trón öröklésből anyjuk, Chotek Zsófia miatt . Amúgy Ferenc Ferdinánd fiai is rendkívül bátran szálltak szembe Hitlerrel, Maximillian herceg koncentrációs táborba került, amit túlélt, a II. Világháború után polgármester volt. )

    http://monarchista.blogspot.hu/2009/02/monarchia-vagy-koztarsasag.html?m=1

  • pislogó mécses says:

    Lám milyen megosztott most is a magyar. Ezt a sorsot rendelte nekünk Isten: hogy átmenet legyünk kelet és nyugat között. Az ország egyik fele élén Szent István királlyal, a labancokkal majd a kiegyezés-pártiakkal nyugat felé, míg másik fele Koppány vezérrel, a kurucokkal és Kossuthékkal kelet felé húz. Nincs ez másképp ma sem: minél inkább EU ellenes ma valaki, annál inkább tekinti testvér népnek a törököt. Cypriánus, fenti hozzászólásaid ennek fényében nem tekinthetők objektív történelmi nézőpontnak: a magyarság egyik felének véleményét tükrözik.
    Jó lenne többet olvasni arról, mi célból is teremtett Isten különböző népeket. Azt mindenesetre nem gondolom, hogy a gazdasági jólét előnyt élvezne a népi hagyományaink megőrzésével szemben.

  • pislogó mécses says:

    Habsburg Ottó elmélkedése valóban nagyon jó. És elismerem egy monarchia tényleg több teret adhat népi hagyományaink megőrzésére mint a köztársaság. De mégis, ahogy a román nacionalistáknak “hihetetlen ciki és égő volt” az 1907-es parasztlázadás, úgy a Habsburgoknak sem lehetett túl hízelgő a sok Habsburg-ellenes szabadságharcunk. A demokráciát ne akarjuk rákényszeríteni az arabokra, a nyugati értékrendet meg a magyarokra 🙂

  • Discipline says:

    Cypriánus nagyon jól összefoglalta a lényeget. A királyságunk ezer éve áll szemben a köztársáság szűk 80 éves teljesítményével. Nyugodtan össze lehet vetni, melyik mit ért el.

    Pislogó mécses, az általad megfogalmazott megosztottság, szembenállás szerintem erőltetett, ma már igazából alaptalan és könnyen áthidalható lenne. Ma a nyugat már nem az, ami felé a Szent-Istváni, vagy később a Habsburg-párti vonal irányult. Az az Európa, amelynek ezáltal részévé váltunk, nincs többé. Jó esetben magunkban tudjuk fellelni és esetleg átmenteni az utókornak. A keleti irányultsággal nincs semmi gond, ma egyre inkább reális iránynak tűnik. A magyarság keleti eredete, ősi kultúránk feltárása és ápolása szerintem alapvető fontosságú, erre még nagyobb figyelmet kellene fordítani. Ebben nem látok semmilyen ütközést a királyság-pártisággal. Mindkettő fontos és ápolandó része a történelmünknek. És helyre kellene tenni végre az idejétmúlt kuruc-labanc ellentétet, ami persze nem könnyű, mert a politika még mindig kihasználja ezt a tematikát.

  • Éva says:

    Szerintem pislogó mécses látja jól, sajnos, pontosan a megosztottságot. Cyprianus szerintem igen elfogult vagy és sajátos szemüvegen át nézed a dolgainkat. Most már hallok olyan elemzéseket, hogy JOBB lett volna nem kiegyezni, bár ezt szinte mindannyian jónak látjuk így távolból. Véleményed sommásan a kiegyezés abszolutizálása 🙁 És: a korona?! Milyen koronát kapott volna Habsburg Ottó? A magyar koronááát?!

    Az utóbbi években vissza- visszatérő gondolataim vannak ez irányban, nem került “nyugvópontra” bennem. Sokan emlegetik, abszolutizálják, figyelek, ha valami újat hallok. Ilyen volt, amikor azt olvastam hogy “a Szent Korona személy” – ez kiverte a biztosítékot! Bálvány …

    Aztán hallottam Halász Józsefet erről hosszan beszélni, számomra elfogadhatóan, a vége az volt, hogy a liberálisok is megértenék hogy mi a Szent Korona: most nem találom a videót. Mert egyben elutasítják, kiröhögik (ja, az a sapka?) Számukra a Szentkorona (mert egyben mondják/írják mint fogalmat) a NÉPFELSÉG 🙂 lenne. Ekkor eljutottunk a szolgálatig… Úgy látom, hogy általában krisztusi “értékrendet” értenek alatta, akkor is, ha “bezavar” a “Magyarok Istene” … Rengeteg a zavar, a túlzás, tévedés. Botladozva ugyan, de az Út felé tartanak. Ezt találtam, rövid https://www.youtube.com/watch?v=h4bHVx81llw

    A föld nagyon fontos. Az angol koronáé például minden föld tulajdon, eladni nem lehet csak használni. Ez lenne nálunk is járható út az ország kiárusítása ellenében.

    Nem lehet nem látni: a FÖLDET – Kánaánt – Isten adta a zsidó népnek. És a “szétszórlak de egybegyűjtelek” sem a Kaukázus lejtőire szólt. Pontosan ODA szólt! https://www.youtube.com/watch?v=FiB3ZkVIIOc
    —————————————
    A nemzethez való tartozást a családhoz való tartozáshoz hasonlítom: nem felcserélhető, legfeljebb bővíthető de akkor is megmarad a centrum. Identitás. Bővül az egyes személyek kapcsolataival is. DE a család az egy és oszthatatlan, a nemzet is az, és talán az “ahol a kincsed, ott a szíved is” megfordítva is igaz. Ahol a szíved …

    Nem frusztrált a magyarság, az következmény, hanem abszolút kifosztott: az után hogy érezze magát?! DE elkezdődött a megújulás, munka a különböző műhelyekben, rövidesen majd nagyon is láthatóan! És az Ébredés … 🙂 !

  • Discipline says:

    Milyen koronát kapott volna Habsburg Ottó? Természetesen a magyar koronát, hiszen ő volt a legitim és kijelölt trónörökös. Erről a címéről soha nem mondott le (az osztrák császári trónörökösségről igen). Az ő halálával már nincs kijelölt trónörökös, így elvileg szabad a pálya, de legnagyobb eséllyel mégis a Habsburg-dinasztia jöhetne szóba (egyébként az európai dinasztiák között bennük van a legnagyobb arányban Árpádházi vérvonal!)

    A Szent Korona körüli misztikus-ezoterikus képzelgéseket én sem tartom jónak. Az egész pedig egyszerű és világos: a Szent Korona a magyar állami szuverenitást képviseli, és az ebből adódó jogokat a király gyakorolja. De nagyon fontos, hogy a felségjogok forrása nem a király, hanem a Szent Korona! Ezért létezhetett Magyarországon király nélküli királyság is. A köztársaságban pedig a Szent Korona helyére a “népfelség” került, látjuk mi lett ennek az eredménye.
    A Szent Korona szuverenitásának a helyreállítása sok pozitívumot eredményezne, még a mai helyzetünkben is. Igen, a föld a Szent Korona elidegeníthetetlen tulajdona kellene legyen!

  • Cypriánus says:

    Éva, amiket írok messze nem akkora tabudöntések, mint az átlag magyar hiszi, Szekfü Gyula már 100 éve neki esett a függetlenségi hagyomány kurucos mitológiájának. Azért nem véletlenül Széchenyi Istvánt tartjuk a legnagyobb magyarnak.

    Habsburg Ottó természetesen mint legitim magyar király a magyar koronát kapta volna. Mégis mit?

    Nem mintha ez lenne a legfontosabb, de Ő Árpád fejedelem vérszerinti útóda volt, ahogy Árpád fejedelem vérszerinti 16. generációs leszármazottja Habsburg Fewrdinánd, az autóversenyző is.

    http://mno.hu/belfold/a-forma1-be-keszul-a-szaguldo-tronorokos-1347043

  • Éva says:

    Cyprianus kétségem sincs Széchenyi felől – bár a legnagyobbat szerintem nem lehet meghatározni – csak maximális tisztelet!

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum