Aki foglalkozott már az Újszövetség megbízhatóságának a kérdésével, az a következő mondat hallatán vagy végtelenül szkeptikus lesz, vagy feláll a számítógépe mellől, izgatottan fel- alá járkál, iszik egy kávét, esetleg megtömködi a pipáját, majd visszaül és lázasan további információk után kezd kutatni a neten. A mondat, amit le akarok írni, így hangzik: Nagy valószínűséggel minden eddiginél régebbi újszövetségi kéziratok kerültek elő, melyek soha nem látott közelségbe hozzák a Jézus körüli eseményeket az azokról szóló beszámolók legkorábbi másolataihoz. Konkrétan hét új kéziratról van szó, melyekből hat valószínűleg a második századból származik, a hetedik pedig (Márk evangéliumának egy részlete) az első századból. Ha ez a hír igaz, akkor az evangéliumok és az általuk leírt események közötti időtávolság olyan minimálisra csökken, hogy a rés szinte teljesen bezáródik. Ókori dokumentum esetében ez egészen rendkívüli, és ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy magának a kereszténységnek az eredetéről van szó, a felfedezés jelentőségét nehéz úgy körülírni, hogy a „szenzációs” jelző ne legyen a mondatban.

A felfedezésről először február elején tett említést Daniel_B._Wallace professzor Bart Ehrman szövegkritikussal megrendezett nyilvános vitájában. Dan Wallace a koiné görög nyelv kutatója, többek között annak a nyelvtankönynek a szerzője, melyet a legtöbb angolszász teológián görög exegézishez használnak. Emellett maga is elismert szövegkritikus, a Center for the Study of New Testament Manuscripts igazgatója. Az általa vezetett intézet fennmaradt újszövetségi kéziratok digitalizált formában való megörökítésével foglalkozik. A hét új kézirat megtalálásáról szóló hír egészen szenzációs (mondom), de mint minden valódi tudományos felfedezés esetében, itt is meg kell várni a hosszadalmas paleográfiai vizsgálatok eredményeit, és a felfedezésnek természetesen annak rendje és módja szerint végig kell járnia a megfelelő tudományos fórumokat. Ez a folyamat leghamarabb jövőre jut abba a fázisba, amikor hitelt érdemlően ki lehet mondani, hogy valóban az Újszövetség legrégebbi kéziratmásolatairól van-e szó.

Mi az, amit már most tudhatunk? Egyelőre csak az, amit az ilyen jellegű felfedezésekkor a tudományos vizsgálatok által megkövetelt visszafogott kommunikáció ellenére Wallace professzor elmondhatott. A szövegek paleográfiai vizsgálatát úgy tűnik, egy komoly hírnévvel bíró, nemzetközileg elismert szakember végezte (a szabályok alapján a nevét eddig nem lehetett nyilvánosságra hozni), de a kéziratokat további vizsgálatoknak is alávetik, hogy a papiruszra írt szövegek idejét minden kétséget kizáróan meg tudják határozni. Az írásmód alapján az antik koiné kéziratok korát nagyjából ötven éves időhatárok között meg lehet mondani. Az eddigi paleográfiai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a hat kézirat a második századból való, egy pedig (a szakvélemény szerint „biztosan”) az első századból. Ha ezt más szakemberek is megerősítik, a felfedezésnek forradalmi jelentősége van az Újszövetség szövegével foglalkozó tudósok számára. Olyan súlyú felfedezés ez, amely csak a p52 vagy a Holt-tengeri tekercsek megtalálásához hasonlítható.

Mi a felfedezés jelentősége? Először is az, hogy mindezidáig egyetlen kéziratmásolat sem volt a birtokunkban (vagy ha igen, még mindig valamelyik raktárban fekszik), amelyik az első században keletkezett. A legkorábbi kézirat az 1934-ben megtalált és a második század elejére datált p52 papirusztöredék volt. Ez János evangéliumának néhány versét tartalmazza. A p52 felfedezése annakidején óriási szenzáció volt, hiszen a lelet végleg a haszontalan történelmi limlomok közé dobta azt a bibliakritikusok között népszerű elképzelést, hogy a negyedik evangélium valamikor a második század közepén született írás. A p52 után ez a hipotézis tarthatatlanná vált, hiszen ha az evangélium egy másolata már a második század elején Egyiptomban forgalomban volt, akkor magát az evangéliumot nyilván jóval korábban kellett, hogy megírják, legkésőbb valamikor az első század végén, de inkább még korábban. Ha Wallace-ék most valóban Márk evangéliumának az első századból való példányát találták meg, az még a p52-nél is jelentősebb felfedezés, sőt, talán a Holt-tengeri tekercsek felfedezésénél is. Az Újszövetség szempontjából mindenképpen az.

Gondoljunk bele! Ha a kezünkben van Márk evangéliumának egy első századi másolata (a rendelkezésre álló paleográfiai becslés szerint ez elvileg jelentheti akár a Kr. u. 70 előtti éveket is!), abból az következik, hogy az evangélium olyan másolata van a kezünkben, amit akkor vetettek papir(usz)ra, amikor még éltek az eseményeknek szemtanúi, sőt, az Újszövetség néhány könyve még meg sem volt írva (János levelei és a Jelenések könyve valószínűleg az évszázad utolsó évtizedében íródtak)! Hogy még jobban érzékeljük a felfedezés jelentőségét, meg kell jegyeznünk, hogy Márk evangéliumának az eddigi legkorábbi általunk ismert másolata (p45) a Kr. u. harmadik század első feléből származott, vagyis a mostani felfedezés legalább száz-százötven évvel korábbra vinne bennünket vissza! Ilyen közel az eseményekhez ekkora ugrás jelentőségét nem lehet alábecsülni.

És ez még nem minden. Bár a fő szenzáció kétségkívül a Márk-részlet, a másik hat kézirat megtalálása is nagyon fontos. A második századból eddig kevesebb mint egy tucat (!) papirusz-kézirat állt rendelkezésünkre. Ez a szám most hirtelen hat új kézirattal növekszik! Ez önmagában – a Márk-részlet nélkül is – hihetetlen előrelépés. Amennyit tudhatunk ennek a hat kéziratnak a tartalmáról, az további izgalmakat jelent az Újszövetség szerelmeseinek. Az egyik másolat Lukács evangéliumából való töredék. Ez is fantasztikus felfedezés, de talán még érdekesebb az a négy kézirat, amelyek Pál leveleiből tartalmaznak részleteket. Páltól az eddigi legkorábbi másolatok Kr. u. 200-ból származtak (p46), most négy másolat előzheti meg időben ezt a papirusz-töredéket! És a legérdekesebb talán a hatodik kézirat, mely a hírek szerint a Zsidókhoz írt levél 11. részéről szóló igehirdetés. Mivel az első századokban a Zsidókhoz írt levél tekintélye körül viták folytak, egy ilyen homília léte rendkívüli jelentőséggel bír. A Kr. u. 180 körülre datált Muratori-töredékből tudunk arról a gyakorlatról, hogy a gyülekezetekben csak az apostoli tekintéllyel rendelkező iratokat olvasták fel. Ha bebizonyosodik, hogy a második században igehirdetés született a Zsidókhoz írt levél alapján, az újabb erős bizonyíték amellett, hogy a levélnek már egészen korán nagy tekintélyt tulajdonítottak az egyházban.

Egyelőre ezek azok a részletek, amelyeket Wallace-ék a felfedezett dokumentumokról kiszivárogtattak. Kiváncsi vagyok, mi van még a tarsolyukban. Amennyiben a tudós-társadalom a p52-höz és a qumráni tekercsekhez hasonlóan ezeket a kéziratokat is hitelesnek fogadja el, és megállapítást nyer, hogy valóban abból a korból származnak, ahova az eddigi paleográfiai vizsgálatok helyezték őket, akkor nem túlzás azt mondani, hogy az évszázad felfedezéséről van szó. Tűkön ülve várom a 2013-as évet, amikorra Wallace-ék az első tudományos publikációkat ígérték.

20 hozzászólás a “Az Újszövetség minden eddiginél korábbi kéziratait fedezték fel?” bejegyzéshez

  • Sytka says:

    Azokon a bizonyos tűkön veled együtt ülök. 🙂

    Semmit nem lehet tudni arról, hol és milyen körülmények között találták a leletet? Csak azért, mert a papirusz nem igazán időtálló adathordozó.

  • Szabados Ádám says:

    Wallace csak annyit mondott, hogy a kéziratok Egyiptomból származnak. Mint szinte az összes ókori papirusz. Sajnos annál többet egyelőre nem nagyon tudhatunk, mint amit ebben az interjúban elárul:

    http://www.hughhewitt.com/transcripts.aspx?id=2ae35594-18e1-4776-bd4a-ca8f77c4deb6

    Görög nyelvtana alapján Wallace-t alapos tudósembernek látom. Az óvatosság persze sose árt, de őt ismerve inkább bizalommal várom a felfedezések jövő évi publikációját. Nehezen tudom elképzelni, hogy valami hamisítvánnyal tönkretegye a tudományos karrierjét.

  • jobbagyp says:

    Kedves Ádám!

    Köszönöm a híradást! Izgatottan várom én is a további fejleményeket 😀

  • Jancsó Péter says:

    “az évszázad felfedezéséről van szó”… Egy ilyen következtetéshez – még ha igaz is a hír – szerintem várnunk kellene még egy pár évtizedet…

  • Rafael Pál says:

    Ez igazán jó, köszönöm Ádám

  • rettentó says:

    “Olyan súlyú felfedezés ez, amely csak a p52 vagy a Holt-tengeri tekercsek megtalálásához hasonlítható.” Kár, hogy a világi sajtóban manapság már nem ilyesmi a szenzáció.
    Egyébként tényleg nagy dolog, főleg, hogy Márk evangéliuma amúgy is a “kedvencem” Lukács mellett.

  • Lucianus says:

    Szuper hír! Ez is bizonyítja, hogy minden úgy történt, ahogy le van írva. Különösen a zsidókhoz írt levél korai kéziratának megtalálása lesz nagy pofon a bevezetéstanok pápáinak 😀

  • Ödönbéla says:

    Wallace-t kérdezi ezekről barátja, a szintén figyelemreméltó bibliatudós és hitvédő, Mike Licona: http://www.youtube.com/watch?v=rfoWCgq1h90

  • Papp Attila says:

    Kedves Ádám!

    Érdeklődöm, hogy tudsz-e valami előrelépésről ezzel a témával kapcsolatban?

  • Szabados Ádám says:

    Itt szoktam írni, ha tudok valami fejleményről. Ebben a cikkben összeszedték a fragmentum hányattatott történetét és hogy hol áll most a dolog. Az biztos, hogy valamilyen publikáció készül, és több időt vesz igénybe, mint ahogy Wallace először jelezte. Lehet, hogy jövőre már okosabbak leszünk!

  • Papp Attila says:

    Köszönöm a gyors válaszod!

  • Szabó Éva says:

    Már több mint négy év eltelt a cikk megjelenése óta. Túl nagy a hallgatás, ami nem jelent jót. Ennek többféle oka lehet. Ezek közül a legrosszabb az lenne, ha a kéziratok olyan információt tartalmaznának, amely nem publikálható, mert fényt derítene az egyház hazugságaira.

    Nem feltétlenül Lukácsra gondolok, mert ő a zsidókeresztény Pál tanítványa volt, azé az emberé, aki soha nem találkozott Jézussal személyesen, és aki nagy erővel dolgozott az egyházak egyesítésén, és született zsidóként a keresztény és zsidó tanításokat megpróbálta összemosni. Nála már voltak ferdítések.

    Márk viszont Péter tanítványaként jóval többet tudhatott az igazságról, és ha igaz, hogy ő Péter beszédei alapján szerzett információkat Jézusról, és ezeket írta meg az evangéliumában, akkor az ő eredeti evangéliumának feltárása a föld alá süllyeszthetné a katolikus egyházat.

    És ha mindezeken felül még az eredeti Máté evangéliumnak akár csak egy kis részletét megismerhetnénk, az minden keresztény ember felfogását meg tudná változtatni. (Az eredeti Máté evangéliumot állítólag Máté maga írta, 42 körül. Amit mi most a Máté szerinti evangéliumként ismerünk, az egy másik mű, amit Márk alapján írt valaki)

    Félek, hogy a publikálásra még jó néhány évig nem kerül sor.

  • Éva says:

    Kedves Szabó Éva, csak az utalás miatt: miért kellene “föld alá süllyeszteni a katolikus egyházat” ?! Nem is nagyon várok erre választ, mert off a cikkhez.

    Van egy fiú, aki pont most tart odafelé evangéliumiként https://revalve.wordpress.com/2016/06/15/mi-tortenik-velem/

  • Szabó Éva says:

    Nem lenne off a cikkhez, sajnos. Elnézést kérek, amennyiben rosszul fogalmaztam és az nem lett érthető mindenki számára. Ha Máté eredeti evangéliuma – amit ő maga írt – nyilvánosságra kerülne, akkor kiderülne, hogy teljesen más, mint az, amit mi ismerünk. Kiderülne, hogy a katolikus egyház végighazudta az elmúlt 1700 évet. Nyilvánvalóvá válna, hogy a hazugságai mind a hatalma megszilárdítását szolgálták. Péter mint kőszikla és első pápa, gyónás, amit megköttök a földön meg lesz kötve a mennyben is, nem beszélve a pokolról ami a rosszaknak jár… Ez a sok hazugság mind nyilvánvaló lenne azok számára is, akik félelemből nem merik kimondani azt ami egyértelmű. És itt lenne vége a katolikus hazugságoknak. De nem kell aggódni, ezt a Vatikán sosem engedné meg.

  • endi says:

    Szabó Éva, nem kell a Biblia új részének előkerülnie, a meglévők alapján is egyértelmű, hogy a katolikus egyház nem jó úton jár…

  • Éva says:

    Kedves Éva volt itt néhány cikk a pokolról, alig szólaltak katolikusok. Sajnálom, hogy a tényanyagot tanulmányozó fiú írását nem nézted. Milyen hatalom? az biztos, hogy mi, emberek nem tudunk olyan struktúrát létrehozni amiben az Úr Jézus példája szerinte élhetünk. Egyes emberek, csoportok képesek erre. Az “egész” nagy “rendszer” NEM.

    Ja, gyónás? Gyökössy Bandi bácsi pszichológus lelkész kimondottan JÓKAT mondott erről …
    Én nem vagyok “pápista”, az egyházam is meghurcolt, nemcsak az állam. Húsz évig képtelen voltam bemenni kat.templomba 🙁 sajnos. DE ott az igazság, bizony-bizony. Csak nem az ellenpropagandát kell olvasni hanem az igazakat (szenteket pl. Maximilian Kolbe). Nem azért, mintha a szentté avatás “tetszene” 🙁
    De, hogy “nem jó úton jár” az viszont igaz. Az erőltetett – hamis – ökumené sajnos szörnyű eredményt hoz majd, ide látszik 🙁

    Érdekes volna ha épp nem az derülne ki … Kedves Éva, a gyűlölet rossz tanácsadó.

  • Szabó Éva says:

    Kedves Endi
    Valóban egyértelmű, de nem mindenki hajlandó gondolkodni. És tudom, hogy a fanatizmus ellen nincs olyan bizonyíték, ami hatásos lenne.

    Kedves Éva
    Milyen érdekes, hogy mindketten Évák vagyunk, ugyanabból az Évából. Meglepődtem, hogy a szavaimból gyűlöletet érzékeltél. A gyűlölet az egóban van, ha viszont az egónk fölé tudunk emelkedni, akkor nem csak a gyűlölet, hanem a félelem is megszűnik bennünk. – De ez most már tényleg off a témához.

  • Éva says:

    Kedves Éva a fanatizmusnak szerintem ezen az oldalon nincs helye. Hidd el, bennem morzsányi sincs, nem véletlenül adtam “ki” magam, a csalódást majd a visszatérést … egy ilyen csak FELISMERÉS által jöhet létre.

    Sajnos, a panelek, amibe itt gondolataidban felfedeztem, kemény anyagból vannak, szomorkodom miatta 🙁

    ezért ajánlottam valakit, aki túllépett előítéletein. Szerintem az az első lépés. Szeretettel üdvözöllek. Imában gondolok Feléd. Remélem, hű maradsz, mindvégig az Úr Jézushoz és egyre közelebb … tudod, ITT ahol
    vagyok ÉPP ez valósul meg. Isten nem hagyja el Egyházát sohasem, nem hagyta el 1700, de 1500 évig sem 🙂

  • Szabados Ádám says:

    A kézirat – ha megjelenik – nem fogja lerombolni sem a katolikus egyházat, sem a keresztény hitet. Viszont minden eddiginél kisebbre csökkentheti a legkorábbi másolat és az eredeti kézirat közötti időbeli távolságot. Nagyon nagy „szerencse” lenne egy ilyen kézirat megtalálása, ezért lenne szenzációs, ha a beharangozott kézirat valóban első századi Márk-másolat lenne. Még mindig várjuk, hogy megjelenjen, amit találtak.

  • Gábor says:

    négy évnyi akupunktúra(tűkön ülés) után időszerű lesz.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum