Ha nem álmegtérőkkel akarunk gyarapodni, akkor…

…hirdessük bátran és állhatatosan Krisztus evangéliumát;

…tanítsunk meg az embereknek mindent, amit Krisztus tanított;

…azt hirdessük, amit az apostolok ránk hagyományoztak, ne mást;

…hangsúlyozzuk az újjászületés szükségességét;

…Jézushoz hasonlóan beszéljünk mi is a tanítványság áráról;

…soha ne tegyük a szoros kaput tágassá, tágasabbá, vagy kevésbé szorossá;

…mondjuk el az embereknek, hogy a keresztény élet keskeny út, melyen végig kell menni;

…ne hallgassuk el, hogy Krisztus követése nehézségekkel és szenvedéssel fog járni;

…figyelmeztessük az embereket, hogy Jézus szent életre hív;

…ne felejtsük el hangsúlyozni, hogy a megtéréssel a bűnös kívánságoknak mondunk nemet;

…csak azokat kereszteljük meg, akik hihető vallomást tesznek Krisztusba vetett hitükről;

…vegyük komolyan a gyülekezeti tagságot és annak feltételeit;

…álljunk ellen a gőgösöknek és adjunk kegyelmet az alázatosaknak;

…igyekezzünk megértetni az emberekkel, mit jelent kegyelemből élni;

…mutassuk meg a viselkedésünkkel, hogy Jézus a bűnösök szent barátja;

…hangsúlyozzuk a különbséget bűnbánat és önsajnálat között;

…figyelmeztessük az embereket a megbocsátás abszolút követelményére;

…ne keverjük össze a belső gyógyulást a megváltással;

…rengeteget beszéljünk Krisztus keresztjéről, és hogy miért volt rá szükség;

…ragaszkodjunk ahhoz, hogy az Ószövetség és az Újszövetség Istene ugyanaz;

…beszéljünk nyíltan a bűnről és a törvényről;

…hangsúlyozzuk, hogy a bölcsesség kezdete az Isten félelme;

…legyünk türelmesek;

…adjunk időt Isten munkájának;

…ne vegyük át a Szentlélek szerepét a másik ember életében;

…ne kerüljük ki a konfliktusokat;

…szükség esetén intsünk;

…ne féljünk a gyülekezeti fegyelmezéstől, ha elkerülhetetlenné válik;

…legyünk hitelesek;

…tartsunk mi magunk is rendszeres önvizsgálatot;

…ügyeljünk arra, hogy a gyülekezetünk vezetői mind kipróbált, érett hívők legyenek;

…hirdessük Isten igéjét hűségesen és bátran;

…igyekezzünk alkalmazni a Biblia igazságait az élet minden területén;

…tanítsunk arról, hogy a Biblia szerint mi az egyház;

…hangsúlyozzuk, hogy mi is hatalom alá vetett emberek vagyunk, és nem mi találtuk ki ezt az egészet, sem azt, hogy ez így működjön.

11 hozzászólás a “Ha valódi megtéréseket szeretnénk látni…” bejegyzéshez

  • Nándi says:

    “csak azokat kereszteljük meg, akik hihető vallomást tesznek Krisztusba vetett hitükről”
    És honnan lehet tudni hogy egy vallomás hihető?

  • Szabados Ádám says:

    A gyülekezetvezetők megpróbálják megismerni azt, aki hitvallást tesz és amennyire tudják, megvizsgálni, hogy a vallomás mögött valódi szándék húzódik-e meg.

  • Ilona says:

    (?) Ez pedig emberi erővel és értelemmel szerény véleményem szerit nem lehetséges. Az ember nem tévedhetetlen. Egyedül Isten ismeri az ember szívét, és valódi szándékait.

  • dzsaszper says:

    @Ilona:
    Nem mondanám, hogy nem lehetséges. Lehetséges, nyilván valamilyen hibával.
    Vannak egyértelmű esetek, pl. amikor pillanatok alatt kiderül, hogy az egész ötlet inkább családi elvárásból mintsem személyes meggyőződésből jön.

    Ha eleve lemondunk arról, hogy a szándék megismerése lehetséges lenne, akkor tényleg ne csodálkozzunk azon, hogy sokan csak a formákat követik, miközben a szívük változatlan kemény marad…

  • Ilona says:

    Speciel én továbbra sem értek ezzel egyet. És szerintem nem is emberi feladat. Persze nem meggyőzni szeretnék, ez is egy vélemény, valahol így:
    „Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a zöld vetés szárba szökött, és már magot hozott, megmutatkozott a konkoly is. A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és azt kérdezték tőle: Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly? Ellenség tette ezt! – felelte nekik. A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy kimenjünk, és összeszedjük a konkolyt? Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.”

  • dzsaszper says:

    @Ilona: szerintem sem emberi feladat végső soron. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a kérdéskör lényeges egy-egy emberi döntéshez.
    Tipikus ilyen kérdéskörök: ki legyen egy kisebb közösség vezetője, ki legyen tanító, ki tegyen bizonyságot a közösséggbenm, illetve ha valaki a szentségek valamelyikével szeretne élni és elég nyilvánvalóan nem is akar Krisztusért élni, akkor nem árt egy beszélgetés arról, hogy miről is szól a keresztség vagy az úrvacsora. A nagy felekezetekben aligha, kis egyházakban felmerülhet, hogy ki lehet benne a névjegyzékben, ami leginkább a presbiter- és lelkészválasztásban lehet érdekes. Körülbelül ennyi.
    Egyebekben pedig — ha nem bomlaszt, nem terjeszt tévtanításokat felszólítás ellenére is stb. — örülünk hogy köztünk van, örülönk az érdeklődésének, és reménykedünk, imádkozunk, hogy Krisztus megtalálja és ő is megtalálja Krisztust.
    Őszintén, ez szerintem elég messze van a konkoly tépkedésétől…

    Ha valaki elég nyilvánvalóan nem Krisztusért él, akkor jobb nem veregetni a vállát, hogy milyen jó keresztyén, mert azzal csak becsapnánk szegényt.
    (És itt nagyon nem arról az esetről beszélek, amikor egy — korábban akár kipróbált — testvér valamivel küzd, ő maga is belátja, hogy nem jó amit csinál de nem bírja abbahagyni. Az teljesen más lapra tartozik.

  • kéfás says:

    dzsaszper… a hiba lehetősége mindig fent áll egy ilyen esetben… ahogy írod is… de újra… az egyik hozzám legközelebb álló könyve a Bibliának ebben is tud segíteni. 1 éve a jelenlegi gyülekezetemben tanulmányoztuk Nehémiás könyvét Kelly Minter „tolmácsolásában”, illetve hát ő tette össze ezt a tanulmányozós könyvet. És ebben a könyvben ír arról Kelly, hogy mielőtt Nehémiásék elkezdték volna a várfal építését, előtte el kellett, hogy takarítsák a (kő)törmeléket. Ezt írja a könyvben (szabad fordításomban, mert csak angolul van meg ez a könyv… egyelőre):

    „A probléma a (kő)törmelékekkel az az, hogy jócskán az után is ott van, ahol kezdetben lerombolták. Mert bár Jeruzsálem falait már régóta rombolták le, a (kő)törmelék még mindig jelen volt, ott volt. De a zsidók foglalkoztak vele, és ez a jó hír.
    Hasonlóképpen, nagyon fontos kell, hogy legyen számunkra az, hogy foglalkozzunk a saját, személyes „törmelékeinkkel”, mert ha nem így teszünk, akkor akár 30 év után is azt fogjuk tapasztalni, hogy még mindig azokon bukdácsolunk, azokon álldogálunk. Hogy tudnánk megfelelően/helyesen/alaposan újjáépíteni valamit, ha sohasem foglalkoztunk a saját (életünk) törmelékeivel? Ahhoz, hogy eltűnjenek a törmelékek arra van szükség, hogy MI CSINÁLJUNK velük valamit.” – És igen… ha ezekkel nem foglalkozunk, akkor könnyen az lehet, amiről írsz dzsaszper, hogy szóban „vallást tettünk”, de szívben ugyanott vagyunk, ahol a „megtérésünkkor”, illetve ahogy Kelly is és te is írta(d), talán még 20-30 év után is ugyanúgy kemény lehet/maradhat a szívünk. Akár amiatt, hogy “családi nyomásra tért meg valaki, akár más miatt… Néhány embernél igenis kell, hogy mélyebbre ássunk, mint a szavak szintje… a fentiek miatt is + amiatt is, amit a Máté 7-ben olvasunk (és Ilona, itt viszont a te írásodra szerettem volna reagálni… vagyis, hogy miként lehet „némileg” eldönteni, hogy az illető valóban megtért-e vagy sem. Itt a hamis prófétákról van szó, de talán „rá lehet húzni” arra is, hogy valaki igazán megtért, vagy épp nem.):

    „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, a rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.” (Máté 7:15-20)

    És talán lehet azt mondani, hogy minél töröttebb háttérből jött valaki, annál inkább érdemes(ebb) mélyre/mélyebbre ásni a szívében, és utána… egy idő után megnézni, hogy milyen gyümölcsök származnak a megtéréséből… mert ebből – szerintem – meg lehet mondani, hogy komolyan gondolta-e vagy sem. Hogy vannak-e igazán édes gyümölcsei a megtérésének, vagy nem. Főleg, ha voltak/vannak olyan részei-pontjai az életének, amelyek különösen is nehezek számára (megbocsátás mások felé, lépések eme dolgok terén stb.), akkor különösen is „egyszerű” a válasz a téren, hogy valóban elkötelezte magát Isten mellett, vagy nem… Fontos, hogy ezeket se hagyjuk ki/szem elől, mikor valaki megtérése kapcsán hozunk döntést.

  • dzsaszper says:

    Kedves kéfás: nem véletlenül írtam: “ha nem bomlaszt, nem terjeszt tévtanításokat felszólítás ellenére is stb.”
    A hamis próféták ellen szerintem is fel kell lépni!

  • kéfás says:

    dzsaszper… értettelek… és ahogy én is írtam… nem elsősorban a “hamis próféták” kapcsán hoztam be ezt a szakaszt ide példának, bár erről szól(t), sokkal inkább a megtérőkkel… mert ahogy lehet látni egy prófétán, hogy hamis vagy igaz (gyümölcsök révén… lásd Jeremiás 28:9b), ugyanúgy, ha “adunk némi időt” egy megtértnek, hogy lássuk a gyümölcsöket, akkor láthatjuk, hogy komolyan gondolta a megtérését/megtérést vagy sem… valóban nem csak szóban, de szívben is megtért-e, vagy sem… főleg talán akkor, ha valaki fiatalon tér meg, és/vagy nem épp egy könnyű háttérből… ezeknél mindig felmerül a “törmelékek” keresése és esetleges elhordása/elhordatása… vagyis mélyebbre kell(ene) ásni… és utána így figyelni őt…

  • dzsaszper says:

    kéfás,

    ez a téma messzire vezet, mindenesetre szerintem agyrém minden “pogány”ban a hamis prófétát/tévtanítót látni… Egész más dolog az, amikor valaki valamiről biblikus szemmel nézve elég vad nézeteket vall magáénak, és egész más amikor a vad nézeteket aktívan terjeszti is!

    Ami a törmelékeket illeti, ez a klasszikus szempont: ” Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.”
    Ezért is van szükség bölcs vezetőkre a gyülekezetekben.

  • Kéfás says:

    Dzsaszper… így legyen…

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum