Szeretnék reagálni a Népszava online egy mai cikkére. Az újság idézi Balog Zoltánnak írt levelem egyik mondatát: „Szabados azt állította, hogy a szerzői jogokkal foglalkozó Artistjus /sic!/ egyesület börtönbüntetéssel fenyegette őket, mivel az egyházi státusz elvesztésével az istentiszteleti énekek bejelentés- és jogdíj-kötelesek lettek. Tóth Péter Benjámin, az egyesület szóvivője azonban lapunknak cáfolta a lelkész állításait. A liturgikus egyházi célból használt zenei szerzemények /gondolom: után/ eddig sem és ezután sem fognak jogdíjat szedni – tette hozzá.” Akkor mi is az igazság?

Az, amit Tóth Péter Benjámin mond. Azonban én is pontosan fogalmaztam: „Egy ideig az Artisjus fenyegetett bennünket (kétéves börtönbüntetést is kilátásba helyezve), hogy istentiszteleti énekeink bejelentés- és jogdíj-kötelesek lettek”. Ez így is volt, az Artisjus a Biblia Szól Egyház jogászának megkeresésére adott ki részletes szakmai tájékoztatást, mely félreérthetetlenül leszögezte: énekeink bejelentés- és díjkötelesek lettek, mert istentiszteleteink márciustól zenés egyesületi rendezvényeknek minősülnek. A levelet 2012. február 17-én Szjf-38-1/2012 iktatószámmal dr. Tarr Péter osztályvezető-helyettes szignálta. Valószínűleg szigorúan betartva a törvény által számára kijelölt kereteket.

Ma már valóban nem ez a helyzet, ahogy Tóth Péter Benjámin a Népszavának megerősíti. A változás egy 2012. június 27-től érvényes törvénymódosítás eredménye, mely részben talán éppen a tiltakozásaink következményeként született. A 2012. évi LXXVI tv 51.§-a módosította az 1999-es szerzői jogi törvény e) pontját, kiegészítve azzal, hogy szerzői jogdíjak fizetése alól nem csak egyházak mentesülnek, a mentesség érvényes „alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek vallási szertartásain és vallási ünnepségein” is.

A módosító megszületéséig azonban érthető okokból számunkra az Artisjus állásfoglalása volt irányadó. Az állásfoglalás utolsó mondata konkrétan utalt kétéves börtönbüntetésre a bejelentés és díjfizetés többszöri elmaradása esetén. Azokban a napokban többen játszadoztunk a gondolattal, milyen lehet csíkos rabruhában kigyúrt fegyenctársaknak prédikálni.

***

Fontos helyreigazítás: valójában nem az Artisjusról van szó, hanem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláról. Tévedésemért elnézést kérek az Artisjustól, és köszönöm Tóth Péter Benjamin kulturált hangvételű helyreigazítását (l. alább a kommentek közt).

6 hozzászólás a “Fenyegetett bennünket az Artisjus, vagy sem?” bejegyzéshez

  • Ági says:

    Hm, szóval megfordult a lelkészek fejében, hogy inkább a börtön? 😀 De félre a tréfát, azért elképesztő, mennyi mindenre van kapacitása az Artisjusnak :/

  • Szabados Ádám says:

    Nem hibáztatom őket, ők is csak a meglévő törvényekre tudnak támaszkodni, mint a bíróságok. Ezt a történetet a törvényhozók rontották el.

  • Sytka says:

    “Nem hibáztatom őket, ők is csak a meglévő törvényekre tudnak támaszkodni, mint a bíróságok.”

    Azért azt tegyük hozzá, hogy az Artisjus hozzáállásán és jóindulatán is sok múlik. Vannak velük tapasztalataim, és ezek alapján azt tudom mondani, hogy a saját magukra vonatkozó hatályos törvényekkel sem mindig vannak tisztában.

    Használjatok (CC) licenszt és kerüljétek ki őket, ahol csak lehet. 🙂

  • Kedves Szabados Úr, köszönöm, hogy mindezt így részletesebben leírta. Valóban van itt egy tévedés, mert Tarr Péter úr nem az Artisjus munkavállalója, hanem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláé. Tehát nem tőlünk kapta azt a bizonyos “fenyegetést”, hanem a szerzői jogért felelős állami szervtől. A szerzői joggal foglalkozó szervezetek nem közismertek, így ilyen félreértések gyakran előfordulnak.
    Bízom abban, hogy a hitéleti tevékenységükben a jogdíjas kérdés nem okoz zavart, én megerősíteni tudom csak, hogy az Artisjus nem fog változtatni azon a gyakorlatán, hogy az ilyen zenefelhasználás után jogdíjat nem érvényesítünk. (A törvénymódosítás nélkül is így jártunk volna el.)
    Üdvözlettel,
    Tóth Péter Benjamin
    Artisjus

  • Szabados Ádám says:

    Kedves Tóth Péter Benjamin!

    Köszönöm a felvilágosítást! És elnézésüket kérem, hogy rossz hírbe hoztam Önöket. Utánanéztem a fejlécnek, valóban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala logója van rajta, nem az Artisjusé. A köreinkben ez valahogy úgy terjedt el, hogy az Artisjus tájékoztatója, tudatlanságból én is ezt vettem át. Sajnálom a tévedést.

    Üdvözlettel:
    Szabados Ádám

  • Kedves Szabados Ádám!
    Semmi gond, gyakran előfordul másoknál is az összekeverés, de ez természetes is, hiszen az átlagember viszonylag ritkán találkozik ezekkel az intézményekkel, így a legismertebb “árnyéka” alá vonja a többit is.
    Üdvözlettel,
    Tóth Péter Benjamin

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum