Michael J. Kruger blogján találtam egy érdekes cikksorozatot 10 Misconception About the New Testament Canon (Tíz tévedés az újszövetségi kánonnal kapcsolatban) címmel. (Kruger egyik szakterülete az újszövetségi kánon kialakulása, meglátásairól itt írtam bővebben.) A blogon posztolt sorozat mindegyik rövid bejegyzése elgondolkodtató, de én most csak az utolsót emelném ki, melyben Kruger az első teljes újszövetségi listával kapcsolatban igyekszik egy tévedést korrigálni. A lényeg: Kruger szerint nem Athanasziosztól származik az első teljes lista, Origenész nagy valószínűséggel már száz évvel hamarabb ugyanazt a huszonhét könyvet sorolta fel, mint a negyedik századi alexandriai püspök.

Ez meglepett, mert eddig mindenhol azt olvastam, hogy Athanasziosz 367-es Húsvéti levele tartalmazza az első teljes felsorolást azokról a könyvekről, melyek a keresztény egyházak által forgatott Újszövetségben találhatók. Úgy tűnik, ez nem egészen így van. Valóban Athanasziosz az első, aki név szerint felsorolja mind a huszonhét könyvet, de nagy valószínűséggel nem ő az első, aki ugyanazoktól a szerzőktől ugyanazt a huszonhét könyvet sorolja fel, mint Athanasziosz. Az ominózus lista Origenész Józsué könyvéhez írt kommentárjában található. Az egyházatya homíliáit Rufinus latin fordításából ismerjük, Kruger Metzger angol fordítását idézi, én pedig ezt fordítom most magyarra. Origenész a következőt írja:

„Az Úr Jézus Krisztus így… küldte ki apostolait, hogy papokként vigyék magukkal megmunkált kürtjeiket. Először Máté hallatta evangéliumában a papi kürtöt, majd Márk, Lukács és János; mindegyik megszólaltatta a maga papi kürtjét. Péter aztán két kürtöt is megszólaltatott leveleiben; meg Jakab és Júdás. Azonban a szám még nem teljes, János is hallatta kürtjét levelein [és az Apokalipszisen] keresztül; és Lukács, amikor leírja az apostolok cselekedeteit. Továbbá legutolsóként jön, aki azt mondta: ’úgy gondolom, hogy Isten minket, apostolokat, utolsókul állított’ (1Kor 4,9), és levelei tizennégy kürtjén mennydörögve lerombolja egészen az alapokig Jerikó falait, vagyis a bálványimádás minden eszközét és a filozófusok összes dogmáját.” (Hom. Josh. 7.1)

Kruger nem hagyja figyelmen kívül azt az ellenvetést, hogy Rufinus esetleg babrált Origenész szövegével, és a későbbi keresztény konszenzus fényében javította (vagy egészítette ki) Origenész mondatait. Erre azonban nincs bizonyíték, és mivel Rufinus más helyeken a fordításaiban megbízhatónak bizonyult, jogosan feltételezhetjük, hogy Origenész szövegébe itt sem piszkált bele. A szöveg stílusa ráadásul kifejezetten jellemző Origenészre: az allegorikus írásmagyarázat teljes mértékben tükrözi a görög egyházatya gondolkodásmódját. Kruger arra is felhívja a figyelmet, hogy Origenész egy másik allegorikus írásmagyarázatában Izsák kútásó szolgáiként sorolja fel Mátét, Márkot, Lukácsot, Jánost, Pétert, Jakabot és Júdást, valamint Pál apostolt (Hom. Gen. 13.2). Origenész Máté evangéliumához írt kommentárjának allegorikus magyarázatában azt is hangsúlyozza, hogy a „háló” az evangéliumokkal és Krisztus apostolainak leveleivel befejeződött.

Három apró nehézségről azért szót kell ejteni. 1) Origenész Pál tizennégy leveléről beszél, ami szinte biztos, hogy a Zsidókhoz írt levéllel együtt jön ki neki. A levelet ma már nem sokan tartják Pál levelének, de abban az időben nem volt ritka, hogy a Zsidókhoz írt levelet a páli korpuszhoz csatolják. 2) Origenész listáján bizonytalan az Apokalipszis helye, mert a szöveg egyes kéziratai tartalmazzák, másokból viszont hiányzik. 3) A harmadik nehézséget az jelenti, hogy Origenész nem mondja meg, János levelei alatt kettőre vagy háromra gondol-e. A három azonban biztosabbnak tűnik, hiszen Péter esetében kiemeli, hogy két levele van, Jánosnál viszont egyszerű többesszámot használ (levelei), ami inkább hármat valószínűsít.

Érdemes végül megjegyezni, hogy Origenész utalásai igehirdetésekben (homíliákban) hangzottak el, teljes természetességgel, a bizonyítás kényszere nélkül. Ebből arra következtethetünk, hogy Origenész harmadik századi hallgatósága számára ezek a tények nem voltak ismeretlenek. Úgy tűnik, az Újszövetség jelenlegi kánonja a harmadik század közepén Egyiptomban vagy Palesztínában már ismert volt. Száz évvel Athanasziosz Húsvéti levele előtt.

24 hozzászólás a “Mégsem Athanaszioszé volt az első teljes lista?” bejegyzéshez

  • Sytka says:

    Ádám, ez hasznos bejegyzés volt, köszönöm! Bár én legjobban még mindig azokra a kéziratmásolatokkal kapcsolatos kutatási eredményekre várok, melyekről azt hiszem tavaly írtál és az Újszövetség eredetijéhez közelebb állhatnak, mint bármi más.

    Órigenész ugyanakkor eretnek volt, jobb vigyázni vele. 😉

  • Szabados Ádám says:

    Figyelem, hogy előjönnek-e Wallace-ék a leletekkel, egyelőre nem láttam a publikációról semmit. Origenész… köszi… majd vigyázok. 🙂

  • pákó says:

    Origenész miért is volt eretnek?
    Lehet, h volt pár érdekes tanítása, de attól sztem még nem volt eretnek.

  • Szabados Ádám says:

    Szerintem Sytka ironizált.

  • Sytka says:

    Csak félig: tényleg eretneknek minősítették Órigenészt a 232-es alexandriai zsinaton, sőt 533-ban a konstantinápolyi egyetemes zsinaton is.

    Én viszont nagyon bírom őt, de ezt ne áruljátok el senkinek! 😛

  • jobbagyp says:

    Azért az egyetemes kiengesztelődés tanítása nem olyan kis eretnekség, akármilyen jók is az egyéb tanításai. Szerintem elegendő ok arra, hogy valakit eretneknek bélyegezzenek, ha a sátánnak is üdvösséget kínál. Persze ez az általa ismertetett kánon értékéből nem von le semmit, és a kürtös hasonlat különösen tetszik 😉 Nagyon jó újra meg újra arról olvasni, hogy hogyan bizonyulnak hamisnak a kánon ellen indított liberális teológiai támadások az új kutatások fényében. Hogy klasszikust idézzek: “Az Ige kőszálként megáll, megszégyenül ki bántja; Velünk az Úr táborba száll, Szentlelkét ránk bocsátja”

    Üdv
    Péter

  • Ödönbéla says:

    Ez az oldal [http://ntcanon.org/Origen.shtml] elég részletesen ismerteti Origenész álláspontját, hivatkozásokkal ellátva. Eszerint Origenész Jakab, 2Péter és 2-3János ihletettségével kapcsolatban elég bizonytalan volt, jó pár ma apokrifnek tartott iratot pedig elfogadott.
    Erről mit gondoltok?

  • Szabados Ádám says:

    Szerintem Origenész bizonytalansága jó példa arra a folyamatra, ahogyan az egyház egészében szép lassan megszilárdultak a kánon határai. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a különböző földrajzi tájak gyülekezetei közötti interakciónak. Nagyon úgy tűnik, hogy Origenész alexandriai időszakában valamivel lazábban gondolkodott a kánon határairól, cézáreai időszakában – megismerve az ottani keresztények álláspontját – azonban óvatosabbá vált, és az álláspontját is részben korrigálta. Egy-egy vitatott könyv apostoli vagy nem apostoli tekintélyének eldöntésében fontos szerepe volt annak, hogy a gyülekezetekben (különösen az apostolok által alapított gyülekezetekben) mekkora volt az adott könyv elfogadottsága, és lehetett-e tudni valami biztosat a könyv eredetéről. A kisebb levelek (pl. 1-2 János, Júdás, Jakab) elfogadottságában fontos tényező volt az egyházon belüli ismeretek egymással való megosztása. Ugyanez a tényező játszott szerepet egyes iratok (pl. Barnabás levele, Didakhé, Pál és Tekla, Péter evangéliuma) kiszűrésében is. Origenész a folyamat izgalmas, korai időszakában írja le az első ismert listát, melyben valószínűleg ugyanaz a 27 könyv szerepel, melyek végül a megszilárdult kánonban maradtak.

  • Benke László says:

    Szia Ádám, csak egy megjegyzés: az Origenész-féle lista azért (is) fontos, mert megelőzi az ariánus felfordulást. Hogyan beszélhetnénk az egyház konszenzusáról bármilyen kérdésben, akár a kánon dolgában, amikor “Athanasius contra mundum”? (Nem kizárólagosan, mint a kritikai vagy a katolikus modell, de azért Kruger is fontosnak tartja az egyház konszenzusát a kánon kialakulásában, ezért neki is fontos.)
    Nagyon ötletes az észrevételed Orig. alexandriai és caesareai időszakáról, érdemes lenne utánajárni!
    @Ödönbéla: szia, ez a “ntcanon” honlap bevezetésnek jó lehet, de elég elnagyoltnak tűnik, legalábbis a mai Újsz. könyveinek elfogadottságát illetően. Orig. a 2Pétert minden jel szerint ihletett iratként kezelte, Jakabról és a 2-3Jánosról meg csak olyasmit mond, hogy nem mindenki tartja hitelesnek, ami azt jelenti, hogy majdnem mindenki hitelesnek tartja. (Kruger a Canon Revisited 8/II/A fejezetében (“Disputed Books”) alaposan összeszedegeti, hogy az atyák hogyan nyilatkoztak a keresztény iratokról.) Az apokrifok kapcsán érdekes, hogy néhányat Orig. tényleg gyakran úgy idéz, mintha szentírás lenne, a listájából viszont kihagyja őket. Azon túl, amit Ádám felvet, ez szerintem arra is mutat, hogy a normativitásnak több szintjével is számolnunk kell az atyáknál: lehettek olyan iratok, amiket gyakorlatilag szentírásként használtak, de /per definitionem/ mégsem tartottak annak.

  • Szabados Ádám says:

    az Origenész-féle lista azért (is) fontos, mert megelőzi az ariánus felfordulást

    Jó gondolat!

  • Mackó says:

    sziasztok,

    Hogy lehet az szerintetek, hogy Origenész, Atanáz kánonlistát készített, amely un. sola scriprura, sole fide alapja a protestáns kegyességnek, mindezek ellenére azonban ezek az ókeresztények kegyességüket tekintve ortodox, vagy ún. ókatolikus irányultságúak voltak úrvacsoratanban, vértanúk- szentek tiszteletében, keresztet is vetettek és még sorolhatnám.
    Be kell látni, hogy a protestáns értelmezése a 2 Tim 3,16-nak (Teljes Írás Istentől ihletett…)nonszensz, annak a fényében, hogy a protestáns gondolkodás szerinti Tejes Írás listája 200-300 évvel később Origenésznél, vagy Atanáznál került elő először teljességében.

  • Szabados Ádám says:

    Mackó, ha funkcionális értelemben létezett kánon, akkor létezett egyfajta sola Scriptura is. A sola Scriptura elv alapja Krisztus és az apostolok egyedülálló tekintélye, mely akkor is hatott, amikor egyes könyvekről nem volt még teljes konszenzus, hogy hordozzák-e ezt a tekintélyt.

    Sem Origenész, sem Athanasziosz írásértelmezését nem akarom mindenben védeni, nyilván ők is tévedtek, ahogy mi, protestánsok is sokszor tévedünk. A sola Scriptura elv nem garantálja a helyes értelmezést. Az egyházatyák nem voltak sem protestánsok, sem római katolikusok, sem mai értelemben vett ortodoxok. Origenész Origenész volt, Athanasziosz pedig Athanasziosz.

    Origenész kegyessége elég távol áll tőlem, bár tisztelem a vértanúságáért. Athanasziosz kegyességét jóval közelebb érzem magamhoz. Ez szerintem részben annak köszönhető, hogy Athanasziosz – Vanyó László szerint is – biblikusabb teológus volt, mint Origenész (vö. Athanasziosz, a protestáns?). És biblikusabb, mint a római katolicizmus (szűzanyástul, rózsafüzérestül, szentatyástul).

  • Spectator says:

    Azt hiszem Mackó kissé tendenciózus hozzászólása ráébresztett bennünket
    arra,hogy mennyire fölöslegesek ezek a kánon viták.Az én “mezei”hivő
    nézőpontomból teljesen irreveláns,hogy ki állított össze először a kánont.
    Az keresztyénség történelme és gyakorlata igazolta ennek a 27 könyvnek
    az ihletettségét,hasznosságát.Úgy látszik,hogy vannak olyan teológusok
    akik-valószínűleg a megélhetési gondoktól mentesen-foglalkoznak dolgokkal
    amely a gyakorlati keresztyénség szempontjából teljesen mellékesek.És
    ezek,sajnos,főleg protestáns teológusok.Részekre szedik,szinte “atomizál-
    ják”az Írást.Mint egy rossz autószerelő:szétszedni még szét tudja szedni
    az autót,de újból összerakni már nem nagyon.Ezek is boncolgatják,szabdal-
    ják az Írást és közben elveszítik a lényeget:nem látják az EGÉSZET.Hétköz-
    napi nyelven:nem látják a fától az erdőt.Ezt nevezik meddő jártasságnak
    az Igében(vö.Mt.2,4-5;Jn.5,39).Ismerik és kutatják az írásokat de ennek
    semmi LELKI HASZNA sincs se a maguk se az olvasóik számára.Egyébként
    én minden ilyen vitára úgy tekintek,hogy általa nyílt vagy rejtett módon
    megkérdőjelezik a Biblia hitelességét és tekintélyét.Ismételten:a kánon
    kialakulásának semmi lényeges hatása sincs a mai hívő ember életére,ez a
    kánon van és ez elegendő és elfogadható.Azért hálás vagyok a poszt(-okért)
    ebben a témában mert láthatjuk mivel foglalkoznak egyes teológusok.
    Kedves Mackó,érvelésed enyhén szólva is sántít….

  • Szabados Ádám says:

    Spectator!

    Azt hiszem Mackó kissé tendenciózus hozzászólása ráébresztett bennünket
    arra,hogy mennyire fölöslegesek ezek a kánon viták.

    Engem pont az ellenkezőjére emlékeztetett: ez egy nagyon fontos téma.

    Az én “mezei”hivő
    nézőpontomból teljesen irreveláns,hogy ki állított össze először a kánont.

    Nem baj, nem kell mindenkinek foglalkozni ezzel a kérdéssel. Engem például nem érdekel a statika, de azért megnyugtató számomra, hogy a házunk építési koncepciója statikus kezén is átment.

    Az keresztyénség történelme és gyakorlata igazolta ennek a 27 könyvnek
    az ihletettségét,hasznosságát.Úgy látszik,hogy vannak olyan teológusok
    akik-valószínűleg a megélhetési gondoktól mentesen-foglalkoznak dolgokkal
    amely a gyakorlati keresztyénség szempontjából teljesen mellékesek.

    Egyrészt nincs szükség arra, hogy a véleményedet másokat bántva fogalmazd meg, másrészt szerintem nincs is igazad. Egyáltalán nem mellékes a gyakorlati hitélet szempontjából, hogy mit gondolunk a kánonról. A betonkeverés és a fal felhúzása látványos munka, de a statikus munkája nélkül életveszélyes lehet.

    És
    ezek,sajnos,főleg protestáns teológusok.Részekre szedik,szinte “atomizál-
    ják”az Írást.Mint egy rossz autószerelő:szétszedni még szét tudja szedni
    az autót,de újból összerakni már nem nagyon.Ezek is boncolgatják,szabdal-
    ják az Írást és közben elveszítik a lényeget:nem látják az EGÉSZET.Hétköz-
    napi nyelven:nem látják a fától az erdőt.Ezt nevezik meddő jártasságnak
    az Igében(vö.Mt.2,4-5;Jn.5,39).Ismerik és kutatják az írásokat de ennek
    semmi LELKI HASZNA sincs se a maguk se az olvasóik számára.

    Igen, van ilyen is. De van, aki Isten és az emberek iránti szeretetből foglalkozik az Igével (vö. A teológusok mint az egyház vízvezetékszerelői).

    Egyébként
    én minden ilyen vitára úgy tekintek,hogy általa nyílt vagy rejtett módon
    megkérdőjelezik a Biblia hitelességét és tekintélyét.

    Megteheted, és ez természetesen akadálya lesz annak, hogy ezekből a vitákból tanulj valamit.

    Ismételten:a kánon
    kialakulásának semmi lényeges hatása sincs a mai hívő ember életére,ez a
    kánon van és ez elegendő és elfogadható.

    Akkor én is ismétlem: szerintem a kánon kialakulásának jelentős hatása van a mai hívő ember életére, de nem kell mindenkinek feltárnia a hatásmechanizmust.

    Azért hálás vagyok a poszt(-okért)
    ebben a témában mert láthatjuk mivel foglalkoznak egyes teológusok.

    Akkor illik rád a név: Spectator.

    Kedves Mackó,érvelésed enyhén szólva is sántít….

    De nem bánom, hogy a cikkhez hozzászólt. Fontos kérdést vetett fel.

  • Mackó says:

    Kedves Ádám, Spectator,

    Úgy gondolom, hogy nem a kánonra, hanem a Nicea-Konstantinápolyi hitvallás megélésérére kellene a hangsúlyt fektetni.
    Ha szigorúan vesszük a kánont és beleássuk magunkat a a kanonikus evangéliumokba, akkor számtalan redakciós jelet vehetünk észre benne, a végén még oda juthatunk, amiről John Ankerberg (The facts on false view of Jesus (Eugene, Harvest House Publishers 1997)) könyvében ír, hogy, hogy 10.000 protestáns (evangelikus, metodista, episzkopális, kálvinista) pásztort interjúztak meg, akikből noname 7400-an bevallották, hogy nem hiszik el a feltámadás hitelességét.
    Origenész, Atanáz égtek az Egyházért. Origenész olyat tett meg a Hegyi Beszédre hivatkozva, amelyre én nem lennék képes (de nem is gondolom, hogy meg kellene tenni).
    Ádám, ha sokat tanulmányozod az ókeresztény írókat előbb utóbb ortodox leszel, vagy katolizálni fogsz. 🙂

  • Szabados Ádám says:

    Mackó!

    Úgy gondolom, hogy nem a kánonra, hanem a Nicea-Konstantinápolyi hitvallás megélésérére kellene a hangsúlyt fektetni.

    Ezt a szembeállítást nem értem.

    Ha szigorúan vesszük a kánont és beleássuk magunkat a a kanonikus evangéliumokba, akkor számtalan redakciós jelet vehetünk észre benne, a végén még oda juthatunk, amiről John Ankerberg (The facts on false view of Jesus (Eugene, Harvest House Publishers 1997)) könyvében ír, hogy, hogy 10.000 protestáns (evangelikus, metodista, episzkopális, kálvinista) pásztort interjúztak meg, akikből noname 7400-an bevallották, hogy nem hiszik el a feltámadás hitelességét.

    Szomorú statisztika. De nem értem, milyen összefüggésben van azzal, hogy „szigorúan vesszük a kánont és beleássuk magunkat a kanonikus evangéliumokba”. Azt akarod mondani, hogy az evangéliumok tanulmányozása – a redaktorok miatt – szükségszerűen hitetlenséghez vezet?

    Ádám, ha sokat tanulmányozod az ókeresztény írókat előbb utóbb ortodox leszel, vagy katolizálni fogsz.

    Én időnként éppen azon gondolkodom, hogy az ókeresztény írókat olvasva hogyan tud valaki római katolikus maradni (vö. Kálvin: az egyházatyák velünk vannak!).

  • Spectator says:

    Kedves Ádám!
    Miért ez az ingerült hang?Ez csak egy vélemény volt még ha egy kicsit
    sarkítva lett megfogalmazva.Vagy valami érzékeny pontra tapintottam?
    Akkor elnézést kérek,de azért érdekes jelenség,hogy az átlagos hívőben
    amikor teológusról/teológiáról van szó egy negatív kép jelenik meg.
    Nem alaptalanul.Egyébként tetszik a “vízvezeték-szerelő”hasonlat,de
    szerintem vannak olyan teológusok akik nem hogy nem pucolják az eltöm-
    ött,szennyes vezetéket hanem inkább kilukasztják.Packer-ról azt olvastam
    valahol,hogy katolikus lett,képletesen szólva megtette az utat Genfből
    Rómába.És sajnos nem ő az egyedüli.Magyarul kevés anyag van erről a
    jelenségről de angolul van elég.Ő most melyik vezetéket tisztítja?!
    Ami az alaptémát illeti:jó a statikus/kőműves hasonlat is.Továbbra sem
    értem,hogy miért annyira fontos,hogy ez vagy az az egyházatya rendszer-
    ezt a kánont:a lényeg,hogy van kánon amit bírunk használni.Mintha
    valamilyen versenyről lenne szó:ki volt gyorsabb…?Végül lehet,hogy
    kiderül,hogy egy harmadik egyházatya megelőzte ezt a kettőt…
    Viszont megértettem az üzenetet a válaszodból:egy kispályás ne szóljon
    bele a nagyok dolgába.Megfogadom a tanácsodat és nem foglalkozom ezzel
    a kérdéssel.Számomra nem olyan fontos ez a téma,hogy késhegyre menő
    vitába bocsátkozzak.Nem lesz nyugtalan álmom az miatt,hogy végül is nem
    tudom ki által és hogyan jött létre a kánon.Van kánon és ez nekem elég.
    “A kevés tudás veszélyes.A sok is az.”-Einstein
    Kedves Mackó!
    Úgy látom Te jobban ismered a protestánsokat mint azok magukat 🙂
    Üdv.

  • Szabados Ádám says:

    Kedves Spectator!

    Miért ez az ingerült hang? – kérdezed tőlem.

    Nem voltam tudatában annak, hogy ingerülten írok, de ha más is ezt érzi a szavaimból, lehet, hogy jobban meg kell ismernem magamat. Elmondom, mi zavart a kommentedben.

    Ha nem tartasz fontosnak egy témát, nem kell hozzászólnod. Ha nem érted, hogy miért fontos a téma másoknak (és érdekel a válasz), akkor kérdezz, mielőtt ítéletet mondasz. Nem a képzettség hiánya zavar, hanem a lenéző, másokat sértegető hangnem, mert az nagyon megnehezíti az értelmes párbeszédet. Ha bosszantanak az itt felvetett témák, szabad vagy arra, hogy más honlapokat látogass.

    Osztom egyébként azt a véleményedet, hogy nem minden teológus „tisztítja a vízvezetékeket”. Packer viszont nem katolizált, csak aláírt egy nyilatkozatot, melyben evangéliumiak és katolikusok együtt fogalmazták meg a hitük közös pontjait. Ezt tartották sokan bölcstelen lépésnek. Én Packert ezzel együtt (vagy ettől függetlenül) nagyszerű teológusnak tartom.

  • Spectator says:

    Kedves Ádám!
    Elnézést kérek ha sértő és másokat lenéző volt a hangnemem.Én épp olyankor
    szólalok meg(többek között)ha ilyen hangnemet észlelek.Nem volt szándékom
    senkit sem sértegetni,sem lenézni.Hiba volt belépnem ebbe a vitába hiszen
    valóban nem érzem se személyesen sem általánosan közel magamhoz ezt a témát.
    Elolvastam egy-két könyvet a témában,ha jól emlékszem F.F.Bruce írása fogott
    meg.Egyébként valóban szabadnak érzem magam más honlapok látogatására és
    látogatom és olvasom is őket szorgalmasan.Más blogon is vannak kitűnő írások és felvetések.Különben nem bosszantanak az itt felvetett témák,többé-kevésbé
    nagyon hasznosak.Viszont ezentúl kerülni fogom az erőltetett témákat.
    Ami Packert illeti egyetértünk.Én is nagy teológusnak tartom.Néhány konzerv-
    atív oldal elég keményen bírálja ezért a katolikus dologért,én sem értem.
    Még egyszer bocsánatot kérek mindenkitől akinek az irományomból sértő és
    lekezelő hangnem szűrődött ki.Nem volt szándékom hiszen engem is éppen ez
    a lekezelő hangnem irritál a legjobban.Azonban továbbra is az egyszerű hívő
    emberek oldalán állok.Övéké minden megbecsülésem.
    Mea culpa!
    Üdv.

  • Mackó says:

    Órigenész: A princípiumokról 1,2. (Kr. u. 230)

    Hasonlóképpen, bár sokan vannak, akik úgy vélik magukról, hogy Krisztus érzületét birtokolják, mégis, jó néhányuk szellemisége eltér az elődökétől, ezért ragaszkodni kell az apostolok által hagyományozott, az öröklés rendje szerint az egyházban mostanáig fennmaradó egyházi tanításhoz, s csak azt szabad igazságnak hinni, ami semmiben sem tér el az egyházi és apostoli hagyománytól.

    Szent Atanáz: Beszéd az ariánusok ellen, 1,37. (Kr. u. 350)

    …visszaélnek az isteni kijelentésekkel és arra törekednek, hogy saját szájízük szerint magyarázzák azokat.

    Szent Atanáz: Beszéd az ariánusok ellen, 3,10. (Kr. u. 350)

    De ezekkel az érvekkel is megpróbálnak vitába szállni saját kiagyalt mítoszaik segítségével, és azt mondják, hogy nem így egy a Fiú és az Atya, és nem úgy hasonlók, ahogy az Egyház hirdeti, hanem ahogy ők akarják.

    Szent Atanáz: Beszéd az ariánusok ellen, 3,28. (Kr. u. 350)

    Könnyen belátható, hogy helytelenül értelmezik azokat a szakaszokat is, amelyeket most az evangéliumból hoznak fel érvként, ha először most is megértjük a mi keresztény hitünk értelmét, és ezt mintegy mérceként használva figyelünk az Istentől ihletett írás felolvasására, mint ahogy az apostol mondta [2Tim 3,16]. A Krisztus ellen harcolók ugyanis ezt nem ismerik el, ezért eltévelyedtek az igazság útjáról és megbotlottak a botlás kövében [Róm 9,33], hiszen arra gondolnak, amire nem kell gondolni.

    Szent Atanáz: Beszéd az ariánusok ellen, 3,58. (Kr. u. 350)

    Ha a Krisztus ellen harcolók is így értették volna ezeket és az egyházi értelemről felismerték volna, hogy a hit horgonya, se nem szenvedtek volna hajótörést a hitben [1Tim 1,16], se nem lettek volna annyira szégyentelenek, hogy azokkal is szembeszálljanak, akik fel akarják őket emelni bukott állapotukból, sőt még jobban ellenségeiknek tekintsék azokat, akik figyelmeztetik őket az igazi vallásosságra.

    Szent Atanáz: A Niceai Zsinat határozatairól, 3. (Kr. u. 350)

    De alighogy elkezdtek beszélni, mindjárt kellőképpen leleplezték magukat, ugyanis összevesztek egymás között, látván saját eretnekségük megannyi képtelenségét, majd csendben maradtak, s ezzel ismerték be tévhitük gyalázatos voltát.
    Akkor a püspökök, miután kitalált tanaikat megcáfolták, kifejtették velük szemben az egészséges és egyházi hitvallást… Figyelemreméltó, hogy aláírta maga a palesztinai Caesareából való Euszébiosz is – aki előző nap még vonakodott -, majd megküldte saját egyházának mondván, hogy ez a hitvallás tartalmazza az Egyház hitét és az Atyák hagyományát.

    Szent Atanáz: A Niceai Zsinat határozatairól, 4. (Kr. u. 350)

    Hát nem vétkesek azok, akik – még ha csak lélekben is – ellentmondanak egy ilyen nagy és egyetemes zsinatnak?

    Szent Atanáz: A Niceai Zsinat határozatairól, 4. (Kr. u. 350)

    Aszerint, hogy az atyák ránk hagyták, az az igaz tanítás, amit mindenki egyetértőleg vall és a helyesen tanítóknak is az az ismérve, hogy a tanításban megegyeznek egymással, és nem viszálykodnak sem egymás között, sem pedig atyáikkal… Bizonyára pogányok ők, akik mivel nem ugyanazokat vallják egyetértőleg, hanem veszekszenek egymás között, híjával vannak az igaz tanításnak; a szentek pedig, s azok, akik az igazság igéjét hirdetik, összhangban vannak egymással és nincs széthúzás közöttük. S jóllehet különböző korokban éltek, ennek ellenére ugyanarra a célra törtek, mert az egy Istennek a prófétái és ugyanazt az Igét hirdetők teljes összhangban.

    Szent Atanáz: A Niceai Zsinat határozatairól, 12-13. (Kr. u. 350)

    Helytelen és nagyon istentelen lenne, ha – annak ellenére, hogy a Szentírás ilyen képeket tartalmaz – mi másokat keresnénk az Úr ismeretéhez, olyanokat, amik nem irattak meg és nincsenek is tekintettel a vallásosságra.
    Mondják meg továbbá, hogy honnan tanulták, milyen hagyományból vették azt, aminek következtében a Megváltóról így kezdtek okoskodni? … te magad is megjegyezted leveledben, hogy miután teljesen összeomlottak a számos bizonyíték súlya alatt, a Szentírás szavaiba kapaszkodtak, s ezeket diadalittasan körülhordozva mondogatták, hogy a Fiú egy a teremtmények közül, s hogy a teremtmények közé kell őt számítani. Mégis olybá tűnik nekem, mint akik ezt a helyet rosszul értelmezték: mert ennek istenfélő és teljesen helyes értelme van, amelyet ha ők is fel tudtak volna fogni, bizonyára nem káromolták volna a dicsőség Urát.

    Szent Atanáz: A Niceai Zsinat határozatairól, 18. (Kr. u. 350)

    … mást nem is tudnak tenni, mint a zsinatot vádolni, hát mondják meg nekünk, miféle írásból tanulták, és melyik szenttől hallották azokat az állításokat…?

    Szent Atanáz: A Niceai Zsinat határozatairól, 20. (Kr. u. 350)

    … szükségszerűen ugyanazt gondolják és tanítják, mint a zsinat, azaz – helyesen – oly módon fogja fel, mint a fénysugárét a fényhez, s ebből az igazság képmását nyeri.

    Szent Atanáz: A Niceai Zsinat határozatairól, 27. (Kr. u. 350 körül)

    íme, mi ki tudjuk mutatni, hogy ez a tanítás szállt át az atyáktól az atyákra: de ti, új zsidók és Kaifás tanítványai, milyen atyákat tudtok kimutatni, akik a ti beszédeteket támogatják? Ugye hogy senkit sem tudtok említeni a bölcsek és helyesen gondolkodók közül? Hiszen mindenki elborzad tőletek, egy kivételével, és ez az ördög. Ő ugyanis az egyedüli atyja ennek a ti hitehagyástoknak, ő az, aki kezdettől fogva elvetette belétek ezt az istentelenséget, s most is biztat titeket, hogy gyalázkodásaitokkal becsméreljétek az egyetemes zsinatot, amiért nem a ti véleményeteket, hanem azt foglalta írásba, amit azok hagyományoztak át, akik kezdettől fogva az Ige szemtanúi és szolgái voltak. Az a hit tehát, amit a zsinat írásba foglalva is megvallott, valóban a katolikus Egyház hite. A (zsinati) boldog atyák azért írták le, hogy egyrészt megvallják ezt a hitet, másrészt pedig ezáltal elítéljék az ariánus eretnekséget.

    Szent Atanáz: Beszéd a hellének ellen, 1. (Kr. u. 350 körül)

    Maguk a szent és sugalmazott írások ugyan elégségesek az igazság kifejtéséhez, azonban rendelkezésünkre áll még szent tanítóink azokhoz írt sok magyarázata. S hogyha ezeket bárki elolvassa, megtudhatja hogyan kell értelmezni az írásokat, és elérheti azt a tudást, amelyre vágyott… ezért le kell írnom és közölnöm kell veled a tanítást, amit mi is tőlük tanultunk.

    Szent Atanáz: Beszéd a hellének ellen, 6. (Kr. u. 350 körül)

    Az eretnekek, akik az egyház tanításától elestek és a hit hajótöröttei.

    Szent Atanáz: Levél Szerapiónhoz, 1,28. (Kr. u. 350 körül)

    Azért nézzük meg még, mi az, ami a katolikus egyháznak hagyománya, tanítása és hite kezdettől fogva, amit az Úr adott át, az apostolok hirdettek, az atyák pedig megőriztek. Ez ugyanis az Egyháznak biztos alapja, s aki ezt elhagyja, az már nem lehet keresztény, s nem is nevezhető annak.

    Summa summárum Szt. Atanáz és Origenész nem volt protestáns, ha valamiben protestánsok voltak, akkor abban, hogy protestáltak az eretnekek azaz az egyetemes/katolikus egyház megrontói ellen. Nem római katolikusnak kell lenned Ádám :), hanem rá kellene érezned arra a feelingre, amely benne van ókeresztény hagyományban, mely nem ellentétes a Szent Írással.
    Kívánom, hogy legyen teljességed az apostoli jogutódlás alapján.

  • Szabados Ádám says:

    Mackó, akár hiszed, akár nem, az idézetek nagy részét magam is aláhúztam Athanasziosz írásaiban, amikor átrágtam magam a művein. Athanasziosz számára az apostoli hagyomány volt a hit döntőbírája, azt pedig szerinte az a szentírás tartalmazta, melyet az atyák megőriztek. Az apostoli utódlás abban az időben nem volt az igaz hit garanciája, hiszen a püspökök többsége ariánus voilt, számos zsinat ariánus hitvallást fogadott el, és még a római püspök is elítélte Athanaszioszt. Ebben az értelemben Athanasziosz tehát inkább protestáns volt, mint római katolikus vagy ortodox. Ez persze anakronizmus. Athanasziosz Athanasziosz volt. Nekem a biblikussága miatt iránytű, és szeretem a hozzá kapcsolódó feelinget. 🙂

  • Szabados Ádám says:

    Spectator, köszönöm az utóbbi válaszodban megnyilvánuló alázatot. Ami az egyszerű hívőket illeti: az egyszerűséget én is nagyra tartom, de szerintem az is fontos, hogy igyekezzünk válaszokat adni az emberek őszinte kérdéseire. Pál vitába szállt a Tórát jól ismerő zsidókkal is és az epikureus és sztoikus filozófusokkal is. Ehhez nyilván megvolt a kellő felkészültsége, amit részben Tarzuszban, részben Gamáliel rabbi lábainál szerzett. A Krugerhez hasonló teológusok, akik a kánonnal kapcsolatos kérdéseket kutatják, Pálhoz hasonlóan a hit igazsága mellett érvelnek, magas színvonalon. Erre is nagy szükség van.

  • Mackó says:

    Imádkozom, hogy olyan pápa legyen választva, amely eltörli a cölibátust és újabb személyi ordiniátusokat állít fel, hogy olyan testvérek, mint te újból fizikailag is egy akolban lehessünk.
    Nem olyan rég olvastam, hogy Európában anglikán mintára már lutheránusoknak is fel lesz az ordiniátus állítva.

  • -a- says:

    A másik idézet. Ők mindannyian az Újszövetség kútásói, másról nem tud.

    “Így ásta ki Izsák a kutakat, amelyeket atyja szolgái ástak. Az ő atyját szolgálta Mózes, aki a törvény kútját ásta meg, és atyja szolgálója volt Dávid, Salamon és a próféták, s mindazok, akik megírták az Ószövetség könyveit……Izsák, vagy még inkább az ő szolgái, új kutakat ásnak. Izsák szolgája Máté, Márk, Lukács, János. Szolgája még Péter, Jakab, Júdás, és az ő szolgája Pál apostol is. Ők mindannyian az Újszövetség kútjait ássák meg,” (Origenész Homíliák a Teremtés könyvéhez 13.2., f:Heidl György (189.)

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum