Nos hát bekövetkezett, amire sokan számítottunk: az egyháztörvény megbukott. Az Alkotmánybíróság mai határozata szerint most egy ideig megint egyháznak számítunk. Visszamenőlegesen. Az elmúlt két év küzdelmei, az egyesületté válási procedúra, a megalázó hercehurca a hatóságokkal, a sziszifuszi jogi barkácsolás mind a kukába került. Ember (vagy jogász) legyen a talpán, aki meg tudná nekünk mondani, mi van most és mi lesz ezután. Illúzióink azt hiszem, már nincsenek. Az őrmester utasítása nyilván addig érvényes, amíg a százados vissza nem parancsol a helyünkre. A mostani döntés pillanatfelvétel: most épp megint „egyház” vagyunk. A következőkben az Index Ab-döntéssel foglalkozó cikkét idézem.

Az alkotmánybíróság az egyházi státusz megadásának szabályozását találta alaptörvény-ellenesnek: az Országgyűlés politikai döntése helyett átlátható, tisztességes szabályozás kell, és biztosítani kell az érintetteknek a jogorvoslat lehetőségét. A döntés visszamenőleges hatályú, az összes egyház visszakapja korábbi jogállását. Az alaptörvény negyedik, a parlament előtt lévő módosítása ugyanakkor visszaállítaná a most megsemmisített szabályokat.

Az AB a 2011-es Egyházügyi törvényről (Ehtv) szóló mai határozatának indoklásában leszögezi, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárás során is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. Az Ehtv azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot. Az AB-döntése az egyházként történő elismerést az Országgyűlés helyett a bíróságok hatáskörébe utalja.

Az AB szerint viszont nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek a testület szerint alkotmányos határok között maradnak, ha nem diszkriminatív jogi szabályozáson alapulnak, és amíg az egyházak közötti különbségtétel gyakorlata nem diszkriminatív.

Az AB arra is kitért, hogy az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet. Határozatában a testület nem vitatja az Országgyűlés jogát, hogy részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, csak az Országgyűlés által választott módszert tekintik alaptövény-ellenesnek.  A testület hangsúlyozza, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek (azaz például a “bizniszegyházak”) kiszűrésére, a törvénysértések orvoslására az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.

Az egyházügyi törvény hatalmas politikai vitát váltott ki, elsősorban azért, mert a korábbi egyházak közül első körben csupán 14 , majd 2012-ben további 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A kisegyházak döntő többsége, több mint 300 gyülekezet egyesületté minősült vissza, és elveszítették a korábbi kedvezményeiket, a döntés ellen pedig nem volt jogorvoslati lehetőségük

Az AB az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatálybalépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II.29.) országgyűlési határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet, azok alapján az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.

Az egyházi cím most megszűntetett szabályozását, azaz parlament általi adományozását közlerményében a több érintett egyház alkotmánybírósági panaszát is kezelő Társaság a Szabadságjogokért önkényes, politikai akarattól függő, a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét nélkülözőnek nevezi. A jogvédő szervezet álláspontja szerint csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanítása, hagyományai és története, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.

A TASZ szerint a kormánynak mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy orvosolja azokat az anyagi és erkölcsi sérelmeket, amelyeket az alkotmányellenes törvény okozott az összes, sérelmet szenvedett egyháznak. Az egyháztörvény hatályba lépése óta eltelt több bő egy év ugyanakkor visszafordíthatatlanul konzerválta a jogsértő állapotokat – emlékeztet a szervezet.

Közleményében a TASZ üdvözölte az AB döntését, ugyanakkor a szervezet úgy véli, hogy ha egy gyülekezet megfelel a formai követelményeknek, meg kell neki adni az egyházi státuszt, azt nem lehet tartalmi elvárásokhoz kötni. Az AB ugyanis nem vitatja el a törvényhozástól a lehetőséget, hogy ilyen kritériumokat is törvénybe iktasson.

Hiába nevezte az egyházi státusz megadásának eddig módját alkotmányellenesnek most az AB, az ügy valószínűleg nem hoz tartós változást a jelenlegi állapothoz képest. A vallásszabadságot és a felekezeti egyenjogúságot biztosító, az AB mai döntésének megfelelő szabályozás helyett a kormánytöbbség az Alaptörvény – parlamenti elfogadásra váró – negyedik módosításával az egyházak most megsemmisített elismerési eljárását foglalná az Alaptörvénybe.

Az AB határozatának Stumpf István az előadója. A kérdés megosztotta az alkotmánybírákat, Balogh Elemér, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária különvéleményt fűzött hozzá.

(index.hu)

Akárhogy is lesz, azért szép volt, Alkotmánybíróság.

21 hozzászólás a “BREAKING NEWS: Most épp megint egyház vagyunk!” bejegyzéshez

  • Éva says:

    Mindigis egyház voltatok! dehogy: mindigis Egyház voltunk VELETEK 🙂

  • Szabados Ádám says:

    Köszi, Éva!

  • Szabados Ádám says:

    Az mno.hu elképesztő címmel kommentálja a döntést: Újra szabad az út a bizniszegyházaknak. A cikk leadje sem jobb: „Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. Így megnyílt az út azon szervezetek előtt, melyek egyházként milliós összegeket vettek el a magyar adófizetőktől.”

  • Szabados Ádám says:

    Újraolvasva a cikkeket az még nem világos előttem, hogy a döntés csak arra a 17 egyházra vonatkozik-e, melyek az Ab-hez fordultak, vagy az összes státuszától megfosztott egyházra. Tudja valaki erre a választ?

  • kéfás says:

    Nagyon jó volt ezt olvasni! 🙂

  • Sytka says:

    “Az mno.hu elképesztő címmel kommentálja a döntést”

    Az MNO pártlap, a párt érdekeit tartja szem előtt. Mire számítottál?

  • Szabados Ádám says:

    Ennél kicsit árnyaltabb, kevésbé aljas felvezetésre.

  • Zoli says:

    Jogos a kérdés: “a döntés csak arra a 17 egyházra vonatkozik-e, melyek az Ab-hez fordultak, vagy az összes státuszától megfosztott egyházra”

    Az Index cikkben az van, hogy “a 300-ból 66 kapja vissza az egyházi státuszt. Hogy a státuszát elvesztő, ám annak visszaszerzését nem kérvényező több mint 200 vallási közösség hogyan szerezheti vissza korábbi jogállását, az egyelőre még tisztázatlan”.

    Mi fordultunk panasszal az AB felé?

  • Szabados Ádám says:

    Most látom, hogy az Index azóta frissítette a cikkét. Ebből egyértelműnek tűnik, hogy a döntés az MEE-re is vonatkozik, bár mi (legjobb tudomásom szerint) nem fordultunk az Ab-hoz.

  • Benke László says:

    Újabb hajszálrepedés Abszurdisztán gránit törvénytábláin. Kívánom, hogy a pillanatkép állandósuljon, sőt az AB vagy Strasbourg kötelezze kártérítésre a törvényhozókat a méltánytalan vegzálásért. A vagyonnyilatkozataikat látva arra is lenne ötletem, miből…

  • Grész Gábor says:

    Az AB weboldalán világosan leírja, hogy azokra vonatkozik, akiket az OGy határozata kizárt. A hivatkozzott számú határozat 66 egyházat sorol fel. Őket, valamint az ABhez forduló 17-et (átfedések vannak) helyezi vissza az egyházi státuszba. Azonban illúzióink ne legyenek, már elfogadták azt az alaptörvény módosítást, amely gyakorlatilag érvénytelenné teszi az AB mai döntését, csak még nem hatályos. Ehhez érdemes a bírák különvéleményét elolvasni.

  • Szabados Ádám says:

    Gábor, köszi az infot. És vajon jogilag hogyan hidalják át ezt a most keletkezett …khm… anomáliát?

  • dzsaszper says:

    Évának jogi szempontból is igaza van. A visszamenőleges hatály azt jelenti, folyamatosan egyház vagytok máig, mégha egy darabig az is volt az illúzió, hogy nem…

  • Kenguru says:

    Akárhogy is volt, van és lesz, megnyugtató tudat, hogy a mindenség Istene pontosan tudja mik vagyunk és nem csapong, nem változik. Azt hiszem ehhez kell minden körülményben igazodnunk, még Abszurdisztánban:o) is.

  • Csaba says:

    Az AB horizontális döntést hozott, nem csak a beadványozó(k)ra vonatkozólag.
    Ezzel együtt számos technikainak tűnő kérdést kell ezután tisztázni, majd rendezni visszamenőleg pl. azokkal az egyházakkal, amelyek intézményfenntartók is voltak és több jogcímen is forráshoz jutottak.
    Hogyan történjék a kártalanítás, a források utólagos megítélése?
    Pl. mi legyen a 2012-es évre megszerezhető egyházi 1%-kal, amit a 2013. I-II. hónapban adóbevallást tevő adózók már nem adhattak “egykori egyházaiknak”. Nyilván bukós a story. Na de ezek után peresíthető követelés lehet belőle. S nyilván ez is egy kérdőjel, inkább.

    Amúgy meg valóban olybá’ tűnik, hogy a “probléma” orvoslása már folyamatban van a kormányzati műhelyekben, míg a 2 fő alkotmánybíró heteken belüli cseréje már kevésbé rejt magában ellenállási kockázatot.

    nem hitetlenkedni kívánok a fenti gondolatmenettel, tehát marad az ima, hogy adjon az Isten felülről jövő bölcsességet az elöljáróknak…

  • Csaba says:

    mfor.hu/cikkek/Egymilliard_forint_szja_t_buktak_tavaly_az_egyhazak.html

  • Mackó says:

    Bocsánat, de az Ab határozata erga omnes mindekire kihat, azaz nem csak a 17 panaszt benyújtó közösségre, hiszen az AB nem egyedi jogsérelmeket reparál, hanem a törvényekben megjelenő alkotmányellenességeket semmisíti meg.
    Azaz: Ádám a tavalyi szja bevallásodban az AB határozat alapján mint egyházi személy szja mentességet élvezel stb…

  • Szabados Ádám says:

    Köszi, Mackó, azóta számomra is ez derült ki. Az adóbevallásig viszont még minden megváltozhat, számítok a kormány kreativitására…

  • Viktor Barnabás says:

    Amint meg van írva: “Minket minden időben teérted irtanak, s vágójuhok módjára tartanak.” De mindezeken diadalmaskodunk Őáltala, aki szeret minket. (Rm 8,36-37)

    Kedves Ádám!

    Tegnap olvastam ezt a részt, és ti jutottatok eszembe. Megosztom veletek buzdításul. Egyébként pedig kérem az Urat, hogy a követői egy emberként, egy testként álljanak ki egymás mellett. Akár testületileg is. Méltatlan szerintem, hogy azok, akik kapnak valamit (az államtól), nem osztják meg azokkal, akik nem kapnak.

    Tudom, hogy naiv vagyok, de vállalom.

    Szeretettel:
    Viktor

  • Éva says:

    Kedves Viktor balzsamos ez a naivitás bár nem az (elvárható lenne ugyanis, és JÓ hogy eszedbe jutott 🙂 )… milyen szép is volna ha igaz LEHETNE …

  • Szabados Ádám says:

    Tegnap óta az Alaptörvénybe került az egyházak elismerésének AB által alkotmányellenesnek minősített módja (vagyis hogy tisztességes és megfellebbezhető eljárás helyett a parlament hoz politikai döntést arról, hogy mely közösségeket tekint egyházaknak). Ez jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy a kormányzópártok az AB határozata alapján rendezzék a jogfosztott egyházak jogi státuszát. A TASZ szerint jogilag most ez a helyzet az AB által jogaikba visszahelyezett egyházakkal:

    http://ataszjelenti.blog.hu/2013/03/11/kodifikacios_remekmu_romokban

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum