Morzsák az ELF-ről

2013 máj. 31. | Divinity, Elmélkedések | 7 hozzászólás

Végül még annál is kevesebb időm lett, mint amennyit gondoltam, hogy lesz. Kommentekre sem tudtam válaszolni. Viszont nagyszerű emberekkel találkoztam, nagyszerű előadásokat hallgattam, nagyszerű gondolatok indultak el a fejemben. Ezeket most nem tudom részletesen elmesélni, de néhány morzsát megosztok az engem inspiráló gondolatok közül. Csabosznak igaza van, egyszerűbb lenne ezt twitterrel csinálni, de mivel az nincs nekem, egyelőre marad ez a forma. Tudom, hogy mindegyik gondolat félreérthető és továbbgondolható, a magam részéről szeretném is továbbgondolni őket, ti is kezeljétek az idézeteket így. Szóval néhány morzsa:

„Ha a poklon kell áthaladnod, ne állj meg.” (Stefan Gustavsson idézte Winston Churchillt)

„Hit az, amikor a változó hangulatod ellenére ragaszkodsz azokhoz a dolgokhoz, melyeket az értelmed egyszer már elfogadott.” (Peter S. Williams idézte C. S. Lewist)

„Hamis az az alapvetés, hogy az Istenben való hit csak akkor ésszerű, ha jó bizonyítékok vannak Isten létezése mellett.” (Rik Peels)

„Sokan azt gondolják, hogy a tudomány szükségszerűen ateizmushoz vezet. Valójában a teizmus szolgáltat szükséges metafizikai alapot a tudomány számára.” (Peter S. Williams)

„Létezik de jure és de facto tekintély. Ha a Bibliát tekintélynek tartjuk, a kettőnek egyensúlyban kell lennie egymással.” (Luke Potter)

„A Biblia megértésekor létezik elsődleges sötétség és másodlagos sötétség. Az elsődleges sötétség az, ami a szöveg első olvasóinak is nehézséget jelentett, a másodlagos sötétség az, ami a többezer éves kulturális távolság miatt jelent a mai olvasóknak nehézséget. A kommentárok egy része kizárólag a másodlagos sötétség eloszlatásával foglalkozik.” (Eckhardt Schnabel)

„Ha erős látásod van Istentől, a pénz sem fog hiányozni hozzá. A pénz követi a látást.” (Jiri Unger)

7 hozzászólás

  1. Spectator

    Kedves Ádám!
    Biztosan lélekemelő a részvétel egy ilyen konferencián.Nekünk,akiknek
    nincs lehetősége ilyeneken részt venni azért jó,hogy van ott valaki
    aki által mi is profitálhatunk egy kicsit.
    Az általad beidézett „morzsák”gondolatébresztőek,még fogom „forgatni”
    magamban.Hiszem,hogy a végén még több ilyen gondolatébresztő morzsa
    lesz.Ebben a felsorolásban-így első olvasatra-a két utolsó gondolattal
    egy kis problémám van:
    1.”A Biblia megértésekor…Az elsődleges sötétség az,ami a szöveg első
    olvasóinak is is nehézséget jelentett.”
    Először is,homályos nekem ez a „sötétség”megfogalmazás.Milyen fajta
    sötétséget takar?Kik voltak az első olvasók és mi volt a az a nehézség?
    Én már kb.35 éve tanulmányozom a Bibliát és sok magyarázatot olvasok
    mellé mégis vannak nehézségeim.Ezek szerint én is elsődleges sötétség
    foglya vagyok,mert a másodlagos sötétség eloszlatásán „dolgoztam”már
    eleget:sok kommentárt és magyarázatot olvastam.Őszintén szólva nem
    értem(talán szellemi képességeim korlátoltsága miatt)ezt a felosztást
    az elsődleges és másodlagos sötétségről.Én eddig azt hittem,hogy a
    Biblia világosságot gyújt az ember elméjében és lelkében.
    2.”Ha erős látásod van Istentől,a pénz sem hiányozni hozzá.A pénz
    követi a látást.”
    Ezzel a kijelentéssel több problémám is van.Mi az az „erős látás”?
    Ezek szerint léteznie kell „gyenge”látásnak is.Úgy látom,hogy a
    „látás”(vízió?)kifejezés a túl sok használattól elkopott egy kicsit.
    Mindenki azt ért alatta amit akar.És a látás és a pénz összekapcsolá-
    sa engem mindig zavar egy kicsit.Lehet,hogy ezen a területen előítél-
    eteim is vannak de szerintem nem törvényszerű,hogy a „látást”pénzeső
    kövesse.Amit én látok amikor körülnézek az az,hogy szinte látás
    nélkül vagy nagyon halvány látás ellenére is dől a pénz némelyekhez.
    Viszont vannak hűséges szolgái Istennek akik nagyon szerény körülm-
    ények között élnek.Ironizálok:nekik valószínűleg nincs erős látásuk
    Istentől.Különben is honnan tudom biztosan,hogy a látásom Istentől
    van?Szerintem ezt a „látás/vízió dolgot újra kellene definiálni.
    Nem vagyok álszent, én is tudom,hogy a misszióhoz pénz kell,nem is
    kevés.A prédikátoroknak is tisztességesen meg kell élni,nekik is ki
    kell fizetni a számlákat,benzint tölteni az autóba…Sajnos én úgy
    látom,hogy egyesek sokkal több missziós pénzzel rendelkeznek és nem
    is a cél érdekében használják azt…Már Pál is beszélt az Igével
    nyerészkedőkről.”A pénz követi a látást”kijelentés az én számomra
    enyhén szólva is megkérdőjelezhető.A látás és a pénz összekapcsolása
    ezért szerintem nem szerencsés.Viszont,lehet,hogy én nem értem az
    összefüggéseket és csak az előítéleteim rabja vagyok.

  2. Viktor Barnabás

    Kedves Spectator!

    Nem akarok Ádám helyett válaszolni, csak azért írok, mert nekem épp ez a kétféle sötétségről szóló idézet tetszett legjobban. Nyilván ismerni kéne az egész előadást, hogy jól értsük, ugyanakkor lehetnek sejtéseink. Én úgy értettem az elsődleges sötétséget, hogy bizonyos dolgokat ember embernek akkor sem adhat át, ha megfeszül. Vannak dolgok, amiket csak Lélek által érthetünk meg, akkor, amikor a Lélek akarja. Talán erről is szól az 1Kor 2,13-15.

    Gondolj bele, az apostolok milyen sokszor nem értették Jézust! Mi sem vagyunk jobbak. Ez az elsődleges sötétség.

    Szerintem.

    Üdv:
    Viktor

  3. Szabados Ádám

    Kedves Spectator!

    A Schnabel-idézetben a „sötétség” nem negatív fogalom, egyszerűen arra vonatkozik, hogy a szövegmagyarázó mit akar megvilágítani a magyarázataival. Sok kommentár csak azt, amit a kulturális távolság tesz homályossá. A különbségtétel nekem segít egy-egy kommentárral kapcsolatos frusztrációm megértésében.

    A „látás” kapcsán Unger két dolgot akart hangsúlyozni: 1) ne azt kérdezd, hogy mennyi pénzed van, hanem azt, hogy Isten mire hív (tehát ne a pénzzel kezdd, hanem Isten akaratának megértésével), 2) ha Isten valamire hív, bízz abban, hogy megadja a szükséges anyagiakat is a szolgálathoz.

  4. Spectator

    Kedves Viktor!
    Köszönöm a segítséget.Engem a „sötétség”fogalom használata zavart meg,az
    ugyanis nagy többségében a Bibliában negatív jelentést hordoz.Nem akarok
    most erre idézeteket hozni a Bibliából és Bibliai Lexikonokból.Nem tudom,
    hogy eredetileg melyik szót használta az előadó(darkness?)?Azt viszont
    elismerem,hogy frappáns és eredeti a hasonlat a két fajta sötétségről a
    Biblia megismerésének összefüggésében.Amit a megértésről írtál azzal
    teljesen egyezek.Vannak dolgok a Bibliában amit e földi létben és ebben
    a testben nem fogunk megérteni.Viszont úgy látom,hogy Isten egyes ember-
    eknek különleges kegyelmet adott dolgok megértésére és magyarázatára.
    Olvasok például egy magyarázatot egy igére amelyet azelőtt már sokszor
    olvastam és a homlokomra csapok,hogy én ezt eddig miért nem láttam meg
    ebben az igében?Valódi,hiteles írástudókra van szükségünk akik olyan
    részletekre mutatnak rá amelyeket az egyszerű hívők egyszerűen nem vesznek
    észre,olyan összefüggéseket mutatnak meg amelyekre én 100 év múlva sem
    jöttem volna rá.Ez nagyon nehéz feladat.Még Jézusnak is „nehézséget”
    okozott,hogy hogyan mondja el a menny titkait,mibenlétét egyszerű nyelv-
    en egyszerű embereknek.Végül is nagyon egyszerű példákkal ez sikerült
    neki.Sok mai írástudó annyira komplikált nyelvezetet használ,hogy abba
    belefárad az ember.Ebbe aztán belefárad az ember,mint ahogy bele bír fáradni
    némely hozzászólásba a posztok kapcsán.Gyakran nem értem miért nem tudják
    egyesek tömörebben és egyszerűbben elmondani a véleményüket.A tömörség nagy
    erény,ebben bizony nekem is sokat kell fejlődnöm…
    Kedves Ádám!
    Köszönöm a válaszodat!Most már érthetőbb a számomra.Én úgy látom,hogy a
    szövegmagyarázó(akármennyire becsületes és bibliahű akar maradni)nem
    kerülheti el a szubjektivitást.Mint ahogy minden Bibliafordítás is egy-
    fajta kommentár hiszen a fordító választja ki,hogy melyik szót haszn-
    álja egy bizonyos helyen.Számomra a legjobb kommentárok a különböző
    Bibliafordítások.Egyébként a KÜLÖNBSÉGTÉTEL nagyon fontos szó és fogalom.
    Markánsan benne van a Bibliában is.A lelki érettség egyik jele,foka.Sajnos
    ma ez is hiánycikk a keresztyén piacon.
    Az Unger magyarázat is így érthetőbb a számomra.Talán én egy kicsit túl
    érzékenyen reagálok a pénz szerepére a misszióban(sajnos sok rossz példát
    láttam és látok)és ezért talán túlreagálom a dolgot.Viszont tartom azt a
    nézetemet,hogy a missziós-pénz nem megfelelő kezelése is nagyon hozzájárult
    az evangéliumi mozgalom hanyatlásához.Valahol eltűnt az elszámoltathatóság.
    Egyszer egy csalódott néni ezt mondta rezignáltan a feleségemnek:”Ez vala-
    hol mindenestül biznisz.”Én azt hiszem,hogy sok becsületes missziómunkás
    van aki valóban az „ÚR-pénzeként”kezeli a rábízottakat és nem személyes
    élvezetre pazarolja el azt.Szerintem a pénz kezelésének a kérdése az
    egyik Achillesz-sarka a mai evangéliumi mozgalomnak és gyülekezeteknek.Az
    első dolog sokszor nem a lelki hanem a pénzügyi.Végül egy Vásárhelyi
    idézet amit ma olvastam:”Isten adja a forrásokat,de mindenkinek magának
    kell merítenie azokból.”
    Az ÚR áldjon meg benneteket!

  5. Gergely Erzsébet

    Luke Potter mondta az ELF – en:

    „„Létezik de jure és de facto tekintély. Ha a Bibliát tekintélynek
    tartjuk, a kettőnek egyensúlyban kell lennie egymással.” ”

    Ismerkedve a Divinityvel, természetesnek tartom, van sok olyan
    gondolatmenet, kifejezés, melyeket hiányos ismereteim miatt nem
    értek. Ilyenkor, vagy megpróbálok utána nézni, vagy egyszerűen
    tovább haladok. De most megtorpantam. Gondolatban visszatérek e
    föntebb idézet „de jure és de facto” kifejezésekhez.

    Most is utána néztem, de nem jutok előrébb. A wikipédiában írja:

    „A de jure, vagy de iure latin eredetű kifejezés, melynek jelentése:
    jogilag, jogi értelemben, törvény szerint. Használata leggyakrabban
    nemzetközi jogi, illetve politikai összefüggésekben fordul elő. Gyak –
    ran fordul elő összefüggésben az ellentétes kifejezésével, mely:
    de facto, azaz tényleg, ténylegesen.”

    Amit nem értek, hogy kell egyensúlyba kerülnie a Bibliában a „de jure”
    (jogi) és a „de facto” (tényleges) tekintélynek? Eltudnád magyarázni
    Ádám egyszerűbben, mit jelent ez?

    Köszönettel:
    Erzsi néni

  6. Szabados Ádám

    De jure (de iure) tekintély: a Biblia elvileg, formálisan tekintély. De facto tekintély: a Biblia ténylegesen, a gyakorlatban is tekintély. Ennek a kettőnek nem szabad elkülönülnie egymástól, ha jól emlékszem, erre utalt Luke Potter az előadásában.

  7. Gergely Erzsébet

    „elvileg”, „ténylegesen”.

    Köszönöm, megértettem.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK