Szent Jeromos (Hieronymus) Kr. u. 347-ben született, az ő nevéhez fűződik a Biblia legismertebb fordítása, a latin nyelvű Vulgata, mely a katolikus egyház hivatalos bibliafordítása. Jeromos egész életében szenvedélyes bibliakutató volt, zsidóktól tanult héberül, szorgalmas munkája eredményeként gyakorlatilag folyékonyan beszélte az Ószövetség nyelvét. Kissé ironikus módon éppen ő, a Vulgata atyja kardoskodott a héber kánon mellett (szerinte az ószövetségi kánon megegyezik a zsidók kánonjával, az apokrifek hasznos, de nem kanonikus könyvek), mert hitte: a Biblia Isten szava az emberekhez, ezért vigyáznunk kell annak határaira is.

Eustochiumnak írt levelében (Nehéz az emberi léleknek nem szeretni. Helikon, 1991) arra biztatja a korán megözvegyült Paula egyik lányát, hogy lefekvés előtt olvassa a Bibliát („lebukó arcodat a Szentírás fogja fel!”), majd maga is példát ad a levélben arra, milyen az, amikor a Szentírás igéi járják át egy ember gondolkodását. Szent Hilárionról írja Jeromos, hogy a Szentírást „kívülről tudta; imádkozás és zsoltározás után mintegy Isten jelenlétében mondogatta” (64). Ő maga is vágyott a bibliaolvasásra: „Ó, bárcsak hagyna már e híres hely és az egész földkerekségről ide özönlő szent életű emberek tömege egy kis időt arra, hogy a Szentírást olvassam!” (137)

Jeromost 395-ben azzal vádolták, hogy egy levelet rosszul – szándékosan meghamisítva – fordított le. Jeromos válaszlevelében kifejtette műfordítói alapelveit. A cicerói hagyományt követve nem a szószerintiségre, hanem a gondolatok átadására törekedett. Egyetlen esetben azonban mindig kivételt tesz, ez pedig a Biblia. „Én ugyanis nemcsak beismerem, hanem önként vallom, hogy görög szövegek fordításakor nem szóról-szóra, hanem gondolatról gondolatra fordítok, kivéve a Szentírást, amelyben még a szórend is titkos tanítást hordoz.” (90) Nem hiszem, hogy Jeromos valamiféle rejtett, ezoterikus üzenetre gondolt (vagy olyasmire, mint A Biblia kódja és hasonló könyvek), pusztán arról van szó, hogy Jeromos számára a Biblia szent könyv volt. Olyan könyv, melynek szerzői által maga a Szentlélek beszél (141).

A kiváló férfiakról (Apostoli atyák. Szent István Társulat, 1988) c. könyvében több híres kereszténnyel kapcsolatban szóvá teszi a Szentírás iránti tiszteletüket. Különösen Órigenész munkássága nyűgözte le. „Ki ne ismerné, hogy milyen nagy tudása volt a szent iratokról, hogy a héber nyelvet kora és származása ellenére megtanulta, és hogy a hetvenes fordítás egyes változatainak fordítóit egymás mellé állította?” (60) „Pamphilosz presbiter… oly nagy odaadást mutatott a Szentírás iránt, hogy Órigenész műveinek nagy részét saját kezűleg másolta le, és ezek mind a mai napig megvannak a caesareai könyvtárban, sajátkezűleg lemásolt huszonöt kötetnyi Órigenész-kommentárt, melyeket ő a tizenkét prófétához írt. Volt alkalmam arra rátalálni, örömömben azt hittem akkor, hogy Krőzus vagyona az enyém.” (71)

Nem véletlen, hogy XVI. Benedek pápa Verbum Domini (az Úr Igéje) c. „apostoli buzdításában” Szent Jeromos példáját használta annak alátámasztására, mennyire fontos a Szentírás olvasása a hívők életében. Szent Jeromos szerint nem érthetjük meg a Szentírást a Szentlélek segítsége nélkül, aki ihlette azt” (Epistula 120, 10: CSEL 55, 500-506). „A Szentírás nem ismerete Krisztus nem ismerete” (Commentariorum in Isaiam libri, Prol.: PL 24, 17). A Szentírás hallgatása Isten igéjének a hallgatása (In Psalmum 147: CCL 78, 337-338), mert a Szentírás könyvei „isteni könyvek” (Epistula 52, 7: CSEL 54, p. 426).

Hieronymus az egyház szilárd hagyományát képviselte: a Biblia Isten igéje.

3 hozzászólás a “A Szentírás Isten igéje (20)” bejegyzéshez

  • -a- says:

    „…sajátkezűleg lemásolt huszonöt kötetnyi Órigenész-kommentárt, melyeket ő a tizenkét prófétához írt. Volt alkalmam arra rátalálni, örömömben azt hittem akkor, hogy Krőzus vagyona az enyém.”

    Ezeket ~392-ben írhatta Jeromos, később (~400.) már nem egészen így látja :

    „Összegyűjtöttem könyveit, bevallom, s pontosan azért nem követem tévedéseit, mert ismerem valamennyi írását. Higgyetek egy tapasztalt embernek; mint keresztény szólok hozzátok, keresztényekhez: hittételei mérgesek, idegenek a Szentírástól, erőszakot tesznek a szövegen.Elolvastam, mondom, elolvastam Origenest: s ha az olvasás bűn, nem titkolom el. Ha elhiszitek nekem: sosem voltam Origenes-hívő. Ha nem hisztek nekem: most már nem vagyok az.” (LXXXIV.Levél Pammachushoz és Oceanushoz , Szt. Jeromos levelek, f-Takács L)

    Origenésszel nem árt óvatosnak lenni! (ill. a nevével jelzett szövegekkel.)

  • Szabados Ádám says:

    Egyetértek. Egyébként időnként Jeromossal is.

  • frenk says:

    Igen ez így van.Amúgy Hieronymus nagyon sok mindent kivett a bibliából és a saját gondolatait szőtte bele.Van is valahol egy nyilatkozata ahol ezt beismeri de nem találom,hogy hitelesen idézzem,de ha meglesz megírom.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum