Keresés részletei

Miközben a közös leszármazás elmélete a modern biológia egyik legdogmatikusabban kezelt előfeltevése, és a mai napig szakmányban jelennek meg írások, melyek bizonyított tényként kezelik (mint az a dawkinsi közhelyeket puffogtató cikk, amely pár napja az Origo címlapján jelent meg), az elméletet makacs és napról napra növekvő szkepszis övezi, a legmagasabb akadémiai körökben is. Egyik barátom […]

Andrew Fellows az angliai L’Abri Fellowship vezetője, régi jó barátom. Az elmúlt tíz évben szinte évente összefutottunk valahol, hogy egy-két órában megbeszéljük az életünket, a szolgálatainkat és a gondolkodásunk éppen aktuális kérdéseit és irányait. Idén is egymásba botlottunk egy konferencián, de mindketten rohantunk egy programra, úgyhogy csak pár percünk volt beszélgetni, azt is egy lépcsőn […]

A történeti tudományok máshogy bizonyítanak, mint a kísérleti tudományok. Történeti tudományok alatt most elsősorban nem a történettudományt értem, hanem a természettudományok közül azokat a tudományágakat, amelyek a múlt jelenségeivel foglalkoznak, mint például a kozmológia, az archeológia, a geológia, a paleontológia és az evolúcióbiológia. (A csillagászatot azért nem sorolom ide, mert bár a fény hosszú útja […]

A bibliai teremtéstörténet rengeteg dolgot tanít a világ eredetéről, viszont legalább ennyi kérdésre (ilyen szerintem a világ teremtésének tudományos mechanizmusa is) nem akar választ adni, mert a kérdéseket eleve fel sem teszi. Úgyhogy van létjogosultsága a különböző véleményeknek, még ha természetesen nem is lehet mindegyik igaz. Ebben a bejegyzésben most nem a saját dilemmáimról akarok írni, […]

Gary Dorrien The Making of American Liberal Theology (Westminster John Knox Press, 2001, 2003, 2006) c. háromkötetes műve az amerikai liberális teológia történetét veszi végig 1805-től 2005-ig. Akik érteni szeretnék annak az irányzatnak a kialakulását és térhódítását, amely a mai napig formálja számos fősodratú nyugati protestáns felekezet lelkiségét és arculatát, Dorrienban izgalmas szellemtörténeti idegenvezetőre találnak. […]

A kereszténység egyik időszerű üzenete ma is abban áll, hogy a természetet megkülönbözteti az istenitől, és visszahelyezi saját függő méltóságába. Ez a természettel való kapcsolatunkban a gyógyulás útja. „A Természeti Vallással szemben az az egyetlen ellenvetés” – írja Chesterton –, „hogy valahogyan mindig természetellenessé válik. Reggelente ártatlanságáért és kedvességéért szeretjük a természetet, este pedig, ha […]

Az Intelligent Design tudományos mozgalmát harcos darwinisták régóta próbálják (rendkívül sikeresen egyébként) felmelegített kreacionizmusként, tudománytalan, vallásos kóklerségként pozicionálni. Shala Barczewska doktori értekezése (Conceptualizing Evolution Education: A Corpus-Based Analysis of US Press Discourse. Cambridge Scholars Publishing, 2017) nemrég megvizsgálta ezt a jelentésépítő folyamatot, amelyben a média és a tudományos közösség konformizmusa olyanokat is véleménynyilvánításra késztet, akik láthatóan soha nem […]

Amikor azon gondolkodom, hogy vajon mi tette Darwin elméletét annyira népszerűvé a huszadik században, annak ellenére, hogy kezdettől rendkívül erős bírálat érte az elmélet empirikus alapjait, újból és újból a filozófiánál kötök ki. Minél többet olvasok a darwinizmusról és az abból született eredetelméletekről, annál inkább meg vagyok győződve arról, hogy nem az empirikus tudomány választja […]

A középkori egyetemeken a teológia volt az, amely minden más diszciplína rendezőelveként a tudományok kiindulópontját, célját és értelmét adta. A többi tudomány feltételezte a teológiát, és Isten dicsőséges tetteinek a természetben való kikutatását tartotta legfontosabb céljának. A modernizmus és a szekularizáció megfordította a sorrendet: mint mindent, a teológiát is az autonóm értelemnek vetette alá. Az […]

Az előző bejegyzésben azt mutattam meg, hogy Herman Dooyeweerd holland társadalomfilozófus szerint a teremtésből fakadó kulturális küldetésünk egyik megvalósulása az, amikor nem az emberi hagyományok sodrásában élünk, hanem (a teremtés határainak tiszteletben tartásával) felfedezzük a valóság egymástól különböző és szuverén aspektusait. A tizenöt aspektus, amit Dooyeweerd megnevez: a számok, a tér, a mozgás, és a […]

A homofób, szexista, xenofób, rasszista szavakkal kifejezett morális ítéleteket általában baloldali, liberális gondolkodású emberek fogalmazzák meg. A szavak helytelenítik és megbélyegzik a homoszexuálisokkal, a nőkkel, az idegenekkel és a más bőrszínűekkel szembeni megkülönböztető, igazságtalan, méltánytalan bánásmódot és attitűdöt. A nyugati értelemben vett baloldali és liberális emberek erkölcsi érzéke különösen ki van hegyezve arra is, ha […]

Mi a közös Kent Hovindban és a néhány éve elhunyt Ron Wyattben? Mindketten a Biblia (vagy az általuk bibliainak hitt igazságok) védelmében jeleskedtek. Mindketten remek kommunikátorok. Az interneten terjesztett anyagaikkal mindketten népszerűek lettek keresztény körökben. Mindketten fantasztikus dolgokat állítottak. Hovind kidolgozta a „Hovind-elméletet”, amely szerint a dinoszauruszok Noé bárkájában vészelték át az özönvizet és együtt […]

Mások gondolatait olvasva én is változom. Ahogy a szavakat, mondatokat, bekezdéseket ízlelgetem, lecsillapodik, kisimul a lelkem, kontúrossá válik az elmém, és régi érzések bukkannak elő, amelyek a napi taposómalomban elrejtőznek, ha egyfajta lelki sabbatként nem szánok rendszeresen időt elmélyült olvasásra. Szeretek olvasni, szeretek elmélkedni az olvasmányaimon, és szeretek írni arról, ami megragadja a figyelmemet. De nem […]

Az elmúlt években a darwinizmus elhúzódó és egyre élesedő kritikája váratlan irányokból is jelentkezett. Nem az Intelligent Design mozgalomra gondolok most, nem is a fiatal világegyetemben hívő kreacionizmusra, de még csak nem is az elmélet hagyományos matematikai és paleontológiai kritikáira, vagy a molekuláris biológiában zajló anti-darwinista pezsgésre. Ezek is mind jelzik a darwinizmussal szembeni elégedetlenséget, […]

A matematika szinte kezdettől a neo-darwinizmus egyik legfőbb mumusa. (A paleontológia a másik.) Neumann János, Kurt Gödel, Fred Hoyle, Marcel-Paul Schützenberger, Gian-Carlo Rota, William Dembski, John Lennox, David Berlinski: csak néhány név azok közül az ismert matematikusok közül, akik erős kételyeiknek adtak hangot. A neo-darwinista evolúcióelmélet matematikai valószínűségével foglalkozó 1966-os Wistar konferencia szintén óriási kérdőjelet […]

Aki követte az elmúlt évek vitáit a neo-darwinista evolúcióelmélettel kapcsolatban, annak nem ismeretlen a „hulladék” (junk) DNS-ből levezetett érv, vagyis az a gondolatmenet, hogy az emberi genomban található nem-fehérjekódoló gének az emberi evolúció bizonyítékai. Az érv egyik képviselője az egyébként evangéliumi keresztény Francis Collins volt, aki a Human Genome Project volt vezetőjeként az egyik legismertebb […]

A sorozat befejező részében George Waldtól idézek (aki 1967-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a látás biokémiájával kapcsolatos munkájáért), utána pedig Derek Bartontól (akinek azért adtak 1969-ben kémiai Nobel-díjat, mert bevezette a konformációs analízist a szerves vegyületek vizsgálatába). A Wald-idézeteket az teszi különösen érdekesekké, hogy az amerikai biológus élete nagyobb részében elkötelezett ateista volt, hangot is adott […]

Örömmel ajánlom az érdeklődők figyelmébe John C. Lennox 7 nap, amely megosztja a világot című könyvecskéjét, mely magyarul is végre megjelent a Harmat Kiadó gondozásában. Az oxfordi matematika és tudományfilozófia professzor nem először foglalkozik a hit és a tudomány határterületén elhelyezkedő kérdésekkel, A tudomány valóban eltemette Istent? c. könyve például kiváló összegzése a vallás és […]

Nagyon vártam a régóta beharangozott vitát Lawrence Krauss, Stephen Meyer és Denis Lamoureux között. A vitára március 19-én a Torontói Egyetemen került sor a Wycliffe College rendezésében. A nyilvános disputa különlegességét a témája mellett (What’s Behind It All? God, Science, and the Universe) elsősorban a szereplők adták. Krauss ismert ateista kozmológus (Dawkins társaságában haknizta végig […]

Az etológus Dawkins szerint „teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy aki nem hisz az evolúcióban, az tudatlan, ostoba vagy bolond (vagy gonosz, de ezt a lehetőséget inkább hagyjuk)”. Valóban így van? Biológiai Nobel-díj nem létezik, úgyhogy aki a biológia (különösen a sejtbiológia, a molekuláris biológia és a biokémia) területén ér el átütő eredményeket, az jó esetben a […]

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum