A ‘bölcsesség’ címkével jelölt bejegyzések

Vajon miért kell mentegetőznie a kormánynak, amikor kiderül, mégiscsak befogadott ezerakárhányszáz menekültet? Azt értem, hogy a milliós nagyságrendű bevándorlás őrültség. Értem, hogy a problémákat helyben kell megoldani, több országhatárnyira tőlünk. Egyet is értek ezzel. Értem, hogy az EU-ban védjük a szuverenitásunkat. Értem, hogy a bölcs ember tud különbséget tenni menekült és migráns között, és ha kell, szigorú határokat húz. De pont ezt a bölcs különbségtételt hiányolom abból a retorikából, amely minden bevándorlót ellenséggé tesz. Mert az egy dolog, hogy nem akarunk tömeges bevándorlást, de az egy másik dolog, hogy léteznek valódi menekültek, akiken emberi kötelességünk segíteni. Hogy alakulhatott ki olyan hangulat, amelyben pár száz befogadott menekült kapcsán a kormánynak ijedten kell leszögeznie, hogy ha erre sor is került, ezek az emberek értelemszerűen vissza lesznek majd toloncolva? Miért akarja letörölni az arcáról az irgalom halvány vonását, amely az egyébként általános szigort bölcsességnek mutathatná?

Tovább a teljes cikkre »

Bobb Biehl vezetőket mentoráló tanácsadó egyike a nyugati világ kortárs bölcseinek (hangsúlyosan nyugati és kortárs szemlélettel). Nem hibátlan, de rendkívül inspiráló személyiség, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben a legmagasabb szinteken vették igénybe tanácsadói szolgálatait, köztük ismert keresztény cégtulajdonosok és non-profit szervezetek is. Bobb Biehl tagadhatatlanul amerikai figura, amerikai tapasztalatokkal, de amerikai tapasztalatai által mélyen megismerkedett az emberi természettel, ezért megfigyelései gyakran illeszkednek az európai tapasztalatainkhoz is. Kicsit könnyedebb témaként kiadás előtt álló új segédanyagából teszek most közzé néhány idézetet.

Tovább a teljes cikkre »

Bölcsesség alatt nem minden korban és nem minden helyen értették ugyanazt. A görögök számára a bölcsesség jól átgondolt és alaposan kifejtett világnézetet jelentett, mely valamiféle értelmet ad az életnek, meghatározza az értékeket, különbséget tesz a fontos és nem fontos dolgok között. A bölcs ember (a filozófus, vagyis a bölcsesség szeretője) magáévá tette valamelyik ismert világnézeti iskolát (pl. platonista, sztoikus, epikureus, szofista), és képes volt érvekkel megvédeni azt. A filozófusok mind egyetértettek abban, hogy bölcsességük értelmet ad az élet, a halál és a kozmosz létének (vagy éppen értelmesnek gondolt érvekkel cáfolja, hogy lenne eredendő értelme a dolgoknak).

Tovább a teljes cikkre »

Van bolond bölcsesség és van bölcs bolondság. A bolond bölcsesség az, amelyik magabiztosan kijelenti, hogy „nincs Isten”. A bolond bölcsesség az is, amelyik keményen dolgozik, hogy egy nap elégedetten hátradőlve szemlélhesse alkotását, nem tudva, hogy még aznap éjjel elkérik a lelkét. A bolond bölcsesség saját magától felfuvalkodva figyelmen kívül hagyja az intést, ezért vágóhídra induló bárányként téved a gonoszok útjára és az idegen nők karjaiba, vagy akár a farizeusok közé. A bolond bölcsesség mindig a maga útját tartja helyesnek, de amikor kisiklik, mégis az Úr ellen zúgolódik. A bolond bölcsesség saját hagyományait állítja Isten igéje helyére, de még azokat is önkényesen értelmezi. Vak, de nem látja saját vakságát. A bolond bölcsesség talán hallgatja Jézus szavait, időnként el is hiszi, amit mond, de meg már nem cselekszi. Olyan, mint a tengerparti homokra épített ház, amit az első cunami elsodor.

Tovább a teljes cikkre »

Az elmúlt időszakban sok olyan élményem volt az internet világában, amikor hívő emberek verbálisan jól elagyabugyáltak másokat az igazság nevében. Időnként engem is helybenhagytak: voltam tévelygő, másokat megtévesztő, ultrafundamentalista, liberális, nyálcsorgató, ostoba, vak, taigetoszi idióta, kretén vagy egyszerűen csak hülye. Ezeket nem vettem zokon, Krisztusban van az identitásom, ő tudja, hogy melyik jelző igaz rám, és melyik nem. Meg hát aki nem bírja a meleget, az ugye ne menjen a napra. Viszont elgondolkodtam azon, hogy vajon tisztában vannak-e az igazságért buzgólkodó testvéreink, hogy amit a bölcsesség nevében tesznek, az a bölcsességnek nem feltétlenül az Istentől jövő fajtája. Jakab apostol olyan jellemzőit sorolja fel az Istentől való bölcsességnek, melyeken érdemes mindannyiunknak elgondolkodnunk. Nekem is, mert én is vétkeztem már az igazság nevében.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum