A ‘Edward Fudge’ címkével jelölt bejegyzések

Észrevettem, hogy a kultúra változásaival együtt szép lassan az én olvasási szokásaim is megváltoztak. Nem olvasok kevesebbet, mint régen, az elolvasott könyveim száma viszont éves szinten nagyjából felére csökkent a tíz évvel ezelőttihez képest. Ennek egyetlen magyarázata van: az internet. A nyomtatott könyveket ma is kiemelten kezelem, szeretem a szagukat, szeretem, hogy lapozhatok bennük, tisztelem a mögöttük álló sok-sok munkát, de anélkül, hogy erről tudatosan döntöttem volna, az olvasmányaim komoly százalékát ma már az online cikkek és blogbejegyzések teszik ki. Korábbi évekhez hasonlóan most is összeszedtem azokat a könyveket, amelyek a teológia, a spiritualitás és a kultúra területén fontosak voltak számomra.

Tovább a teljes cikkre »

Úgy írom ezt a listát, hogy néhány könyvet még nem fejeztem be, pedig szívesen felvenném a legjobb idei olvasmányaim közé. Ilyen például Faith Cook Selina: Countess of Huntington c. életrajza. Mély vonzódást érzek a kor felé, amelyben a grófnő élt, de nem a kultúra, hanem az evangéliumi ébredés miatt, amely páratlan erővel kavarta fel a 18. századi angolszász világot. Selina Huntington ennek az ébredésnek volt egyik vezéralakja. Faith Cook úgy mutatja be őt, hogy az életrajza felemelő kontrasztban áll egy másik idei olvasmányommal, a Hiúság vásárával Thackeray-től, amit viszont unalmasnak, vontatottnak és lehangolónak találtam.

Tovább a teljes cikkre »

Azt ígértem, hogy külön cikkben válaszolok az egyik hozzászóló érdeklődésére, hogy személy szerint én mit gondolok a pokolról. Olyasmit érzek most, mint John Stott, aki hasonló helyzetben így kezdte a válaszát: „Vonakodva és nehéz szívvel beszélek erről a témáról.” Nem is fogok tudni most határozott választ adni. Nem azért, mert nem szeretnék, vagy ne tettem volna korábban, hanem azért, mert éppen egy gondolkodási folyamat közepén vagyok. A szeptemberi MEKDSZ apologetika táborban Dányi-Nagy Márióval beszélgettem, és szóba került a pokol témája. Akkor azt mondtam neki, hogy szerintem exegetikai alapon az örök tudatos gyötrelem látszik az elfogadhatóbb nézetnek. Ezt vallja az általam nagyra tartott teológusok (endi szavaival „nagyhíres, nagykülföldi nagyírók”) többsége is, köztük volt professzorom, Robert A. Peterson, aki több könyvet írt és szerkesztett a témáról. Régebben én is úgy tanítottam a pokolról, hogy az vég nélküli tudatos gyötrelem. Elmondom, miért nehéz most mégis egyértelmű választ adnom a hozzám intézett kérdésre.

Tovább a teljes cikkre »

Az elmúlt napokban kisebb vita kerekedett egy korábbi cikkem alatt a pokol mibenlétéről. A hozzászólások mély érzésekről tanúskodnak, ami teljesen jogos és érthető egy ilyen borús téma kapcsán. Én sem tudok érzelmek nélkül gondolkodni a gyehenna ítéletéről. Néha egyáltalán nem is tudok gondolkodni róla, annyira súlyos ez a batyu a hitem számára. Hálás vagyok ezért a kis vitáért, mert ez most engem is felkavart és elgondolkoztatott. Hozzá akartam szólni, de minden alkalommal eltántorított valami attól, hogy véleményt mondjak. Inkább a kezembe vettem néhány könyvet, és olvasni kezdtem. Szombat reggel óta imádkozom és kisebb megszakításokkal folyamatosan olvasok. Végigolvastam Edward W. Fudge és Robert A. Peterson közös tanulmányát – Two Views of Hell: A Biblical & Theological Dialogue (IVP, 2000) –, majd átböngésztem négy-öt másik könyvet, számos tanulmányt, és a Biblia szövegét is sokat lapozgattam. Foglalkoztam már régebben ezzel a témával, sőt, tanítottam is róla (egyszer öt héten át!), de azt hiszem, valami most átértékelődött bennem. Még nem vagyok biztos abban, hogy eljutottam valahova, csak azt tudom, hogy az iszap felkavarodott a lelkemben, és az ilyen időszakok általában termékenyek.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum