A ‘egyháztörvény’ címkével jelölt bejegyzések

Nos hát bekövetkezett, amire sokan számítottunk: az egyháztörvény megbukott. Az Alkotmánybíróság mai határozata szerint most egy ideig megint egyháznak számítunk. Visszamenőlegesen. Az elmúlt két év küzdelmei, az egyesületté válási procedúra, a megalázó hercehurca a hatóságokkal, a sziszifuszi jogi barkácsolás mind a kukába került. Ember (vagy jogász) legyen a talpán, aki meg tudná nekünk mondani, mi van most és mi lesz ezután. Illúzióink azt hiszem, már nincsenek. Az őrmester utasítása nyilván addig érvényes, amíg a százados vissza nem parancsol a helyünkre. A mostani döntés pillanatfelvétel: most épp megint „egyház” vagyunk. A következőkben az Index Ab-döntéssel foglalkozó cikkét idézem.

Örömmel jelentem, hogy egyházunkat Magyar Evangéliumi Egyesület néven bejegyezte a bíróság! A gyülekezetünk nyolc hónap után tehát megint felkerült a térképre, és újra tudjuk, hogy hivatalosan minek is számítunk. A bíróság utolsó hiánypótlásként még azt kérte tőlünk, hogy városunk polgármestere adjon ki hivatalos engedélyt arról, hogy a nevünkben benne lehet a „Veszprémi” szó (amit immár másfél évtizede használunk). A polgármester ezt készségesen megadta. Úgyhogy most ez van. Egyesület lettünk, az „egyház” mormonok, hitgyülisek és katolikusok problémás kistestvére. Magyar Evangéliumi Egyesület. Nem is olyan rossz név. Jobban jártunk, mint mondjuk a Krisztus Egyháza, ha a nevükből esetleg nekik is el kellett hagyniuk az „Egyház” szót (az elég béna, hogy Krisztus Egyesülete).

Tovább a teljes cikkre »

Balog Zoltánnak írt nyílt levelem megírása után David Baer evangélikus professzor (a Texan Lutheran University filozófia- és teológiaprofesszora) keresett meg emailben, és hívta fel a figyelmemet augusztus 13-án publikált cikkére. A cikkben angolul foglalta össze az új egyháztörvénnyel és a magyarországi kisegyházak státuszvesztés utáni helyzetével kapcsolatos megfigyeléseit. (David Baer hónapokkal ezelőtt is megszólalt az egyháztörvény ügyében, akkor Márfi Gyula veszprémi katolikus érsek válaszolt a felvetéseire, majd David Baer is reflektált az érsek levelére.) A professzor újabb megszólalása még nem csapódott le a magyar egyházi közegben, pedig a cikkben vannak olyan részletek, melyek őszintén szólva engem is megleptek. Kettőt ezek közül kiemelnék, hátha másban is elindítanak építő gondolatokat.

Tovább a teljes cikkre »

Szeretnék reagálni a Népszava online egy mai cikkére. Az újság idézi Balog Zoltánnak írt levelem egyik mondatát: „Szabados azt állította, hogy a szerzői jogokkal foglalkozó Artistjus /sic!/ egyesület börtönbüntetéssel fenyegette őket, mivel az egyházi státusz elvesztésével az istentiszteleti énekek bejelentés- és jogdíj-kötelesek lettek. Tóth Péter Benjámin, az egyesület szóvivője azonban lapunknak cáfolta a lelkész állításait. A liturgikus egyházi célból használt zenei szerzemények /gondolom: után/ eddig sem és ezután sem fognak jogdíjat szedni – tette hozzá.” Akkor mi is az igazság?

Tovább a teljes cikkre »

Miniszter úr!

Jogfosztott, de Krisztusban szabad evangéliumi lelkészként írok Önnek, az egyházügyekért is felelős államszolgának, a kisegyházak érdekében. Mint keresztény és mint állampolgár szólítom meg Önt, az Önnek a Biblia szerint járó tisztelettel. Bár úgy hiszem, Krisztusban testvérek, teológusként pedig kollégák vagyunk, útjaink több ízben keresztezték is már egymást, jelen helyzetben a tegeződést illetlen bizalmaskodásnak tartanám. Most nem közös evangéliumi szolgálatban találkozunk, mint amilyen a MEKDSZ vagy egy ideig a mindennapi.hu volt, hanem egy egyházi státuszától megfosztott kisegyház lelkészeként szólítom meg Önt, a minisztert, akinek hatalom adatott a kezébe.

Tovább a teljes cikkre »

A dolgok alakulását figyelve úgy látom, hiába hivatkozik az új Alaptörvény a kereszténység nemzetmegtartó szerepére, Magyarországból nem lesz keresztény ország. A széles utat egyébként sem lehet egyik napról a másikra lezárni a nagyközönség elől (ehhez majd kozmikus csodára lesz szükség), úgy meg semmiképpen nem fog ez menni, hogy a kereszténységükkel kérkedő politikusok akarják szentkoronás szalagkorlátok között terelgetni a néptömegeket a szoros kapu felé. Márpedig az Alapítótól tudjuk, hogy a valódi kereszténység a szoros kapunál kezdődik, és a keskeny úton át vezet az örök életre. A valódi kereszténység nem népboldogító rezsimek állványzata, hanem önkéntes létforma: Jézus Krisztus követése. És nem mellesleg nagyon nagy isteni kegyelem. Az állam a legjobb szándékkal is csak keresztény kurzust tud csinálni, tanítványságra a Szentlélek hív el. Magyarország állami úton való kereszténnyé tétele mindig céltévesztett vállalkozás volt, most is az.

Tovább a teljes cikkre »

Valahogy úgy alakult, hogy néhány nap különbséggel jutott el hozzám a Kisfiúkat kasztráltatott a holland egyház c. döbbenetes újsághír, valamint Márfi Gyula veszprémi érsek David Baer texasi teológia- és filozófiaprofesszornak írt válaszlevele, melyben a katolikus egyházi vezető többek között a kisegyházak nyilvántartásba vételével kapcsolatban mondja el általánosító és súlyosan megbélyegző véleményét. Hogy nem csak nekem tűnt fel az egyháztörvény katolikus kezelése és a holland pedofilbotrány közötti elképesztő disszonancia, azt bizonyítja a kereszténységgel szemben régóta nyilvánvaló gyűlölettel viseltető Tóta W. Árpád ezúttal érthető felháborodásból született cikke. Hadd állítsam most ezt a három írást egymás mellé.

Tovább a teljes cikkre »

Amikor az evangéliumi mozgalmak nyomás alá kerülnek, különleges folyamatok veszik kezdetüket. A nyomásnak általában mennyei oka és célja van. Isten népének el kell hagynia a régi, bejáratott medreket, hogy a Szentlélek kiáradhasson és megöntözhesse az elhanyagolt földeket. A pogányok felé végzett misszió annakidején úgy kezdődött, hogy a jeruzsálemi gyülekezet a hatóságok nyomásgyakorlása miatt szétrebbent, és a tagjai vitték magukkal mindenfelé az evangélium üzenetét (ApCsel 8,1-4). Mintha ez történne most is. Napok óta mély öröm és derű jár át, ha az evangéliumi kisegyházak ügyére gondolok. Mindaz a méltánytalanság, amit velünk csinálnak, emberileg nézve elkeserítő és fájdalmas. Mégis az a vidám meggyőződés hömpölyög bennem, hogy ez valahogy az evangélium terjedését fogja szolgálni. A Szentlelket nem lehet pénzen megvenni, de nem lehet állami kivéreztetéssel elvenni sem. Sőt, a dicsőség Lelke leginkább akkor ereszkedik alá kiterjesztett szárnyakkal, amikor Isten népét – vagy annak egy részét – bántják.

Tovább a teljes cikkre »

Levél a kormányzatnak a március 1-től egyesületként működni kényszerülő evangéliumi kisegyházak jövőjéről

A Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) támogatásával létrejött „Fórum az Evangéliumi Egyházakért” nevű szervezet 37 evangéliumi keresztény kisegyházat tömörít, amelyeket február 27-én az Országgyűlés megfosztott korábbi hivatalos egyházi státuszától.

A Fórum március 1-jén levelet intézett a Kormányzat illetékes vezetőihez, amelyben felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy az egyházügyi törvény erejénél fogva egyesületi formába alakulni kényszerülő kisegyházak jövőbeni működése mennyire nem tisztázott még, illetve milyen könnyen ellehetetlenülhet. Ennek elkerülése érdekében hatékony szakmai együttműködést javasolnak.

Tovább a teljes cikkre »

A mai naptól nem vagyok egyházi személy. Nem hagytam abba a lelkipásztori szolgálatomat, csak a Magyar Evangéliumi Egyház, melynek eddig lelkésze voltam, március 1-jén valószínűleg egyházból egyesületté vált. Azért „valószínűleg”, mert az új egyháztörvény és annak alkalmazása kapcsán nehéz bármit határozottan kijelenteni. Az Alkotmánybíróság egyszer már megsemmisítette az egyházakról szóló törvényt, ezután is megteheti (remélem, meg is teszi). A Velencei Bizottság is foglalkozik az üggyel, és nem kizárt, hogy valamelyik kisegyház panasza Strasbourgig is eljut. Fokozza a bizonytalanságot, hogy a parlamenti többség láthatóan a saját törvényét sem tartja be, hiszen kb. húsz kisegyház (benne a miénk is) elvileg megfelelt még a szigorított törvényi feltételeknek is, mégis elutasították a jogfolytonossági kérelmünket. Most egy évig nem is kérvényezhetjük újra. Aztán ki tudja, lehet, hogy egyszercsak mégis. Majd utána mégsem. Vagy mégis. Az most viszonylag megbízható információnak tűnik, hogy mától automatikusan egyesület lettünk, pedig meg sem alakultunk. Én meg egyesületi nem is tudom, micsoda vagyok. Képviselő? Tisztségviselő? Alkalmazott? Egy biztos: nem egyházi személy.

Tovább a teljes cikkre »

„Ha megerőszakolnak egy szűzet, legalább kiáltson!” – emlékeztetett az ószövetségi parancsra az egyik kisegyház lelkésze az Evangéliumi Egyházak Fóruma legutóbbi találkozóján. Azzal kapcsolatban hangzott ez el, hogy nagyon úgy tűnik, a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) által támogatott harminchét evangéliumi kisegyház egyike sem (!) tarthatja meg egyházi státuszát. A parlament illetékes bizottsága annak ellenére elutasította gyakorlatilag az összes jogfolytonossági kérelmet, hogy a kisegyházak jelentős része megfelelt a szigorított törvényi követelményeknek (pl. száz év nemzetközi vagy húsz év hazai működés). Indoklás nem volt, hacsak az nem, amit a bizottság elnöke mondott, hogy az egyházi státusz mostantól „nem jog, hanem kegy”. Ezt a kegyet tehát nem kaptuk meg.

Tovább a teljes cikkre »

Tegnap este felemelő élményben volt részem. Az új egyházügyi törvény nem maradt következmények nélkül, úgy tűnik, máris közelebb nyomta például egymáshoz azokat az evangéliumi felekezeteket, gyülekezeteket, amelyek a jelenlegi törvény szerint januártól valószínűleg elveszítik az egyházi státuszukat. Néhány hete a Magyar Evangéliumi Egyház, a Szabad Evangéliumi Egyház, az Isten Egyháza és még egy-két kisegyház vezetői megkeresték egymást, hogy együtt imádkozzanak és gondolkozzanak a kialakulóban lévő helyzetről. Ehhez kapcsolódtak a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) vezetői is. Az Aliansz több mint százötvenéves nemzetközi szervezet, mely Magyarországon már a két világháború között is az evangéliumi együttműködést igyekezett segíteni. Az Aliansz elnöke jelenleg Szabó Dániel református lelkész, főtitkára Szuhánszky Gábor metodista lelkész, az elnökségében pedig helyet foglal Szeverényi János evangélikus lelkész, valamint a baptista és a pünkösdi egyház elnökei is.

Tovább a teljes cikkre »

Tegnap felhívták a figyelmemet egy interjúra, amit az ATV-n Kálmán Olga az egyháztörvény megváltoztatásának másnapján Németh Sándorral készített. (Mint köztudott, az új törvény a háromszáz-akárhány helyett mindössze tizennégy egyházat ismer el, benne sokak megdöbbenésére a Hit Gyülekezetét. Ez adta a beszélgetés apropóját.) Letöltöttem a videót, végignéztem, és utána hosszú ideig csak bámultam magam elé, és nem tudtam, mit kezdjek a bennem kavargó gondolatokkal és érzésekkel. Végül úgy döntöttem, leírom, ami bennem van.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum