A ‘élő gyülekezet’ címkével jelölt bejegyzések

Indiai tapasztalataim azt a hitemet igazolták, hogy a kereszténység valódi ereje nem az egyházi struktúrákban, hanem az evangéliumban van. Az indiai lelkipásztorok, akiket megismertem, szinte semmit nem tudnak a nyugati kereszténység történetéről, harcairól, megosztottságáról, Jézus Krisztust viszont élő Úrként ismerték meg, akiben békességet, örömet, reményt találtak. Életüket Isten igéje alapján akarják élni, a Szentlélek segítségével. Hittel imádkoznak, olvassák a Bibliát, megvallják a hitüket. Szégyenkezve láttam, mennyi igeverset tudnak fejből idézni; tolmácsom gyakran ki se kereste az igéket, nem volt rá szükség. Az evangélium ereje ragadta meg őket, kereszténységük felszabadítóan egyszerű. Erről az evangéliumi egyszerűségről akaratlanul is C. H. Spurgeon egyik derűsen polemikus anekdotája jutott eszembe. Az evangéliumi prédikátor a Sandwich-szigetek lakóiról mondta egyik igehirdetésében a következőket:

Tovább a teljes cikkre »

Lelkipásztorként sokféle kritikát kaptam már, arra azonban nem emlékszem, hogy az elmúlt évtizedben a veszprémi gyülekezetünket komolyan vádolták volna élettelenséggel. Lehet, hogy előfordult, de a kritika soha nem nőtt akkorává, hogy foglalkozni kellett volna vele. Hálás vagyok ezért. De az is igaz, hogy nem sok „versenytárssal” kellett megküzdenünk, a környéken nem voltak olyan népszerű gyülekezetek, melyek szívóhatása kiszippantotta volna belőlünk az életet, vagy amelyek árnyékában csak vegetáló aljnövényzetnek látszottunk volna. Fontosnak tartom tehát hangsúlyozni, hogy a következő gondolataimat nem védekezésnek szánom, és nem is keserű vezetői tapasztalatokból fakadnak.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum