A ‘gondviselés’ címkével jelölt bejegyzések

A „szoci” Robinson Crusoe-t a valódi Robinson Crusoe-tól az különbözteti meg, ami a valódi Hamletet egy olyan Hamlettől, amelyből hiányzik a kezdeti konfliktus (az apa meggyilkolásáról szerzett tudás), vagy a valódi Hamupipőkét egy olyan változattól, amelyben soha nem derül ki, hogy a megvetett lány valójában az egyetlen gyermek a családban, aki tényleg otthon van. A megvágott Robinson Crusoe a szigettel való konfliktusában nyer értelmet, vagy inkább marad értelmezhetetlen. A valódi Robinson Crusoe igazi konfliktusa nem a természettel vívott harc, hanem ami az egész nyomorúsága mögött húzódik: az apjával és Istennel való küzdelme. Fontos, hogy Robinson nem csak apjával, hanem Istennel is harcban állt, hiszen a megbékélés csak az utóbbival való kapcsolatában volt lehetséges – és történt meg Defoe regényében. A történetnek olyannyira ez az értelmező kerete, hogy egy alkalommal Robinson össze is hasonlítja ezt a belső konfliktust a szigettel vívott harcával és megállapítja, hogy ha az első rendeződik, a másodiknak szinte nem is kell megoldódnia.

Tovább a teljes cikkre »

Mulatságos időtöltés Luthert olvasni, leginkább akkor, amikor a teológiát a hétköznapi élet dolgaiba mártja. Különösen mókásak azok a levelei, melyekben feleségét, Bóra Katalint próbálja leszoktatni az aggódásról. Találtam néhány ilyen gyöngyszemet Virág Jenő Dr. Luther Márton önmagáról (Ordass Lajos baráti kör, 1991) c. dokumentum-gyűjteményében. A most következő levélrészleteknek az ad sajátos fűszerezést, hogy ezek Luther utolsó Katalinnak szóló levelei. A doktor csipkelődő szavaiból érződik Kata iránti szeretete, és hogy a kapcsolatukba belefért a humor és az irónia. A levelek valódi iróniája azonban mégiscsak az, hogy Kata aggodalmai látszólag bejöttek, mert soha többé nem látta viszont a férjét (a valószínű mennyei dicsőséget leszámítva). Különös Isten gondviselése.

Tovább a teljes cikkre »

Azt szeretném most röviden elmondani, hogy miért van bennem mély hála a keleti szélért. Nem azért a keleti szélért, amely Mary Poppins érkezését jelzi, hanem azért, amelyik annakidején felhozta a sáskákat Egyiptom földjére. Nagyon fontos nekem ez a keleti szél, mert a világmindenség működésére világít rá, és Isten gondviselésének dinamikájába enged bepillantást. Úgy érzem, enélkül a keleti szél nélkül máshogyan látnám a világot, máshogyan gondolkodnék az okokról, és máshogyan várnám Isten cselekvő megnyilvánulásait.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum