A ‘ima’ címkével jelölt bejegyzések

A Miatyánk következik most – az én megfogalmazásomban. Nem véletlen, hogy a Miatyánk különböző változatokban maradt fenn az evangéliumokban: Kr. u. 70 előtt a zsidók őszintétlennek tartották, ha valaki változtatás nélkül mond el egy ismert imádságot. (Ha a zsidók szó szerint meg akartak őrizni egy szöveget, megvoltak arra a technikáik, amikor nem ezt tették, arra meg megvolt az okuk.) „Ti pedig így imádkozzatok…” – mondta Jézus, amikor a tanítványoknak adta azt a keretimádságot, amit mi „Miatyánk” néven ismerünk. Ezt a keretimádságot tartottam szem előtt, amikor megfogalmaztam a saját imádságomat. Ezt az imát részenként közöltem már, most egyben is közzéteszem. Nem azzal a céllal, hogy bárki ismételgetni kezdje, hanem azért, hogy mást is inspiráljak arra, hogy a Miatyánk alapján a maga imádságát fogalmazza meg (újra és újra).

Tovább a teljes cikkre »

John Wesley megtérésének történetét sokan ismerik, mert ő lett a tizennyolcadik századi metodista ébredés egyik vezéralakja, akit Isten bámulatosan használt tízezrek megtérésében. Azt már kevesebben tudják, hogy Wesley megtérésére a herrnhuti cseh-morva testvérek londoni összejövetelén került sor, és két morva misszionárius bátor bizonyságtétele előzte meg, mely Wesley-re mély benyomást tett egy viharos hajóútján. Azt talán még kevesebben tudják, hogy a herrnhuti testvérközösségen keresztül kibontakozott külmissziói munka egy tíz évvel korábbi másik összejövetelen kezdődött, mely joggal pályázhat (nyilván nem egyedül) „a keresztény egyház legnagyobb hatású imaalkalma” címre. Nehéz ugyanis túlbecsülni annak az összejövetelnek a hatását, mely 1727. augusztus 13-án Zinzendorf gróf herrnhuti birtokán zajlott le.

Tovább a teljes cikkre »

Atyánk, amikor hozzád imádkozunk, a legnagyobb és a legidőtlenebb előtt borulunk le. Sok ember gondolja, hogy övé az ország. Nem csak királyok és miniszterelnökök gondolják ezt, hanem mi, demokratikus választópolgárok is. És nem csak a szavazófülkében, hanem a házunkban is, a lelkünkben is. Minél öntudatosabban állunk ki a jogainkért, annál jobban látszik ez. Pedig az ország nem a miénk, hanem a tiéd. Minden ország. Az eljövendő is.

Tovább a teljes cikkre »

Atyám, te már Ábrahám hitét is megpróbáltad, amikor azt kérted tőle, hogy ajánlja fel neked áldozatul az ígéret gyermekét. Jób istenfélelmét is letesztelted és példaként állítottad Ellenséged elé. Sőt, saját Fiad ragaszkodását is megpróbáltad, amikor egy időre közel engedted hozzá a Kísértőt. Úgy tűnik, te ezt gyakran teszed azokkal, akik az oldaladon állnak. Úgyhogy nem számítok arra, hogy pont az én életemből hiányozhatna a próbatétel, a πειρασμός.

Tovább a teljes cikkre »

Atyám, ez a „miképpen” szorongással tölt el. Te úgy bocsátasz meg nekem, ahogyan én megbocsátok másoknak? A megbocsátásodat az én megbocsátásomtól teszed függővé? Hogyan lehetséges az, hogy feltételt szabsz, mikor máshol azt mondod, hogy a hit az egyetlen feltétel, és ha megdolgozhatnék az üdvösségemért, akkor az többé nem volna kegyelemből? Jól értelek, hogy azt mondod: akkor bocsátasz meg nekem, ha én is megbocsátok másoknak? Ez így nagyon kemény.

Tovább a teljes cikkre »

Atyám, nem tudok veled úgy beszélgetni, hogy ne rendezzem az adósságaimat. E nélkül nem tudok a szemedbe nézni. Bűnös ember vagyok. A minap is önző voltam, nem láttam tovább a saját igényeimnél. Érzéketlen voltam és bántóan viselkedtem a feleségemmel, türelmetlen voltam a fiaimmal, feszült voltam a feladataim miatt, és nem tudtam ezeket időben eléd hozni. Szégyenkezem ezek miatt. És így vagyok most előtted. Jó nagy adósságkupaccal.

Tovább a teljes cikkre »

Atyánk, rengeteg a szegény ember a világban, és Jézus azt mondta, amikor a földön járt, hogy a szegények mindig velünk lesznek. Atyám, nagyon rossz látni ezt a sok szükséget. Néha lyukas zsáknak tűnik ez az egész, amit nem lehet soha betömni. Előttem van annak a kisfiúnak az arca, aki a múltkor elkérte a sült krumplimat. Fájdalmas volt látni az örömét, amikor odaadtam neki a krumplit. Neki csak így van mindennapi kenyere. És olyan sokan vannak, Atyám, akiknek még így sincs. Bele se tudok gondolni, milyen lehet éhen halni.

Tovább a teljes cikkre »

Atyám, amikor azért imádkozom, hogy jöjjön el a te országod, valójában azért imádkozom, hogy végre csak a te akaratod valósuljon meg. Hogy ne más akarata döntsön, ne a lázadók akarata, ne az én akaratom, hanem a tiéd. Annyi akarat feszül most egymásnak a földön, és ezekből nem rajzolódik ki semmilyen harmónia. Háborúban áll a sok akarat veled is és egymással is. És te ezt hagyod. Kérlek, ne hagyd! Legyen meg a te akaratod! Nem akarok hallgatni azok véleményére, akik ellentmondanak neked. Arra vagyok kíváncsi, amit te akarsz mondani és tenni.

Tovább a teljes cikkre »

Atyánk, mi uralkodni akarunk. Eredetileg te bíztál meg bennünket azzal, hogy hajtsuk uralmunk alá a földet, vagyis uralkodjunk, de akkor még minden máshogy volt. Akkor a te nevedben uralkodtunk volna, téged szolgálva, követeidként, papjaidként, helytartóidként. Most viszont ellenedben uralkodunk. Istenek lettünk, mit te, mi akarjuk eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. Mi akarjuk hozni a törvényeket, melyek a saját szívünket tükrözik, nem a tiédet. Szóval bajban vagyunk.

Tovább a teljes cikkre »

Atyánk, a szentséged időnként megijeszt bennünket. Könnyebb is a szentségedről a közösségben beszélnünk, mert amikor egyedül vagyunk, és úgy találkozunk vele, az félelmetes. Nekem is könnyebb elismernem, hogy bűnös vagyok, amikor mások is bűnösök körülöttem, mint ha egyedül vagyok veled, és csak te vagy, én vagyok, meg a bűneim. Sokszor kerüljük a szemtől-szembe találkozást veled. Látod, most is a többes szám mögé bújok. A szentséged nehéz, mert elszakít örömöt ígérő vágyaktól és súlyosan rombolja az énképemet. Előtted tisztátalannak érzem magam és tudom, hogy változnom kell. Egyszerűbb olyanokkal együtt lenni, akik nem különbek nálam. Te különb vagy.

Tovább a teljes cikkre »

Atyám, te fent vagy a mennyekben, én meg itt lent vagyok a földön. Jó ez a távolság, mert így könnyebb arra emlékeznem, hogy te nem a földből való vagy, mint én. Néha egy szintre hoznak téged az ősi teogóniák isteneivel. Pedig te nem a kozmosz terméke vagy, mint Zeusz, Thór meg a többi pogány isten, éppen a kozmosz jött létre a te szavadra! Te a mennyekben vagy, a többi isten csak a földön, vagy egy magas hegyen van, vagy nem is létezik. Neked még akkor is le kellett hajolnod, amikor az emberek égig érő várost építettek, hogy lásd, mit művelnek! Persze te mindent láttál, csak a mi fennhéjázásunkat tetted nevetségessé, amikor lehajoltál, hogy láss minket.

Tovább a teljes cikkre »

Atyám, veled akarok most lenni. Többes szám első személyben szólítalak meg, ahogy a Fiad tanította nekünk, de most igazából nem emberek társaságára vágyom, hanem a Tiédre. Nem vagyok egyedül, tudom, sokan vagyunk, akik szeretünk téged és segítségül hívjuk a nevedet. Szerzetes sem vagyok, vagy remete. De most Rád vágyom. A közeledbe akarok menni, mint mikor gyerekként édesapám mellé bújtam szombat reggelenként az ágyba, hogy meséljen. Nálad akarok időzni. Csak úgy.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum