A ‘irodalomkritika’ címkével jelölt bejegyzések

Az ószövetségi szövegek narratív eszköztárának igazi erejét gyakran elrejtik a modern nyugati olvasó lineáris elvárásai, nem értjük a sémi történetmesélés hangsúlyait, így a szándékolt jelentés mellett is időnként elgyalogolunk. Amikor viszont sikerül ráhangolódnunk a héber narratív gondolkodás hullámaira, kincseket találunk. Az elmúlt hetekben ráirányult a figyelmem a sémi retorikai analízis kérdéseire, és a kezembe került Roland Meynet Rhetorical Analysis: An Introduction to Biblical Rhetoric c. könyve. Meynet könyve – Nils Wilhelm Lund munkáira támaszkodva – a sémi retorika legfontosabb szabályait a következő hét pontban foglalja össze:

Tovább a teljes cikkre »

Ha eltekintünk a tartalomtól és az írói tehetségtől, és pusztán a formára figyelünk, melyik áll közelebb a keresztény világnézethez: Tolsztoj vagy Tolkien? Copperfield Dávid vagy Harry Potter? Jane Eyre vagy Oruál? A narratív irodalom az általa bemutatott valóság milyensége tekintetében mindig valahol a realizmus és a fantasy között, vagy épp a két szélen helyezkedik el. A realizmus a mi világunk másolatát igyekszik megteremteni, persze a szükséges szelekcióval, a fantasy egy másik univerzumot alkot, saját törvényekkel és teremtményekkel. Mind a realizmus mind a fantasy széles olvasótáborral rendelkezik, és keresztények is szinte fele-fele arányban esküsznek egyikre vagy a másikra. Lehet-e azt mondani, hogy valamelyik forma közelebb áll a keresztény világnézethez?

Tovább a teljes cikkre »

„Vigyázat, regény! Nem teológiai értekezés!” Egy népszerű könyv hátsó borítóján szerepel ez a disclaimer. Igen, persze, A Viskóról van szó. De nem a könyvről, hanem erről a két mondatról szeretnék néhány gondolatot írni, mert szerintem rendkívül tanulságos.

A kiadó nyilván megelőző csapást akart mérni a könyvet érő teológiai bírálatokra, elhárítva magától a teológiai tartalommal kapcsolatos felelősséget. Ez érthető, az azonban kevésbé, ha keresztények naivan el is fogadják ezt a magyarázatot. A könyv valóban nem teológiai értekezés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne teológiai mondanivalója, vagy ami még fontosabb: teológiai látószöge. Nem pusztán azért, mert minden látószög teológiai látószög (beleértve az ateizmust is, amelyik Isten valóságát tagadja), hanem azért is, mert a könyv mögött nyilvánvaló és jól átgondolt teológiai meggyőződés áll. Ráadásul a párbeszédek konkrét teológiai kérdésekkel foglalkoznak, vagy éppen azokat illusztrálják: bűntudat, Isten szeretete, haragja, tekintélye, mindenhatósága, a Szentháromság személyei közti kapcsolat, stb. A Viskó teológiája sok esetben nyíltan vitába száll hagyományos teológiai tanításokkal, alternatív értelmezéseket nyújtva az olvasónak. A regény forma tehát nem teszi a könyvet kevésbé teológiaivá, legfeljebb a teológiai üzenetét erőteljesebb eszközzel mondja el, mint ahogy egy teológiai tankönyv teszi.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum