A ‘József’ címkével jelölt bejegyzések

A gonosz problémájának leegyszerűbb megfogalmazása így szól: ha Isten jó és mindenható, hogyan lehet gonosz a világban? Az egyik hagyományos feloldása a problémának pedig az, hogy Isten valamilyen nagyobb jó érdekében engedi meg, hogy legyen gonosz a világban. „Felix culpa” teodiceának is nevezik ezt, mert az érv szerint nem jöhetett volna létre valami nagyobb jó (pl. Krisztus megváltóként való megdicsőülése, Isten kegyelme gazdagságának megmutatása), ha nem következik be a bűnbeesés (ó, boldog bűn!). A molinisták által alkalmazott szabadakarati védelemmel szemben augusztiniánus vagy kálvinista teológusok általában ezt a teodiceát alkalmazzák a gonosz problémája kapcsán. Erre van precedens a Szentírásban is. A bibliai József egyetlen mondatban foglalja össze ezt az érvet, amikor testvérei vétkének az értelmére mutat rá: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.” (1Móz 50,20) Ha jól értjük a mondatot, a „felix culpa” érv minden fontos eleme benne van.

Tovább a teljes cikkre »

Karácsony előtt felvázoltam lehetséges megoldásokat a Jézus két nemzetségtáblázata (Máté 1,1-17 és Lukács 3,23-38) közti feltűnő különbség problémájára. A három lehetséges megoldás közül azt a második századi felvetést tartottam legvalószínűbbnek, mely Julius Africanus nevéhez fűződik. Eszerint mindkét nemzetségtáblázat Józsefé, de az egyik a tényleges vér szerinti vonalat követi, a másik viszont a jogi vonalat, melyet valószínűleg a levirátus intézménye indokolt. Ha ezt a megoldást választjuk, felvetődik azonban egy újabb kérdés: ha Mária szűzként termékenyült meg a Szentlélektől (ahogy az evangéliumokban olvassuk), a nemzetségtáblázatok viszont József (jogi vagy vér szerinti) vonalát követik, nem Máriáét, milyen alapon állítjuk, hogy Jézus Dávid házából származott? A próféciák alapján a Messiás Dávid utóda, de vajon a názáreti Jézust joggal mondjuk-e Dávid fiának?

Tovább a teljes cikkre »

Máté evangélista is (1,1-17) és Lukács evangélista is (3,23-38) közreadja Jézus nemzetségtáblázatát. A két nemzetségtáblázat sok tekintetben eltér egymástól (pl. a két lista sorrendje fordított, Máté Ábrahámig, Lukács Ádámig megy vissza, a két listában a nemzetségek száma Ábrahám után jelentősen eltér, Dávid után pedig szinte semmi nem egyezik), de én most csak egyetlen különbségről szeretnék írni, mely az egyszerű bibliaolvasónak is azonnal feltűnik: Máténál József Jákób fia, aki Mattáné, aki Eleázáré, aki Elihudé stb., Lukácsnál viszont József Éli fia, aki Mattáté, aki Lévié, aki Melkié stb. Vajon miért különbözik József közvetlen felmenőinek azonossága a két evangélista által közreadott genealógiákban?

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum