A ‘Khirbet Qeiyafa’ címkével jelölt bejegyzések

Számos hírportál beszámolt arról, hogy valószínűleg megtalálták a Genezisben szereplő Sodoma városának ősi romjait. A régészeket ez nem lepte meg, hiszen Dr. Steven Collins és csapata 2005 óta végeznek ásatásokat a Holt-tengertől észak-nyugatra található Tall el-Hammam-i lelőhelyen, és korábban is felmerült már a lehetősége annak, hogy a monumentális tell alatt a bronzkori Sodoma városára bukkantak. A feltárt város a bronzkorban a terület egyik rendkívül jelentős települése lehetett, erős falakkal, kapukkal és tornyokkal. Aztán a város hirtelen kihalt (Collins szerint valamikor Kr. e. 1750 1650 között) és hétszáz évre lakatlanná vált. Majd a vaskorban újra felépítették, de akkor már nem érte el bronzkori nagyságát. A város pusztulását hirtelen katasztrófa idézte elő, amely elől az emberek ugyanúgy nem tudtak elmenekülni, mint Pompejiben. A tudományos vita még zajlik arról, hogy valóban Sodomát találták-e meg, de a jelek abba az irányba mutatnak, hogy nagy valószínűséggel igen. Két gyors megjegyzést szeretnék ehhez fűzni.

Tovább a teljes cikkre »

Tegnap bejárta a magyar sajtót egy MTI hír, miszerint Reinhard Achenbach, a Münsteri Egyetemen dolgozó evangélikus teológus megfejtette azt a héber feliratot, melyet 2008-ban Yosef Garfinkel izráeli tudós talált a Jeruzsálemtől 25 kilométerre lévő Khirbet Qeiyafa (az egykori Sha’arayim) területén. Ennek a felfedezésnek a jelentőségéről egy korábbi cikkben beszámoltam már. Tudósok egy része úgy véli, a Holt-tengeri tekercsek megtalálása óta ez lehet a legfontosabb régészeti lelet. A város feltárása és a proto-kánaáni felirat ugyanis erőteljes cáfolata annak a minimalista történettudományi álláspontnak, mely tagadja, hogy a Kr. e. 10. században létezett héber írásbeliség, és lettek volna zsidó városok.

Tovább a teljes cikkre »

Israel Finkelstein az egyik legismertebb képviselője annak az Izráel történetével foglalkozó „minimalista” történettudományi iskolának, amelyik alapjaiban kérdőjelezi meg az ószövetségi történetek hitelességét; nem csak a pátriárkák életét, de az Egyiptomból való kivonulást, sőt, Dávid királyságát is. Finkelsteinnél vannak radikálisabb képviselői ennek az iskolának (pl. Philip R. Davies, Thomas L. Thompson, Niels P. Lemche), de Finkelstein (és szerzőtársa, Neil Asher Silberman) The Bible Unearthed: Archaeology’s New Vision of Ancient Israel and the Origin of its Sacred Texts c. könyve tette világszerte ismertté a tézist, miszerint az exodusz minden történeti alapot nélkülöző egyszerű mítosz.

Tovább a teljes cikkre »

November végén Angliában jártam. Egy szombati napon elmentünk a londoni British Musemba, ahol izgalmas tárlatok várják a látogatókat. Számomra az asszír, a babiloni és a perzsa kiállítások voltak a legérdekesebbek. A hatalmas ókori szobrokat, képeket és feliratokat látva a bibliai világ kézzelfogható maradványaival találkoztam. Lenyűgöző volt.

A múzeum büféjében fogyasztottuk éppen az ebédünket és beszélgettünk, amikor váratlanul megszólított bennünket egy asszony, aki hallotta és értette a magyar szót. Őszhajú, Magyarországról évtizedekkel ezelőtt Izráelbe kivándorolt hölgy volt, aki magyarul azóta is csak a Holocaustot túlélő édesanyjával beszélt. Kiderült, a hölgy Neumann János rokona, és maga is informatikával foglakozott Tel Avivban. Bemutatta a fiát is, Amirt, aki Jeruzsálemben tanul történelmet. Másfél órás kellemes beszélgetés kerekedett a találkozásból.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum