A ‘love is love’ címkével jelölt bejegyzések

A szerelem az szerelem. A férfi szereti a nőt, a nő a férfit, a nő a nőt, a férfi a férfit, a férfi a másik férfi nőjét, a nő a másik nő férjét, a férfi a gyermekét meg a másik férfi gyermekét, a gyermek a kólát, a nő a transzférfit, a transzférfi a transznőt, a transznő a férfit, a férfi a kecskét. A szerelemnek nincs határa. A szerelemnek nincs hitvallása. A szerelem az szerelem. Nem igaz? Gyűlölheti a férfi a férfit, aki elszereti a nőjét? Gyűlölhet a gyermek, akinek elszerették az apját? Vagy akinek csak apa jutott? Gyűlölheti a nő a nőt, aki a férjét úgy szereti, ahogy korábban ő szerette? Gyűlölhet a gyermek, akit a férfi, aki nem apja, úgy szereti, mint a férfi a férfit? Gyűlölhet az apa, akinek a fiát szereti a férfi, aki elhagyta érte a nőt? Lehet megbocsátásról beszélni ott, ahol a szerelem lép át határokat, ezért nincs vétek? A szerelem tényleg csak szerelem, határtalanul? Nincs hitvallása? Vagy ő maga a hitvallás? Vagy ma a multiknak van hitvallása? Biztos, hogy jó ez így?

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum