A ‘Mózes’ címkével jelölt bejegyzések

Reggeli csendességemben tegnapelőtt Mózes második könyvének utolsó fejezetét olvastam. Pontosabban hallgattam, mert az angol ESV fordítás online audio változata segítségével haladtam végig a könyvön. Kiváncsi voltam, hogy máshogy hat-e rám a Biblia szövege, ha nem a szemem, hanem a fülem a kapu. Ahogy hallgattam a fejezetet, feltűnt egy refrénként vissza-visszatérő mondat. Egy idő után már szinte csak ennek a mondatnak a felbukkanását vártam, mint mikor egy autóversenyen azt nézem, hogy az autók hogyan haladnak át újból és újból a rajtvonalon. Az ismétlés retorikai eszköze a héberben a hangsúlyozást szolgálja, a szöveget hallgatva ez teljesen nyilvánvalóvá vált számomra tapasztalati úton is. Leesett, hogy a visszatérő mondattal a szerző valamit nagyon meg akar értetni velem!

Tovább a teljes cikkre »

A világegyetem korára vonatkozó kreacionista érvelésben sarokkőnek számít a Mózes első könyvében olvasható eredettörténet. Az elmúlt két évben lehetőségem volt arra, hogy jobban elmélyedjek a héber szövegben, tanulmányozzam az irodalmi formát, érezzem a mondatok lüktetését, és gondolkozzam azon, hogy mit is akart Mózes elmesélni nekünk a világ eredetével kapcsolatban. (A Pentateukhosz nyilvánvalóan szerkesztett mű, de mivel a zsidó hagyomány egyértelműen Mózesnek tulajdonítja, és Jézus is Mózes könyvének nevezi, azokkal értek egyet, akik szerint Mózesnek mindenkinél több köze van az eredeti szövegrétegekhez, valószínűleg jóval több annál, mint amennyit a modern bibliakritika egészen az elmúlt évtizedekig megengedhetőnek tartott.) Minél többet foglalkoztam a szöveggel, annál nyugtalanabbá váltam azokkal az érvekkel kapcsolatban, melyek a Genezis történetét a fiatal világegyetem és a hat huszonnégy órás napból álló teremtés alátámasztására használják.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum