A ‘Origenész’ címkével jelölt bejegyzések

A harmadik század kétségkívül legismertebb keleti teológusa Origenész. Írásai tartalmaznak spekulatív, meglehetősen szerencsétlen eszmefuttatásokat, de egész életművében ezek eltörpülnek a Szentírás tudományos és hívő kutatása mellett. Origenész számára a Szentírás mindenestül isteni írás volt, melyet a Szentlélek sugalmazott. A reformátorok által jogosan kritizált allegorikus értelmezési módszere is erre a meggyőződésre támaszkodott. Mivel a Biblia Isten szava, szerinte mélyebb értelme is van. A reformátorok Origenész Szentírásról alkotott képét megtartották, hermeneutikai módszerét viszont elutasították, bizonyítva, hogy a kettő nem feltétlenül következik egymásból. Origenészt azonban nem csak bibliamagyarázataiban, hanem szövegkritikusként (pl. a Hexapla – az Ószövetség görög fordításainak összehasonlítása – megalkotásakor) és a kanonikus könyvek egyéb írásoktól való megkülönböztetésekor is az „isteni írások” iránti mély tisztelet motiválta.

Tovább a teljes cikkre »

Michael J. Kruger blogján találtam egy érdekes cikksorozatot 10 Misconception About the New Testament Canon (Tíz tévedés az újszövetségi kánonnal kapcsolatban) címmel. (Kruger egyik szakterülete az újszövetségi kánon kialakulása, meglátásairól itt írtam bővebben.) A blogon posztolt sorozat mindegyik rövid bejegyzése elgondolkodtató, de én most csak az utolsót emelném ki, melyben Kruger az első teljes újszövetségi listával kapcsolatban igyekszik egy tévedést korrigálni. A lényeg: Kruger szerint nem Athanasziosztól származik az első teljes lista, Origenész nagy valószínűséggel már száz évvel hamarabb ugyanazt a huszonhét könyvet sorolta fel, mint a negyedik századi alexandriai püspök.

Tovább a teljes cikkre »

Michael J. Kruger előadássorozatának negyedik – befejező – részét foglalom össze ebben a bejegyzésben. Az előadás arról szól, hogy vajon miért nem volt teljesen egyértelmű a korai keresztények számára, hogy hol vannak a kánon határai, és nem jelent-e ez halálos veszélyt az Újszövetség megbízhatóságába vetett hit számára. Bart Ehrman, Elaine Pagels, Helmut Koester és a nevükkel fémjelzett pluralista álláspont szerint a kánon határaival kapcsolatos viták valójában a bizonytalanságnál is súlyosabb kérdést vetnek fel. Lehet, hogy a korai évszázadokban nem csak egyféle kereszténység létezett? Lehet, hogy az egyik keresztény irányzat hatalmi eszközökkel szimplán maga alá gyűrte a többit? Kruger negyedik előadásában ezzel a kérdéssel foglalkozik.

Tovább a teljes cikkre »

Athanasziosz könyveit olvasva valószínűleg protestánsok is és katolikusok is meglepődnek az egyházatya biblicizmusán. Protestánsok azért, mert nemigen számítanak ilyesmire a reformáció előtti korban. Katolikusok meg azért, mert Athanasziosz érvelési módszere a reformátorok biblikus észjárására emlékezteti őket. Athanasziosz írásainak legnagyobb része igeversek magyarázata. Elkezdtem megjelölni a könyveiben azokat a mondatokat, amelyekben a „sugalmazott” Szentírásra hivatkozik, de egy idő után abbahagytam, annyira általános ez nála. Vanyó László katolikus teológus is szóvá teszi Athanasziosz biblikusságát, amikor összehasonlítja egy korábbi alexandriai teológussal, Origenésszel: „Ha nem is olyan átgondolt, rendszerező elme, mint Origenész, de igen sokszor mélyebb, hitelesebben biblikus teológus.” (Az ókeresztény egyház és irodalma, 33) Athanasziosz exegetikai fejtegetéseinél gyakran olyan érzésem volt, mintha nem is őt, hanem Kálvint olvasnám.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum