A ‘Schmitt Pál’ címkével jelölt bejegyzések

Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke ma szégyenteljes körülmények között lemondott elnöki posztjáról. A lemondása hátterében egy doktori cím áll, melyet annakidején úgy szerzett meg, hogy – fogalmazzunk irgalmasan – nem dolgozott meg rendesen érte. Erről a háttérről rengetegen elmondták már a gondolataikat, az ügy tulajdonképpen el is ért a végkifejlethez, a lemondáshoz. Engem ebben a történetben most is inkább az érdekel, ami a hittel és a lelkiséggel kapcsolatos. Az ügy hátterének hátteréről szeretnék beszélni, ami szerintem nem más, mint a hiúság. Egy ártatlannak látszó bűn, ami pusztító erejű időzített bombává vált. Olyan bűn, amit többnyire mi is simán megtűrünk az életünkben, anélkül, hogy számolnánk a kockázataival. Schmitt Pál saját bevallása szerint a szüleinek, önmagának és a világnak akarta bebizonyítani, hogy meg tudja szerezni a doktori címet. Erről kiderült, hogy csak csalással sikerült neki. Sokat elárul a motivációiról, hogy a célja a bukás után is ugyanaz maradt: a bizonyítás. Ha elvették tőle a címet, most bebizonyítja, hogy hetvenévesen – immár szigorított körülmények között is – képes azt visszaszerezni. Ez hiúsági kérdés számára. Mindig is az volt.

Tovább a teljes cikkre »

Sokan arra számítottak, hogy tegnap este Schmitt Pál a lemondását fogja bejelenteni, miután a Semmelweis Egyetem plágium miatt megfosztotta kisdoktori címétől. Szomorú volt látni Magyarország realitásérzékét vesztett elnökét. Schmitt Pál az interjúban újabb bizonyságát adta annak, hogy nagyobb feladatot vállalt, mint amire a képességei alkalmassá teszik. Az egykori olimpiai bajnok felfelé bukott. Ez azért félelmetes, mert mindannyiunkkal előfordulhat. Nem az, hogy államelnökök leszünk, hanem az, hogy alkalmatlannak bizonyulunk. Azt hiszem, a szívem mélyén sajnálom ezt az embert.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum