A ‘Stephen C. Meyer’ címkével jelölt bejegyzések

A Prédikátor szerint a könyvek írásának nincs vége. Én ezt egyáltalán nem bánom, főleg mert úgy tűnik, a könyvek írásának sincs vége. Ami persze azt a kísértést hozza magával, hogy az új jó könyvek miatt a régi jó könyveket el se olvassuk. Ennek a kísértésnek idén sikerült ellenállnom, több régi könyvet is felfedeztem, vagy újra fedeztem. Volt olyan kötet, amit már többedszer olvastam el, mégis újszerűnek és érdekesnek találtam. Úgyhogy jelentem: nem csak a könyvek írásának, de olvasásának sincsen vége, nálam legalábbis biztosan nem! Inkább a bőség zavarában szenvedek, amikor a szokásos hármas felosztás (teológia, spiritualitás, kultúra) szerint megpróbálom összeszedni a legjobb 2014-es olvasmányaimat.

Tovább a teljes cikkre »

Korábbi sorozatokhoz hasonlóan most is összegyűjtöttem egy helyre a darwinizmusról szóló cikkeket, hogy egyszerre is hozzá lehessen férni az egész sorozathoz. Ha valaki nem követte a Darwin-országba tett utazásomat, akár most is társulhat mellém és elkezdheti velem a szellemi barangolást. Továbbra is azt remélem, hogy a cikkek végül nem a zavart növelték a hívő fejekben és szívekben, hanem a tisztánlátást, de ahogy kezdettől hangsúlyozom, nem lezárt, hanem továbbgondolandó gondolatokról van szó. Azt mesélem el, hogy teológusként én hova jutottam ezzel a témával, miután átrágtam magam a darwinizmus körüli vitákon. Nem azt mondom el, hogy mi a végső igazság, mert azt csak Isten tudja. Tévedhetek és a tudomány is változni fog. Amire jelenleg eljutottam, azzal kapcsolatban viszont békességem van.

Tovább a teljes cikkre »

Az Intelligent Design mozgalomhoz kapcsolódó tudósok közül a legtöbb tudományos publikáció Henry F. Schaefer III amerikai és brit akadémikus nevéhez köthető, akit többször is kémiai Nobel-díjra esélyesként emlegettek, ha jól tudom, öt alkalommal jelöltek is. Schaefer a kvantumkémia területén az egyik legtöbbet idézett tudósnak számít, számos rangos díjjal, kb. 1500 tudományos publikációjával pedig 628 ezer kémikus közül sokáig a hatodik (!) legtöbbet publikáló tudósként tartották számon. Schaefer a University of Georgia és a neves University of California at Berkeley professzora, emellett a Discovery Institute munkatársa és az ID egyik ismert arca. Ez a bejegyzés nem róla fog szólni, hanem Stephen C. Meyer tudományfilozófus két könyvéről, Schaefer kvalitásait inkább háttérinformációként jegyzem meg azok számára, akik szerint az ID tudósok nem tudják, mi a valódi tudomány, illetve azoknak, akik Larry Moran és más harcos neo-darwinisták példáját követve viccesnek találják, ha az ID tudósait nemes egyszerűséggel IDiótáknak nevezik. Tényleg azok lennének?

Tovább a teljes cikkre »

Az Intelligent Design mozgalom irodalmában gyakran találkozunk a „komplex, funkcionálisan specifikus információ” fogalmával. A fogalmat (pláne a jelenséget) azonban nem az ID mozgalom találta ki. A specifikus komplexitás fogalmát Leslie Eleazer Orgel, a Cambridge-i Egyetem kémia professzora írta le először The Origins of Life c. könyvében, hogy általa megkülönböztesse az élő organizmusokat az élettelen anyagoktól (pl. kristályoktól). Később a szintén világhírű Paul Davies fizikus használta ugyanilyen célból: „Az élő szervezetek nem a komplexitásuk miatt titokzatosak, hanem a szigorúan specifikus komplexitásuk miatt.” (The Fifth Miracle, 112) Az ID részéről elsősorban William Dembski és Stephen C. Meyer használták a fogalmat a sejtben található információ különlegességének megvilágítására. Bár darwinisták időnként megkérdőjelezik Dembski matematikai érveinek egyes vonatkozásait (melyeket egyébként a Cambridge University Press publikált), John Lennox, az Oxfordi Egyetem matematika professzora egyetért Dembski főbb megállapításaival. A jelenség azonban a matematikai vonatkozások mélyebb megértése nélkül is létezik. Miről is van szó?

Tovább a teljes cikkre »

Az Intelligent Design mozgalomról fogok írni, de kicsit távolabbról indítok, mégpedig a gyanakvás lélektanától. Olyan rendszerben nőttem föl, ahol az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak kellett hazudni, Magyarország szovjet megszállását felszabadulásnak, a Szovjetuniót barátunknak, a vallást a nép ópiumának, a jugoszláv mogyorókrémet nutellának, a kubai narancsot pedig finomnak. Életem első tizenhét évében megtanultam gyanakodni és a sorok között olvasni. Aztán nagyot változott a világ, én is változtam, és szép lassan a gyanakvásomban is gyanakodni kezdtem. Ráéreztem annak a kellemes ízére, milyen bizalommal figyelni a világot, és nem kételkedni a percepcióimban. Ezzel párhuzamosan észrevettem az összeesküvés-elméletek mögött a félelmet, a kisebbségi komplexusokat és sok-sok butaságot. Felszabadító volt kívülről látni a gyanakvást. Aztán rájöttem, hogy egy totálisan mediatizált világban ez is naivitás. Széleslátókörűbb, mint a radikális gyanakvás, de naivitás. Viszont mit tegyen az ember, ha az összeesküvés-elméletek kuckós, bennfentes odújába már nem tud visszabújni, a percepcióira teljesen mégsem bízhatja magát? Legyen relativista? Nos, én inkább kritikai realista lettem.

Tovább a teljes cikkre »

A történeti tudományok máshogy bizonyítanak, mint a kísérleti tudományok. Történeti tudományok alatt most elsősorban nem a történettudományt értem, hanem a természettudományok közül azokat a tudományágakat, amelyek a múlt jelenségeivel foglalkoznak, mint például a kozmológia, az archeológia, a geológia, a paleontológia és az evolúcióbiológia. (A csillagászatot azért nem sorolom ide, mert bár a fény hosszú útja miatt az is a „régmúltat” vizsgálja, de a múlt gyakorlatilag a szemünk előtt zajlik.) Az előbb említett tudományok módszertana szükségszerűen különbözik a kísérleti tudományok módszertanától. Ennek ugye az az oka, hogy a történeti tudományok nem a természetben megfigyelhető regularitásokat igyekeznek megismerni és megmutatni, hanem múltbeli jelenségeket és azok okait próbálják magyarázni.

Tovább a teljes cikkre »

„Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.” (Zsid 12,3) Ebből a mondatból kiindulva szeretnék néhány gondolatot mondani a hit és a tudomány kapcsolatáról, különös tekintettel a világ, az élet és az ember eredetének kutatására. Az igevers a hit fontosságára mutat rá, de rögtön le kell szögezni, hogy a hit hangsúlyozása egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne kutassuk kíváncsian és becsületesen a jelenségeket, melyekből a teremtés hogyanjára következtethetünk. Éppen ellenkezőleg! Ahogy Augusztinusz mondta: a hit érteni szeretne (fides quaerens intellectum). Ne felejtsük el, hogy a modern tudomány keresztény talajon született, hosszú ideig szinte csak keresztények művelték, a korszakalkotó felfedezések jelentős részét keresztények tették, és a tudomány legmélyebb filozófiai alapvetései ma is a kereszténységtől örökölt monoteista alapvetések. A keresztény tudós az eredet kutatásában is legyen jó tudós! A hit kérdez és kutat. A világ keletkezését azonban nem érthetjük meg hit nélkül. Ez radikális, mondhatnám azt is, hogy paradigmateremtő állítása a Zsidókhoz írt levélnek. Vajon mit jelent?

Tovább a teljes cikkre »

A bibliai teremtéstörténet rengeteg dolgot tanít a világ eredetéről, viszont legalább ennyi kérdésre (ilyen szerintem a világ teremtésének tudományos mechanizmusa is) nem akar választ adni, mert a kérdéseket eleve fel sem teszi. Úgyhogy van létjogosultsága a különböző véleményeknek, még ha természetesen nem is lehet mindegyik igaz. Ebben a bejegyzésben most nem a saját dilemmáimról akarok írni, hanem egy érdekes vitára szeretném felhívni a figyelmet, amely a 2013-as ELF-en zajlott Ard Louis és Stephen C. Meyer között. Mindketten elismert tudósok és elkötelezett evangéliumi keresztények, akik számára a Biblia a legfőbb tekintély. Ard Louis teista evolucionista, a BioLogos Foundation egyik ismert arca, Stephen C. Meyer az ID-mozgalom ikonikus alakja, a Signature in the Cell és a Darwin’s Doubt c. könyvek szerzője. A beszélgetésük jó példa arra, hogyan lehet érveket testvéri módon ütköztetni egymással.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum