A ‘szolgálat’ címkével jelölt bejegyzések

Hacsak nincs rossz idő, vasárnap reggel gyalog sétálok el az istentiszteletre. Veszprém szélén lévő lakásunkból nagyjából negyvenöt perc alatt érek be a Városi Művelődési Központba, ahol termet bérelünk az istentiszteletek megtartására. Útközben remek kilátás nyílik a veszprémi várra és a történelmi belvárosra. Szükségem van erre a sétára ahhoz, hogy ráhangolódjak a délelőtti feladataimra: az igehirdetésre, az alkalom vezetésére, a gyülekezeti tagok bátorítására, és arra, hogy mindezt a Szentlélek erejében tudjam végezni. Spurgeon pulpitusára tizenöt lépcső vezetett, minden lépcsőn megvallotta: „Hiszek Szentlélekben”. Nekem ehhez a hitvalláshoz negyvenöt perc kell, meg egy hosszú séta. Az Aranyos-völgy úgy vágja ketté a várost, hogy az arra gyalogló előtt kitágul a tér, és megjelenik a vertikális dimenzió. Ennek látványától vasárnap reggel valahogy megnyílik a lelkem is Isten felé. A mediterrán hangulatú dolomitos táj és a többszáz éves történelmi épületek miatt egyszerre érzem magam Isten és az emberek világában, vagyis pont ott, ahol ilyenkor a helyem van.

Tovább a teljes cikkre »

Jézus újból és újból arra hívja fel a figyelmünket, hogy ha követői akarunk lenni, egyszemélyes közönség előtt kell játszanunk. Az embereknek való tetszeni akarás alkalmatlanná tesz a tanítványságra, Jézus követőiként nekünk egyedül Isten tetszése számíthat. A farizeusok az emberek tapsára vártak, azt akarták, hogy kegyességüket az emberek lássák, mesternek, atyának és tanítónak szólítsák őket, hogy megkapják a vendégségeken és a zsinagógában a főhelyet, a tereken pedig előre köszönjenek nekik. Jézus határozottan rámutat: a tanítvány élete más. Őt Isten fogja felmagasztalni, ha képes megalázni és szolgává tenni önmagát. Ehhez egyszemélyes Közönség előtt kell játszania.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum