A ‘Tamás Gáspár Miklós’ címkével jelölt bejegyzések

A sétapálcás-csokornyakkendős úrpolgárból sálas-kordkabátos lázadóvá avanzsált Tamás Gáspár Miklós izgalmas jelenség a mai közéletben. Lenyűgöző az okossága és ahogy a magyar nyelvet használja. Mára ugyan kiszámíthatóvá vált, de még mindig ő a műsorvezetők egyik legérdekesebb – és egyben legidegesítőbb – beszélgetőtársa. És a legönhittebb és legharagosabb is. TGM olyan erkölcsi piedesztált ácsolt magának, mely egyszerre felel meg saját belső iránytűjének és a divatos nyugati neo-marxista mozgalmak elvárásainak. Onnan, nagyon-nagyon magasról bírál, miközben mondanivalójának lényege az alul lévők felemelése. TGM irgalmas és lenéző, megengedő és dogmatikus, következetes és következetlen egyszerre, önmagával és a világgal dialektikus feszültségben. Én is rendre dialektikus feszültségben találom magam vele. Kedvelem, miközben szinte semmivel nem értek egyet, amit mond, és az sem rokonszenves, ahogy mondja.

Tovább a teljes cikkre »

Egy késői órán a parlament a családon belüli erőszakról vitatkozott. Jó kis botrány kerekedett az egyik képviselő mondatai miatt. Az elmúlt héten alig volt olyan újság és blog, mely ne foglalkozott volna a kormánypárti szónok igencsak bunkóra sikeredett gondolatfűzérével. Az egyik legkoherensebb reakció Tamás Gáspár Miklós részéről érkezett, aki elérkezettnek látta az időt, hogy a hagyományos családmodellt érzéketlen és tahó stílusban erőltető macsó attitüddel a nyugatias, toleráns, megbocsátó feminizmust állítsa szembe egyedül vonzó alternatívaként. TGM csendesen triumfáló cikkét olvasva minden eddiginél közelebb kerültem ahhoz, hogy belső irtózásomat leküzdve én is feminista legyek. Ha csak a feminizmus harcol a családon belüli erőszak ellen, akkor a keresztények helye a feministák oldalán van.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum