A ‘történeti referencialitás’ címkével jelölt bejegyzések

Vajon tekinthetjük-e a Genezist történeti beszámolónak? A dilemmát gyakran két lehetőségre redukálják: a mózesi eredettörténet vagy történeti leírás, vagy nem az. Pedig érdemes lenne rákérdezni, hogy mit is értünk a Genezis történetisége alatt. A kérdés nyilván nem az, hogy a Genezis történet-e, hanem az, hogy a szöveg milyen kapcsolatban áll a valódi történésekkel, vagyis hogy van-e történeti referencialitása. Az, hogy a Genezis történet, nem jelent semmit, hiszen a Bhagavad-Gíta és a Szilmarilok is az, mégsem használjuk egyiket sem történeti forrásként. Azt kell eldöntenünk, hogy tekinthetjük-e a mózesi teremtéstörténetet valódi történelemnek, és ha igen, milyen értelemben.

Tovább a teljes cikkre »

Nagyon szeretem C. S. Lewis írásait, de amikor A fájdalom c. könyvét olvastam, emlékszem, arra gondoltam: micsoda bűvészmutatványokat kell bemutatnia a bűn egyetemességének magyarázatakor annak, aki nem hisz Ádám és Éva történetiségében! C. S. Lewis azonban nincs egyedül. Ádám történetiségét Darwin óta erős kételyek lengik körül keresztény körökben is, mivel az ember eredetét a tudományos közvélemény inkább hosszú evolúciós folyamatként képzeli el. Henri Blocher Kezdetben c. könyvében összegzi az 1988 előtti kutatások eredményeit, és felvázol néhány kísérletet az emberi kezdetekkel foglalkozó tudomány és a bibliai őstörténet közötti összhang megteremtésére. Messze meghaladja a kompetenciámat, hogy a paleoantropológia területére merészkedjek, és megpróbáljam akár cáfolni az őskori antropológia modelljeit, akár valamiféle harmóniát teremteni valamelyik modell és a bibliai őstörténet között. Ezzel a bejegyzéssel egyetlen célom van csak: választ keresni arra a kérdésre, hogy vajon maga a Biblia tanítja-e Ádám és Éva létezését.

Tovább a teljes cikkre »

Az előző bejegyzésemhez kapcsolódva egy ismert zsidó bibliakutató segítségével szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni a mózesi teremtéstörténet esztétikájáról. Isten irodalmi formát használt arra, hogy a világ eredetének igaz történetét elmondja nekünk. Ez a történet mindenekelőtt az ókori mítoszokkal száll vitába, azokhoz képest fogalmaz meg radikálisan új üzenetet. Az irodalmi forma tökéletes összhangban van az eredeti befogadó közeg képességeivel és elvárásaival. Az isteni akkomodáció (ahogy Kálvin Isten felénk lehajló kommunikációját nevezte) ott és akkor megfelelt a célnak, és a hermeneutika és exegézis tanító feladata az, hogy ezt ma is releváns üzenetként közvetítse felénk.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum