A ‘tudomány’ címkével jelölt bejegyzések

Könyvesboltok kirakatai mindig sokat elárulnak egy társadalmi közösség érdeklődéséről, értékeiről és megjósolható változásairól. Fokozottan igaz ez egy egyetemi könyvesbolt esetében, ahol a közvélekedést meghatározó gondolatok születnek, és egészen sokatmondó, ha a tudomány valamelyik fellegvárában vetünk egy pillantást a kínálatra. A minap elsétáltam a Cambridge központjában – rögtön a patinás King’s College mellett lévő – könyvesbolthoz, és úgy néztem végig a Cambridge University Press kirakatát, mintha a Marsról csöppentem volna éppen a Földre, hogy megértsem az emberek gondolkodását. Az ablak mögötti könyveket pásztázva néhány dolog szemet szúrt. Hármat hadd emeljek ki ezek közül.

Tovább a teljes cikkre »

Itt a teljes sorozat, egy helyen. A felsoroltakon kívül további példákat is lehetne találni (hogy csak kettőt említsek: Ronald Ross és Szent-Györgyi Albert istenes versei például kimaradtak), de aki akart, az eddigiekből is meggyőződhetett arról, hogy nyilvánvalóan nem igaz, amit Richard Dawkins és más új ateista propagandisták mondanak, miszerint az istenhitet a tudománnyal kapcsolatos tudatlanság élteti. Az idézett Nobel-díjas tudósok éppen a materializmust és az ateizmust nem tudták összeegyeztetni azzal, amit a világ működéséből megértettek. Arra bátorítok mindenkit, akit érdekel a tudomány és a hit kapcsolata, hogy ha eddig nem tette, olvasson bele egyik vagy másik bejegyzésbe.

Tovább a teljes cikkre »

A tudomány maga alá temette az istenhitet? Schawlow és Philips nem így gondolják. Arthur L. Schawlow a lézertudomány egyik atyja (Charles Townes a másik), a lézerspektroszkópia kifejlesztéséért kapott 1981-ben megosztott Nobel-díjat. Az Amerikai Fizikus Társaság 1991 óta adományozza a lézertudományban elért kiemelkedő eredményekért az Arthur L. Schawlow-díjakat. William D. Phillips az egyik, aki megkapta ezt a díjat, de előtte egy évvel (1997-ben) két társával együtt megkapta a fizikai Nobel-díjat is az atomi gázok lézeres hűtése, illetve a lehűtött gázok atomi csapdában való összetartása területén kifejlesztett technológiáért. Mind Schawlow, mind Phillips protestáns keresztények, metodisták, nyíltan beszélnek Istenbe vetett hitükről, ismert szereplői a vallás és a tudomány kapcsolatáról szóló párbeszédnek. Phillips 1979-ben – már tudósként – kezdett aktívan gyülekezetbe járni. Következzenek most idézetek ettől a két embertől is az istenhitről és a tudományról.

Tovább a teljes cikkre »

A sorozatot két újabb Nobel-díjas fizikus – Robert Andrews Millikan és Charles Townes – idézeteivel folytatom. Millikan amerikai kísérleti fizikus 1923-ban kapott Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért. Később a kozmikus sugárzást tanulmányozta. Charles Townes 1964-ben kapott megosztott fizikai Nobel-díjat a kvantumelektronika területén tett felfedezéseiért (mézer), melyet számos más rangos elismerés követett. Mindketten nagy nyilvánosság előtt beszéltek Istenbe vetett hitükről és arról, hogy a tudomány és az istenhit kiegészítik és feltételezik egymást. Ez természetesen nem bizonyítja Isten létét, csak azt, hogy megkérdőjelezhető a Dawkins és mások által propagált vélemény, mely szerint a tudomány lerombolta az Istenbe vetett hit alapjait. Ezek a Nobel-díjas tudósok ezt másképp gondolták.

Tovább a teljes cikkre »

Tihomir Dimitrov 50 Nobel Laureates and Other Great Scientists Who Believe in God c. idézetgyűjteményéből folytatom a szemezgetést. Ezúttal a modern fizika két kiemelkedő alakjától, Erwin Schrödingertől és Werner Heisenbergtől másolok be néhány válogatott idézetet a tudomány és Isten kapcsolatáról. Ken Wilber Quantum Questions c. könyvében csodálkozásának ad hangot, hogy „a modern fizika szinte mindegyik nagy úttörője – olyan emberek, mint Einstein, Schrödinger és Heisenberg – valamiféle lelki misztikusok voltak… A legkeményebb tudomány, a fizika, összecsókolózott a leggyöngédebb vallással, a misztikával.” (Ken Wilber: The Essential Ken Wilber: An Introductory Reader. Shambhala Publications, 1998, 16) Ahogy a sorozat első részében is hangsúlyoztam, az idézetek nem feltétlenül tanúskodnak keresztény vagy akár teista meggyőződésekről. Schrödinger esetében például inkább egyfajta panteizmusról van szó. Amit az idézetek megmutatnak, az a materializmus elutasítása és az anyagi valóságon túli isteni okok és megnyilvánulások előtti nyitottság, sőt, ezek szükségszerű létezéséről való meggyőződés.

Tovább a teljes cikkre »

Agresszív ateisták, mint Richard Dawkins vagy Daniel Dennett gyakran beszélnek az istenhívőkről úgy, mint tudatlan idiótákról, akik nem vették még észre, hogy a tudomány kihúzta a hitük alól a szőnyeget. Sok emberrel találkozom, aki ezt ugyanígy gondolja. Elindítok ezért most egy sorozatot, melyben Nobel-díjas tudósok beszélnek Isten és a tudomány kapcsolatáról. Főleg Tihomir Dimitrov 50 Nobel Laureates and Other Great Scientists Who Believe in God c. internetről letölthető könyvéből fogok szemezgetni. Tisztában vagyok azzal, hogy lehetne ötven, száz, ezer más ismert tudóst melléjük állítani, akik nem hittek Istenben. Egyáltalán nem gondolom, hogy híres tudósok világnézeti megoszlása döntené el azt a kérdést, hogy van-e Isten. Amit ezek az idézetek eldönthetnek, az pusztán az (ezt viszont szerintem el is döntik), hogy valóban a tudatlanság-e az istenhit oka. Kiváló elmék tanúskodnak az ellenkezőjéről.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum