A ‘Újszövetség’ címkével jelölt bejegyzések

Folytatom azt a tízes listát, melyet Michael Kruger amerikai teológus gyűjtött össze saját blogjában az újszövetségi kánonnal kapcsolatos téves vagy vitatható állításokról. Az eddigiek: 1. A „kánon” szó csak a könyvek rögzített, zárt listájára vonatkozhat; 2. A korai kereszténységen belül semmi nem indokolta a kánon létét; 3. Az Újszövetség szerzői nem gondolták, hogy Szentírást írnak; 4. Nem tartották a könyveket Szentírásnak Kr. u. 200. előtt; 5. A korai keresztények között jelentős viták voltak a kánonba került könyvekkel kapcsolatban. Most következzen a másik öt vélekedés, és az azok mellé tett kérdőjelek vagy rövid cáfolatok.

Tovább a teljes cikkre »

Némi habozás után úgy döntöttem, mégis írok két blogbejegyzést arról a listáról, melyet Michael Kruger saját honlapján a kánon kialakulásával kapcsolatos téves feltételezésekről állított össze. Nem csinálok ebből olyan cikksorozatot, mint a decemberi volt, de nem akarom az út szélén se hagyni ezeket a meglátásokat, ezért röviden ismertetem Kruger tízes listáját. A lista utolsó pontjáról az előző posztban írtam már, de a többi is figyelemfelkeltő lehet azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt. Az elmúlt napok néhány kommentje azt igazolta számomra, hogy rajtam kívül van más is, akit a kánon kérdése érdekel, és nem csak teológiai elefántcsonttornyokban lehet értelmes és hasznos diskurzust folytatni ilyen kérdésekről.

Tovább a teljes cikkre »

Michael J. Kruger blogján találtam egy érdekes cikksorozatot 10 Misconception About the New Testament Canon (Tíz tévedés az újszövetségi kánonnal kapcsolatban) címmel. (Kruger egyik szakterülete az újszövetségi kánon kialakulása, meglátásairól itt írtam bővebben.) A blogon posztolt sorozat mindegyik rövid bejegyzése elgondolkodtató, de én most csak az utolsót emelném ki, melyben Kruger az első teljes újszövetségi listával kapcsolatban igyekszik egy tévedést korrigálni. A lényeg: Kruger szerint nem Athanasziosztól származik az első teljes lista, Origenész nagy valószínűséggel már száz évvel hamarabb ugyanazt a huszonhét könyvet sorolta fel, mint a negyedik századi alexandriai püspök.

Tovább a teljes cikkre »

Aki foglalkozott már az Újszövetség megbízhatóságának a kérdésével, az a következő mondat hallatán vagy végtelenül szkeptikus lesz, vagy feláll a számítógépe mellől, izgatottan fel- alá járkál, iszik egy kávét, esetleg megtömködi a pipáját, majd visszaül és lázasan további információk után kezd kutatni a neten. A mondat, amit le akarok írni, így hangzik: Nagy valószínűséggel minden eddiginél régebbi újszövetségi kéziratok kerültek elő, melyek soha nem látott közelségbe hozzák a Jézus körüli eseményeket az azokról szóló beszámolók legkorábbi másolataihoz. Konkrétan hét új kéziratról van szó, melyekből hat valószínűleg a második századból származik, a hetedik pedig (Márk evangéliumának egy részlete) az első századból. Ha ez a hír igaz, akkor az evangéliumok és az általuk leírt események közötti időtávolság olyan minimálisra csökken, hogy a rés szinte teljesen bezáródik. Ókori dokumentum esetében ez egészen rendkívüli, és ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy magának a kereszténységnek az eredetéről van szó, a felfedezés jelentőségét nehéz úgy körülírni, hogy a „szenzációs” jelző ne legyen a mondatban.

Tovább a teljes cikkre »

A második század végén már biztosan létezett az, amit újszövetséges teológusok magkánonnak neveznek. A magkánon a négy evangéliumot, az Apostolok cselekedeteit, Pál leveleit és Péter első levelét jelenti: ezek apostoli tekintélyét a korai egyházban nem vitatták, ismertségük és gyülekezeti használatuk általánosnak tekinthető. Már a második század első felében is találunk utalásokat valamiféle magkánon (pl. az evangéliumok és páli levelek) meglétére, és természetesen az apostoli tekintélyre is, mely a kánon alapját képezte. Az is biztos azonban, hogy a második század első felében nem beszélhetünk még olyan elfogadott újszövetségi kánonról, amely mind a huszonhét újszövetségi iratot tartalmazta volna; ennek a kánonnak a megszilárdulása még időt vett igénybe.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum