A ‘Umberto Cassuto’ címkével jelölt bejegyzések

James Ussher ír érsek nevéhez fűződik az a számítás, mely szerint a világegyetem teremtése (a Gergely-naptárt követve) Kr. e. 4004. október 23. vasárnap előestéjén történt. Ussher a dátumot a Genezis nemzetségtáblázataiból vezette le. Vajon van-e okunk kételkedni ennek a megközelítésnek a helyességében? Szerintem igen. Bár nem hiszem, hogy Pál a Genezis nemzetségtáblázatai körül kialakult modern vitákat jósolta volna meg, amikor annak idején arra figyelmeztette az efézusi gyülekezet egyes tagjait, hogy „ne… foglalkozzanak mondákkal és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal, amelyek inkább vitákra vezetnek, mint Isten üdvözítő tervének megismerésére hit által” (1Tim 1,4), a figyelmeztetés talán a világegyetem korának kiszámításával kapcsolatban is megállhat. Vannak azonban ennél komolyabb okai is annak, hogy miért kezeljük erős fenntartásokkal Ussher számításait. Elmondom, mik ezek.

Tovább a teljes cikkre »

A tudomány paradigmákkal dolgozik. Először felállít valaki egy hipotézist, mely megmagyarázza és rendszerbe foglalja az ismert tényeket, aztán ha ez a hipotézis elég meggyőző erővel bír, és a tudósok többsége magáévá teszi, tudományos paradigma válik belőle. A paradigma ezután meghatározó befolyással lesz arra, hogy általa a tudósok mit vesznek észre és mit hagynak figyelmen kívül. A paradigma szociológiai szűrőként is viselkedik: a tudományos közvélemény egészen addig az elfogadott paradigma követését várja el a terület kutatására bejelentkező tudósoktól, amíg egy újabb paradigma át nem veszi a régi helyét. Az új belépők először a paradigma kereteit ismerik meg, megtanulják a „játékszabályokat”, és csak utána láthatnak hozzá önálló kutatásaikhoz – immár a kiindulópontként és vezérelvként szolgáló paradigmán belül. Paradigmaváltás éppen ezért ritkán történik, és ha bekövetkezik, akkor is eltelhet néhány évtized, amíg az új paradigma átveszi a régi helyét. A paradigmák olyan hatalmasságok, amelyeket ideig-óráig a halhatatlanoknak járó tisztelettel illetünk.

Tovább a teljes cikkre »

A bibliai eredettörténet sajátos kapcsolatban áll az ókori közel-keleti mítoszokkal. Hasonló kérdésekre ad választ, mint a többi eredettörténet, de a válaszai gyökeresen eltérőek. Ebből néha azt a következtetést vonták le, hogy a mózesi teremtéstörténet eleve polemikus éllel íródott: a korabeli mítoszokkal száll vitába. A bibliai történetben leggyakrabban az Enuma Elis eredetmítoszával összevetve fedezték fel a vitatkozó jelleget, de az Athrahaszísz-eposz és a sumér Enki és Eridu eposza is alapot szolgáltatott az összehasonlításra. Mostanában inkább az utóbbi kettő. Egyáltalán nem eldöntött kérdés, hogy mi a kapcsolat a Genezis és az ókori kelet mítoszai között, de engem most nem is ez érdekel. Inkább az, hogy milyen értelemben nevezhető vitairatnak a bibliai eredettörténet, és milyen tanulságot szűrhetünk le a válaszunkból.

Tovább a teljes cikkre »

Az előző bejegyzésemhez kapcsolódva egy ismert zsidó bibliakutató segítségével szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni a mózesi teremtéstörténet esztétikájáról. Isten irodalmi formát használt arra, hogy a világ eredetének igaz történetét elmondja nekünk. Ez a történet mindenekelőtt az ókori mítoszokkal száll vitába, azokhoz képest fogalmaz meg radikálisan új üzenetet. Az irodalmi forma tökéletes összhangban van az eredeti befogadó közeg képességeivel és elvárásaival. Az isteni akkomodáció (ahogy Kálvin Isten felénk lehajló kommunikációját nevezte) ott és akkor megfelelt a célnak, és a hermeneutika és exegézis tanító feladata az, hogy ezt ma is releváns üzenetként közvetítse felénk.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum