A ‘Umberto Eco’ címkével jelölt bejegyzések

Mások gondolatait olvasva én is változom. Ahogy a szavakat, mondatokat, bekezdéseket ízlelgetem, lecsillapodik, kisimul a lelkem, kontúrossá válik az elmém, és régi érzések bukkannak elő, amelyek a napi taposómalomban elrejtőznek, ha egyfajta lelki sabbatként nem szánok rendszeresen időt elmélyült olvasásra. Szeretek olvasni, szeretek elmélkedni az olvasmányaimon, és szeretek írni arról, ami megragadja a figyelmemet. De nem csak szeretem ezt csinálni, e nélkül mást sem tudok jól csinálni. Az olvasás az egyik legfontosabb alapja szinte minden tevékenységemnek, amit eddig gyümölcsözőnek találtam. Tudatosan szánok rá időt, akkor is, ha nincs. Megint a legjobb olvasmányaimból következik egy év végi válogatás.

Tovább a teljes cikkre »

„Nomina nuda tenemus” – írta Umberto Eco A rózsa neve utolsó lapján. „A hajdani rózsa név csupán, puszta neveket markolunk.” Eco – az olasz irodalom egyedülálló géniusza – péntek este kilépett a jelek világából, és belépett egy másikba, ahova most nem követhetjük. Arra a helyre, ahol a szimbólumok leszaladnak a testről, ahol még a test is lefoszlik a testről, és ahol szerintünk, hívők szerint mindenek felett a Nomina Sacra uralkodik. Eco immáron ruhátlanul, testetlenül kucorog a Szent Név előtt, akinek reális valóságában nominalistaként nem hitt. A Név előtt, akiben a hívő realisták szerint viszont összeolvad az emberiséggel egyidős jel és a névben létező jelzett, és aki ezért maga az önazonosság, a vagyok aki vagyok. A Név és a Rózsa. Eco már szemtől szemben látja a jelek nyugvópontját. Már tudja, mi a rózsa neve, és azt is, mi a Rózsa.

Tovább a teljes cikkre »

Umberto Eco Baudolino című regényében a vallás kérdéseivel foglalkozik, de egészen más szemszögből, mint A rózsa neve vagy A Foucault-inga esetében. Ebben a regényben keveredik a valóság és a babona, a tényleges történelem és a középkori hiedelmek alapján ténylegesen megélt történelem. Eco feleleveníti azt a korabeli vélekedést, hogy létezett keleten egy bizonyos János pap, akinek keresztény országlása új erőt jelenthetett volna a keresztény nyugatot fenyegető veszélyekkel szemben. A könyv főhőse, Baudolino útra kel, hogy megkeresse János pap királyságát. Útitársak is szegődnek mellé, akik különböző indítékokból szintén ezt az országot akarják megtalálni. Vele megy Abdul, akit ismeretlenül is rabul ejtett álmai asszonya, valamint a Poéta, Nikétász, és Salamon, a zsidó rabbi, aki azok után az elveszett törzsek után kutat, amelyek állítólag János pap országában telepedtek le.

Tovább a teljes cikkre »

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum